Házak és lakások felújítása

Ablakok: hézagok tömítésének lépései

Az ablakoknak és külső ajtóknak zárt állapotban tömörnek kell lenniük. Régi ablakoknál és ajtóknál ez nem mindig van így, ami huzatot, télen a szo­ba levegőjének kiszáradását és túlzott fűtési energiaszükségletet eredményez. Az ajtók és ablakok hézagainak ellenőrzése és szükség esetén tömítése ezért minden régi épület esetén a legfontosabb intézkedések közé tartozik.

Előfordul azonban, hogy az ilyen tömítések végrehajtása vagy új (tömören záró) ablakok be­építése után a külső falakon és az ablakok bélés­falain itt-ott nedvességnyomok és penészfoltok keletkeznek. Ez elkerülhető, ha a lakók szellőztetési szokásaikat megváltoztatják (azaz: rendsze­res időközökben szellőztetnek) vagy a külső falakat hőszigeteléssel látjuk el.

Tévedés lenne, ha az ilyen problémáktól való félelmünkben az ablak­tömítést nem végeznénk el és úgy feleslegesen sok fűtési energiát pazarolnánk el. Elképzelhető az is, hogy a szükségléthez igazodó szellőzés helyett egy minimális, szándékos tartós szellőzést állítunk be úgy, hogy a beépített tömítés egy kis részét utólag mégis eltávolítjuk.

Az új faablakok sokkal jobban tömítenek, mint a régiek; ezért hatásosabb ablaktömítés esetén az összes tüzelőhellyel (cserépkályhával, kandalló­val) rendelkező helyiségben gondoskodni kell a kellő friss levegő bevezetéséről. A kis egyedi kályhák vagy a nagyon nagy belső térfogatok esetét kivéve általában 150 cm2 méretű nyílásra van szükség a falon vagy a szomszédos helyisé­gekbe nyíló ajtókon, vagy pedig az égéshez szükséges levegőt egy levegőcsatornán át kívül­ről közvetlenül az égéstér környékére kell juttatni.

12.2. ábra. Így tömítjük az ablakhornyot

12.2. ábra. Így tömítjük az ablakhornyot 1 tömítetlen ablak; 2 tömített ablak; 3 horonytömítés.

12.3. ábra. Átmenő padlónál alkalmazható mechanikus ajtótömítés

12.3. ábra. Átmenő padlónál alkalmazható mechanikus ajtótömítés Az ajtó (4) becsukásakor a csap (1) az ajtókeretre csava­rozott fémlapnak (2) nyomódik és lefelé mozgatja a tömí­tést (3).

12.4. ábra. A külső ajtók megbízható csukódását ütközősín biztosítja

12.4. ábra. A külső ajtók megbízható csukódását ütközősín biztosítja 1 ütközősín (fém); 2 ajtólap; 3 belső padlóburkolat; 4 külső burkolat.

Tömítés a szárnyak és az ablaktok között

Mindenekelőtt a vasalatokat vizsgáljuk meg, ha szükséges és lehetséges, állítsuk után azokat. Az ablaktok és az ablakszárny közé tett papírcsík segítségével meghatározható melyek azok a he­lyek, ahol az ablak vagy a külső ajtó nem zár tömören. Az ablaktok és az ablakszárny közötti hé­zagokat puha, rugózó tömítőprofil beépítésével lehet tömíteni, amit a horonyba ragasztunk, csa­varozunk vagy szögezünk.

A háztartási boltokban és az építőanyag-kereskedésekben erre a célra sokféle profil kapható. Vásárláskor olyan profilt válasszunk, melynek vastagsága a tömítendő réshez illeszkedik. A ragasztott tömítéseknél job­bak az EPDM- vagy szilikon-profilok, amelyeket az ablakszárnyba utólag bemart vájatba lehet betenni. Egyes esetekben a horonyból néhány mm-t le kell marni, hogy a tömítőszalagnak elég helye legyen.

Ha a horonyban mély egyenlőtlenségek van­nak, célszerű azok kitöltésére tartósan rugalmas tömítőmasszát alkalmazni. Az eljárás kissé ké­nyes, ügyességet és óvatosságot igényel, ne­hogy a túlzottan bőséges tömítőmassza miatt az élek összeragadjanak.

A munkafázisok sorban a következők:

  • a tokot szalmiákszesszel (1:10 hígítás) tisztítsuk meg, az éleket kreppszalaggal ragasszuk le;
  • a hornyot alapozóval kenjük be;
  • hordjuk fel és simítsuk el a tömítőszálat, tegyük fel az alumínium (vagy olajos papír) elválasztó fóliát és csukjuk be az ablakot;
  • kb. 2 nap elteltével az elválasztó fóliát vegyük le, a kreppszalagot vágjuk be és távolítsuk el.

Ha szükséges, gyurmával kipróbálhatjuk a tömí­tőanyag szükséges vastagságát. A tömítés lehetőleg egy rétegben, hézagmentesen fusson körül. A bejárati ajtók küszöbjénél ütközősínnek kell lennie, ha nincs, a padló burkolási munkái során építsük azt be. Ahol ez nem célszerű, az ajtó alsó keresztfájába pl. önműködően rányomódó tömítősínt lehet besüllyeszteni.

12.5. ábra.

12.5. ábra. Az ablak és a fal különböző csatla­kozásai és azok hézagai 1 a falba süllyesztve csatlakozó ablak; 2 sima bélésfa­lakhoz csatlakozó ablak; 3 favázoszlopokhoz csatlakozó ablak.

12.6. ábra.

12.6. ábra. A bélésfal, külső vakolat és ablak­tok közötti megfelelő tömítés 1 eredeti állapot: az ablaktok és a bélésfal között szaba­don jár a huzat és a nedvesség; 2 és 3 helytelen tömítés: a fa és vakolat eltérő nyúlása és zsugorodása miatt re­pedések keletkeznek; 4 a tok és a bélésfal közti rés helyes tömítése: Belül: az ablakig bevakolni, fedőlécet elhelyezni; Kívül: a szigetelést kiegészíteni, lezárni, bevakolni.

Tömítés az ablaktok és az épületszerkezet között

Míg a fallal egy síkban beépített ablakoknál az ablaktok és az épületszerkezet közti hézag szinte semmilyen problémát nem jelent, addig az összes sima bélésfallal rendelkező megoldás, főleg a favázas házakban, különleges figyelmet érde­mel. A tömítetlenséget itt gyertyapróbával könnyen meg lehet állapítani; ne feledkezzünk meg az ablakpárkány alatti részről sem.

Vakolt bélésfalaknál az első feladat, hogy a befelé eső oldalon a vakolatot az ablaktok mentén felvágjuk vagy leverjük, hogy a rést teljesen feltárjuk és a csatlakozásokat kitisztítsuk. Az ablaktok­hoz csatlakozó faléceket vagy falburkolatokat elő­zőleg el kell távolítani.

Az ablak fája a hőmérséklet és a páratartalom ingadozásai esetén másképpen „dolgozik”, mint a szomszédos fal, ezért a tömítéshez tartósan ru­galmas kapcsolatra van szükség. Az utóbbi években egyszerű és gyors eljárás vált ismertté és terjedt el, a helyszínen habosított poliuretán-habbal való kitöltés, illetve kisebb ré­sek esetén a poliszulfid és szilikon tömítőmasszákkal való tömítés.

Tömítések

A műanyag tömítőmasszák tartóssága szem­pontjából fontos, hogy a tömítőanyag ne tapadjon a rés „aljához”, valamint hogy a rés szélessége és mélysége egymással meghatározott arányban álljon. Ezért, valamint a tömítőanyag felhasználá­sának mérséklésére a rés aljára speciális hab­anyag szalagot (zártcellás polietilén habot) he­lyezzünk el.

A nagyobb üvegeket előzőleg nyersselyemmel vagy kőgyapottal kitömjük. A tömítőmassza beszáradása előtt a szomszédos tisztított felületekre védelmül ragasztószalagot ragasztunk, szükség esetén primer alapozóval vonjuk be azokat. A tömítőanyag megkeményedése után a ragasztó­szalag széleit felmetsszük, a ragasztószalagot eltávolítjuk és a bélésfal vakolatát vagy burkolatát helyreállítjuk.

Korábban bizonyos tömörséget úgy igyekeztek elérni, hogy az ablak és az épületszerkezet közé bitumenes pólyát, kátrányos zsinórt vagy nyersse­lyem zsinórt helyeztek. A falazat nyílásait ütköző­vel készítették, a favázas falakban lévő ablakok belül és kívül burkolt ablakbélést kaptak. Ez a módszer azonban nem elégíti ki a tömörséggel és a gyors munkával szemben tá­masztott mai igényeket.