• hőszigetelés
• télikert

Hogyan hőszigeteljük a télikertet?

Bár a télikert formáját alapvetően a tartó­szerkezet adja meg, semmivel sem összeté­veszthető jellegét mégis az üveg dominan­ciájának köszönheti. Az átlátszó elemek határozzák meg a helyiség kisugárzását, hangulatát, sőt klímáját is. Ebből adódóan a télikert építése során elér­keztünk a második, nagy fe­lelősséget igénylő feladat­hoz: az üveg kiválasztásá­hoz. A választást meg­könnyítendő a cikksorozat a kö­vetkező részekben e témával foglalkozik, és bemutatja az üvegek funk­cióit, hatásmechanizmusait és a velük szemben támasztandó követelményeket. Magyarország szárazföldi éghajlatából kö­vetkezően a nyári meleg és a téli hideg klí­ma jelentősen eltér egymástól.

Ezt szem előtt tartva a télikertet borító anyagnak a lehűléstől és a túlmelegedéstől egyaránt vé­denie kell az épületet. Ezen kritériumok egymásnak ellentmondóak lehetnek, azon­ban egyedi megoldásokkal könnyen áthi­dalhatók. Ha a lakótélikertet télen is fűteni szeretnénk, a téli időszakban a hatékony hőszigetelés a legfontosabb szempont.

A hőszigetelésre vonatkozó előírások ál­talában akkor teljesíthetők, ha fokozott hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező többrétegű üveg, vagyis hőszigetelt üveg mellett döntünk. A következő részekben a hőszigetelt üveg megfelelő értékei mellett az egyrétegű, és a régebbi hőszigetelt üveg paraméterei is láthatók, hogy összehasonlí­tási alapot nyújtsanak.

Hőveszteség – köszönjük nem!

A többi építőanyaghoz ha­sonlóan az üveg is átengedi a meleget, sőt legtöbbször úgy érezzük túlzottan is. Az érzé­kek azonban csalnak. A fé­mekkel összehasonlítva ugyanis az üveg rossz hővezetőnek számít. Az egyrétegű üvegnél azonban ezt nem nagyon érezzük, mert az átláthatósággal szemben támasz­tott igények miatt az üvegtáblák mindig vé­konyabbak, és ebből adódóan jobban áten­gedik a hőt is, mint például a téglafal.

Az üveggyártók tehát az üveg oly népszerű átlátszó tulajdonságának megőrzése mellett igyekeztek hatékonyabb hőszigetelő tulaj­donságokkal rendelkező megoldásokat ki­fejleszteni. A télikert szempontjából a több­rétegű, hőszigetelt üvegen keresztül belülről a szabadba „igyekvő” hő az érdekes. Az üvegfelületek belső felületét érő ún. hő­sugárzást az üveg legnagyobb részben el­nyeli, és ezáltal felmelegszik.

Az üveg hővezetési tulajdonságából adó­dóan azonban a hő tovább „vándorol”, majd a sugárzás, a hővezetés és a konvekció segít­ségével az üvegtáblák közötti térbe jut, és a külső üvegtáblát is felmelegíti. A régebbi tí­pusú hőszigetelt üvegnél e három tényező közül a hősugárzás a legjelentősebb. Annak érdekében, hogy ez az arány csök­kenthető legyen, az üveggyártók új hőszigetelési technikát fejlesztettek ki, amelynek az a lényege, hogy a belső üvegtáblának a táblák közötti tér felőli oldalára nagyon vé­kony nemesfém réteget visznek fel.

Sugárzási veszteség csökkentése

Ennek a rétegnek köszönhetően a sugárzási vesz­teség csökkenthető az üvegtáblák közötti térben, és ezáltal a többrétegű hőszigetelt üveg teljes felületén is. Néhány kiegészítő fejlesztéssel tehát az ilyen fajta üvegek szi­getelő képessége kb. megkétszerezhető a ré­gebbi üveghez képest. Ezen túlmenő­en az üveggyártók az említett köztes tér optimális mére­tének meghatáro­zásán dolgoznak, az azt kitöltő levegőt pedig rosszabb hővezető képességű nemes­gázra cserélik. E célra argont, xenont vagy kriptont használnak.

A leggazdaságosabb, és egyben a legszélesebb körben is használt nemesgáz az argon. A kripton és a xenon még rosszabb hővezető mint az argon, vagyis ugyanaz a szigetelő hatás kisebb köztes térrel érhető el. Ez az előnyös tulaj­donság a még hatékonyabb hőszigetelő ké­pességű, háromrétegű üvegnél jól látható. Az utóbbi két gázzal töltött háromrétegű üveg ugyanis alig vastagabb, mint a kétré­tegű, argonnal töltött üveg. Ha például a télikert északi oldalra kerül, a magasabb költ­ségek ellenére is célszerűbb a háromrétegű üveg mellett dönteni, mert így teljesíthetők a hőszigetelésre vonatkozó előírások.

Műszaki paraméterek (hőszigetelés)

B-tényező: A b-tényező a napsugárzás közepes átbocsátási tényezője egy 4 mm vastag üvegtábla energiaátbocsátására (g-érték) vonatkoztatva. Lénye­ges tényező egy épület szükséges hűtőteljesítményének a kiszámításához.

Fényáteresztő képesség: A fénytranszmisszió mértékét a DIN 5036 és DIN 67507 szabványok alapján a 380 nm-780 nm sugárzási tartományra határoz­zák meg, vonatkoztatva a D 65 normál fényre és az emberi szem érzékenységére.

Fényreflexió: A fény reflexió mértéke a 380 és 780 nm közötti látható fény azon százalékos aránya határozza meg, amely az üveg felületéről visszatükröződik.

k-érték: A szigetelés hatásosságát a hőátbocsátási tényezővel, röviden a k-értékkel mérjük. A k-érték azt mutatja meg, mennyi hő halad át egy négyzetméter anyagon egy időegység alatt, ha a külső és belső hőmérséklet között egy fok hőmérsékletkülönbség van. Ez azt jelenti, hogy kisebb k-érték esetén jobb a hőszigetelés.

Annak érdekében azonban, hogy az üvege­zést hő technikailag helyesen tudjuk meg­ítélni, egy másik értéket is figyelembe kell vennünk.

g-érték: Ez az érték a g-érték. Az összenergia átbocsátási tényező azt mutatja meg, hogy a napsugárzás hány százaléka jut be az üvegen keresztül a belső térbe, és válik ott hasznosíthatóvá. Ez a szám azért fontos, mert segítségével lemérhető, hogy az üveg mögött mekkora passzív napenergia

A különböző üvegek alábbi összehasonlí­tásából kitűnik, hogy a g-érték csökke­nésének aránya nagyjából megegyezik a k-érték csökkenésével. Ez a csökkenés el­sősorban a leheletvékony fémrétegnek kö­szönhető.

Kellemes környezet és kényelem

A többrétegű üvegfelületen elhelyezkedő fémréteg egyébként olyan tulajdonságok­kal is rendelkezik, amelyeket később egyér­telműen látunk és érzünk majd. így példá­ul olyan jelenségeket tapasztalhatunk, ame­lyek önmagukban bosszantóak, ugyanak­kor a hőszigetelt üvegezés zálogai is. így például adott időjárási viszonyok kö­zött előfordulhat, hogy a reggeli órákban a külső üvegfelület harmatos vagy jégvirágos lesz, ám ha kisüt a nap, az üveg melegedni kezd, nyom nélkül eltűnnek. Az is előfor­dulhat, hogy az üvegtetőn a hó hosszabb ideig megmarad. E jelenségek azzal magya­rázhatók, hogy éppen a nemesfémrétegnek köszönhetően a külső üvegtábla lényegesen hidegebb marad.

A kétrétegű, hőszigetelt üveg nagyon jó szigetelő (k-érték) és energiaátbocsátási (g-érték) tulajdonságokkal rendelkezik

A belső tér oldalán elhelyezkedő üvegtábla viszont nem hűl le annyira, mint várnánk. Mivel a többrétegű üveg belső felületének hőmérséklete magasabb, két további előny­ről is szót kell ejteni. Egyrészt a belső üveg­tábla sokkal ritkábban párásodik be (erről a későbbiekben részletesen szólunk még). Másrészt sokkal nagyobb komfortérzetet biztosít a hőszigetelt üveg, hiszen minden­ki ismeri azt a kellemetlen érzést, amikor hideg fal mellett ülünk.

Ez a – sokszor hi­básan – sugárzó hidegnek nevezett jelenség azzal magyarázható, hogy a meleg beltéri levegő és a hideg falfelület – esetünkben az üveg – hőmérséklete között nagy a különb­ség, ezért az (üveg)felület előtt hideg leve­gőáramlatok keletkeznek. Minél melegebb tehát a belső üvegtábla, annál nagyobb a komfortérzetünk, és annál jobban tudjuk élvezni a télikert előnyeit.

Alább a különböző üvegtípusok felületi hőmérsékletét mutatjuk

Az alábbi értékeket az üvegtábla közepén mérve, +15 °C-os külső, és +20 °C-os belső hőmérséklet mellett kaptuk.

• sima üveg: -5 °C
• régebbi típusú, hőszigetelt üveg: +7 °C
• levegős, kétrétegű, hőszigetelt üveg: +10 °C
• nemesgázos, kétrétegű, hőszigetelt üveg: +14 °C

Fényvédelem

A többrétegű, hőszigetelt üvegek megaka­dályozzák a helyiség túlzott lehűlését, és bi­zonyos fokig védenek a túlzott felmelege­dés ellen is, ha fényvédő üvegről van szó. A színezett vagy a fényt visszaverő üveg­táblák ugyanis csökkentik a helyiségbe be­jutó napsugárzás, és ezzel a bejutó energia mennyiségét is. Ezek az üvegek ugyanak­kor a természetes fényt is megszűrik, a szí­nezés miatt pedig borúsnak tűnhet a kék ég.

Az üveggyártók tehát olyan kompro­misszumos megoldást keresnek, ahol az ala­csony g-érték magas fényáteresztő képes­séggel párosul. Ezek esetében azonban soha nem lesz olyan hatékony az árnyékolás, mint a mechanikus árnyékoló rendszer ese­tében, amely a nap- és fényviszonyokhoz sokkal rugalmasabban igazítható. Alaposan gondoljuk tehát át, hogy számunkra az ilyen üvegek kínálják-e az ideális megol­dást.

A fényvédő üveg nagyon jó hőszigetelő (k-érték) tulajdonsággal bír, de kevesebb energiát enged át (g-érték).

Hangszigetelés

Ha a lakásba behallatszó zaj zavar minket, bizonyára minden decibelnek örülünk majd, amelyet a házfalakon kívülre paran­csolhatunk. Ezt figyelembe véve télikertünket két szempont alapján tervezhetjük meg. A többi lakóhelyiség előtt elhelyezkedő építmény már jelentős védelmet jelent, a zajszint mintegy a felére (kb. 10 decibellel) csökkenthető még akkor is, ha néhány szel­lőzőnyílás nyitva van. Amennyiben az épít­mény nyílászárói zárva vannak, a zajszint akár 20-30 decibellel is csökkenhet.

Amennyiben a zajvédelmet a megfelelő üveg kiválasztásával is hangsúlyozni szeret­nénk, jó ha tudjuk, hogy az előbbiekben említett többrétegű, hangszigetelt ablakok megfelelnek a 30-34 decibel zajcsökkentést előíró 2. zajvédelmi osztály előírásainak. A hang- és hőszigetelési funkciókat egyesí­tő multifunkciós üvegek megfelelő össze­építésével azonban a zajszint még tovább csökkenthető. Feltétlenül készítsünk azon­ban ilyenkor költség-haszon-elemzést szak­ember bevonásával.

Biztonság

A nagy üvegfelületek szinte minden jövő­beni télikert-tulajdonosban felvetik a biz­tonság kérdését. Ezen aggodalmak azonban könnyen eloszlathatok, a kockázatok mini­málisak. A multifunkciós üvegek esetében ugyanis a jó hőszigetelő tulajdonság nagy ellenálló képességgel párosul, így a külső támadások ellen is védelmet nyújt. Természe­tesen a betörésvédelem nem csupán üveg­választás kérdése, e témát mélyrehatóbban érdemes körüljárni. A cikksorozat a későbbiek­ben még részletesen foglalkozik e téma­körrel.

A tető üvegezése

Annak érdekében, hogy az üvegtáblák az összeszerelés során kezelhetők legyenek, va­lamint meg tudják tartani a rájuk neheze­dő havat, a szarufák egymástól való távol­sága, illetve az üvegtábla szélessége lehető­leg ne haladja meg soha a 90-100 cm-t, hossza pedig a 2-3 m-t. Ha a javasolt méreteket szem előtt tartjuk, az üveg vastagsága, tömege és ára kedve­zően alakul.

Mivel a nem lapostetős építmények tetőré­sze nyáron különösen erős napsugárzásnak van kitéve, ajánlatos kisebb üvegek közötti távolságot választani, mint a függőleges fa­lak esetében. Míg tehát a falak esetében 14-16 mm üve­gek közötti távolság javasolt, addig a tető esetében 12 mm az ideális. Ezzel a megoldással növeljük ugyan a tető­rész k-értékét, viszont cserébe masszívabb építményt kapunk.

Gyönyörű a kilátás, de a tető saját súlya is hatalmas, ugyanakkor télen még a hó súlyával is számolnunk kell. Mielőtt tehát az üvegtető mellett döntünk, jól gondoljuk át a lehetséges következményeket.