• szigetelés
• tetőszigetelés

A tetőszigetelés növeli a komfortot

Ha az építkezés vagy felújítás során kellemes és egészséges lakókörnyezetet szeretnénk teremteni, akkor a tetőszerkezet kialakításakor, a rétegek sorrendjének meghatározásakor és a szigetelőanyag kiválasztásakor két szempontot kell figyelembe vennünk. Az egyik, hogy a tető védjen az időjárással szemben, a másik pedig, hogy csökkentse a hőveszteséget. Ez így leírva egyszerűen hangzik, azonban a károk és azok következményei rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos a fizikai összefüggések ismerete és a szakszerű kivitelezés.

Hogyan befolyásolja közérzetünket a rosszul kivitelezett tető?

A kérdés megválaszolása máris közelebb visz minket témánkhoz. A hőszigetelést azért alakítjuk ki, hogy védjen bennünket a külső hőmérséklet ingadozásával szemben, és hogy jó közérzetünk legyen. Nincs erre mód, ha tetőnk szerkezete nem eléggé szi­getelt. A helyiség meleg levegője elszökik, és a pontos kapacitásterv alapján készített fűtési rendszer nem tudja hatékonyan pó­tolni az elvesztett meleget.

A hőszigetelés­től várt eredmény elmarad. A hideg, szeles levegő beáramlik a tetőn, és még kellemet­len huzatot is okoz. A szél könnyen utat ta­lál magának a faburkolat fugáiban, a rosszul illesztett tetőablakok mellett, de még a konnektorokon keresztül is. Ha a te­tő nem jól szigetel, hiába tökéletesen tömí­tettek a belső burkolatok, a gipszkarton la­pok fugái, a lapok lehűlnek és ontják ma­gukból a hideg levegőt.

A nem megfelelően szigetelt tető nyáron is gondot okoz

A kinti – a tetőgerendák között megrekedt – meleg és a szél a lakásba áramlik. Ezek a jelen­ségek nem csak közérzetünket rontják, ha­nem a fűtési költségeinket is megnövelik. A megfelelő hőszigetelés beépítése még nem elégséges, ugyanis télen a belső meleg és páradús levegő a nyomáskülönbség mi­att kifelé igyekszik, majd hidegebb rétegek­be érve a benne lévő víz pára formájában kicsapódik. A kicsapódott pára átnedvesíti a hőszigetelést és a faszerkezeteket, ami ál­tal előbbiek szigetelő képessége romlik, utóbbiak deformálódhatnak, ritkábban kor­hadásnak vagy gombásodásnak indulhat­nak. Ezért a belső oldalról egy párazáró ré­teget is be kell építeni.

Ügyelnünk kell arra is, hogy ne kerül­hessen víz a hőszigetelésre a tetőcserépen keresztül vagy a szél által behordva azok átlapolásain keresztül.

Hőszigetelt és szellőztetett tető. 1: légmozgás a hőszigetelő réteg és a tetőalátét fólia között; 2: légmozgás a tetőalátét fólia és a cserepek között.

Fizikai törvényszerűségek a tetőszerkezetben

A házak többségében alkalmazott megfe­lelő meredekségű tető évszázadok óta jól bevált megoldás. A tetőtér korábban lécekkel szabdalt, pusztán tárolásra használt helyiség volt. A szigetelés hiányzott, hiszen nem is volt rá szükség. A tetőgerendák és a lécek kö­zött állandóan süvített a szél. Ez a levegő ugyanolyan száraz vagy nedves, illetve hideg vagy meleg volt, mint a szabad le­vegő, így a hőmérséklet és a páratartalom folyamatosan egyensúlyban volt. A nap­jainkban előforduló építés-fizikai prob­lémák ennél a konstrukciónál nem merül­tek fel.

Tetőtér lakócélra

A tetőtér lakócélra való kialakítása azonban a feltételeket gyökeresen megvál­toztatta. Az egykor hatalmas szellőző tér­ből csak egy kis sáv maradt, és ami még fontosabb, a hőszigetelés miatt a szigete­lés külső és belső oldalán más-más hőmér­sékleti viszonyok, illetve páratartalom ala­kul ki. Ahhoz tehát, hogy ez a szigetelés tartós legyen, megfelelő óvintézkedésekre van szükség. Fontos, hogy a szigetelés száraz maradjon, és a különböző rétegek ügy illeszkedjenek egymáshoz, illetve úgy következzenek egymás után, hogy a hó, az eső és a pára beszivárgását, illetve lecsa­pódását megakadályozzák.

A kiszellőztetett hőszigetelt meredek tető

A közelmúltban oly népszerű szellőző, hő­szigetelt tető azért volt nagyon közkedvelt, mert a régi épületekben utólag a laikusok is kivitelezhették. A fizikai folyamatok és jelenségek ismeretének hiánya azonban károkat okozott. A rétegek helyes sorrend­je kívülről befelé a következő.

Az első réteg a tetőcserép (1), amely megakadályozza, hogy a csapadék a pad­lástérbe verjen, ám nem teljesen vízzáró. A cserepeket a cseréplécekre rakják fel. A következő réteg a cseréplécek (2), amelyeket a szarufákra merőlegesen helyez­nek el, majd az ellenlécek (3), amelyek a cseréplécek és a gerendák közti távolságot biztosítják. Az itt található légréteg segít abban, hogy a cserepek kiszáradjanak, il­letve elvezeti a nedvességet és megakadá­lyozza a szarufák és a cseréplécek penészesedését.

A 4. réteg a tetőalátét fólia, amely a szarufákon fekszik, és véd a szél, a záporeső, a hó és a por ellen. Ezt követi egy fontos szellőzőréteg (5). Ahhoz, hogy ez a réteg be tudja tölteni funkcióját, két helyen kell megnyitni: a befelé áramló le­vegő számára az ereszcsatornánál, vagyis a tető alsó szélén; a kivezetett levegő ré­szére pedig a tetőgerincnél, vagyis a tető­szerkezet legmagasabb pontján.

Az eresz­nél megnyitott rés felületének legalább a hozzá tartozó tetőfelület 2 ‰-nek, de mi­nimum 200 cm²-nek kell lennie folyómé­terenként. Ez a méret maximum 10 méte­res szarufák esetén elegendő. Az oromnál nyitott légnyílás a hozzá tartozó két tető­oldal felületének 0,5‰-e legyen. (Az alábbi ábra érthetőbbé teszi az arányokat.) Könnyű belátni, hogy az ereszcsatornánál és a tetőoromnál nyitott légnyílások csak akkor tudják funkciójukat betölteni, ha a tetőalátét fólia és a hőszigetelés között elég nagy távolság van.

Kiszellőztetett hőszigetelt meredek tető vázlati rajza. 1: tetőcserép; 2: cserépléc; 3: ellenléc és légüres tér a cserép és a cseréplécek szellőzéséhez; 4: tetőalátét fólia; 5: légrés a hőszigetelés és a tetőalátét fólia között; 6: hőszigetelés a gerendák között; 7: szél- és párazáró réteg; 8: kiegyenlített síkú belső burkolat.

Ez a távolság minden ponton legyen legalább 2, de inkább 3 cm. A szakszerűt­len kivitelezés esetén a légtér magassága csökken ha a tetőalátét fólia belóg, vagy a nem megfelelő minőségű szigetelőanyag felhólyagzik, esetleg túl vastag üveggya­potot választottunk. A szigetelőanyag vas­tagságának kiválasztásakor azt is vegyük figyelembe, hogy a gyártó által megadott érték mindig a szabványokhoz igazodik, ezért a beépítésnél mindig hagyjunk egy 10-20 mm-es toleranciát. A gerendák kö­zötti szigetelőanyag (6) -> polisztirol, -> hungarocell, -> poliuretán-hab, -> cellu­lóz-szigetelő, -> poliészter szigetelőanyag -> vagy kevésbé ismert szigetelőanyagok lehetnek.

A 7-es számmal jelölt szél-, levegő- és párazáró réteg (párafék fólia) megakadá­lyozza, hogy a meleg levegővel együtt pá­ra kerüljön a tetőszerkezetbe, amely ott kicsapódhat. Ennek a rétegnek az a feladata, hogy a páradiffúziót gátolja. Ezeket a funk­cióit azonban csak akkor képes maradék­talanul betölteni, ha a párazáró réteg töké­letesen illeszkedik, és nem csak a sima felületeken, hanem azokon az illesztési pon­tokon is (pl. kémény, oromfal), ahol más épületelemekbe ütközik. A beltéri burkola­tot (8) tetszőleges anyagból készíthetjük el.

Levegő be- és kivezetése: 1: az eresznél megnyitott bevezető nyílás legyen legalább a hozzá tartozó tetőfelü­let 2 ‰-e, de minimum 200 cm² folyóméterenként. 2: az oromnál nyitott nyílás a hozzá tartozó két tetőoldal felületének 0,5 ‰-e legyen. 3: az oromnál nyitott szellőzőnyílás méretének megfelelőt a tetőgerincnél is célszerű nyitni.

Az szaruzatok közötti szigetelések utó­lag is beépíthetők, a legjobb megoldástól való eltérés nagysága a pénztárcánkkal kö­tött kompromisszumból adódik.

A tetőszerkezet utólagos hőszigetelése

Meglévő tetőszerkezet utólagos szigetelé­sekor tudnunk kell dönteni. Ugyanis a leg­megfelelőbb rétegrendű és hőszigetelésű tető csak költségesen és ott folyó életün­ket zavaró munkálatokkal alakítható ki (le kell bontani a cserepezést és annak léce­zését, esetleg magasítani kell a szaruzatot, be kell építeni a tetőalátét fóliát és vissza kell rakni a cserepeket és azok lécezését).

Hogy mennyi az, amit vállalunk ezekből, az csak igényeinktől és lehetőségeinktől függ. Az egyre szigorodó hőszigetelési kö­vetelmények a szigetelő anyagok vastag­ságának a növekedését is jelentik, azaz meglévő szaruzat magasságnál a megfele­lő réteg beépítése már gondokat jelenthet. Ez az elmúlt évtizedekben fokozódott, a hőszigeteléssel szembeni követelmé­nyek miatt a szigetelőrétegek vastagabbak lettek.

A szigetelőréteg és a tetőalátét fólia közti légrés hiányzik. A rajzon bejelöltük a tetőcserepek alatti szellőzési vonalat; a légtér magassága az ellenléc magasságától függ.

A rajzon a hőszigetelt tető orommagas­ságban kialakított szellőzőnyílása, a le­vegő útja az alsó feszítőlap és a szigetelés között, valamint a cserepek szellőzése látható. A levegőt az oromnál kialakított nyíláson át¹ vezetik a szabadba.

Gerendák közti rész teljes szigetelése. A hőszigetelés akkor hatékony, ha az alsó feszítőlap páraáteresztő képessége nagyon jó (páradiffúzió), a lég- és párazáró fólia (kék) pedig tökéletesen illeszkedik.

Még napjainkban is vannak azonban a kisebb gerendatávolsághoz is megfelelő hőszigetelési módszerek, például a geren­dák közti teljes szigetelés. Itt a tetőalátét fólia és a szigetelőanyag közti légrésről le kell mondanunk, ugyanis a szigetelés a szarufák teljes magasságát kitölti. Ugyan attól nem kell tartanunk, hogy a hanyag ki­vitelezés vagy a nem megfelelően kivá­lasztott építőanyagok miatt az egyébként megkívánt légréteg magassága nem lesz megfelelő, de ugyanakkor precízebb kivi­telezést és jobb anyagokat igénylő mun­kának nézünk elébe.

Ennél a megoldásnál két dologra kell nagyon odafigyelnünk: egyrészt a tetőalá­tét fóliának (felső szaggatott vonal) külön­legesen jó páraáteresztő képességűnek kell lennie (nem könnyű feladat), másrészt a párazáró rétegnek (kékkel jelölt szagga­tott) pontosan kell illeszkednie, a felülete pedig nem lehet sérült. (Ez sajnos gyakran előfordul a beépítés során.)

Szigetelés a szarufák között és alatt

Ha a szarufák közti szigetelés nem elég vastag, lehetőség van a szigetelőréteg sza­rufák alatti beépítésére is. Az alsó szige­telőréteg vastagsága lehetőleg ne haladja meg a szarufák közé helyezett szigetelés vastagságának 20%-át. A párazáró fóliát tegyük a két szigete­lőanyag-réteg közé, így megvédjük azt az esetleges sérülésektől is. A szigetelés csak akkor tudja betölteni funkcióját, ha a párazáró réteg tökéletesen illeszkedik az épületelemekhez. A szaru­fák alatti szigetelés csökkenti a hőmérsék­let-különbségek okozta fe­szültségek kialakulását is.

Szigetelőanyag a szarufák között és alatt. Ennél a megoldásnál is fontos, hogy a tetőalátét fólia (piros) páraáteresztő legyen, illetve a párafék fóliát (kék) tökéletesen zárva építsük be.

Szigetelőanyag a szarufák felett

Egy másik megoldás, amellyel a túl ala­csony szarufák problémája kiküszöbölhe­tő (ld. ábra). Ez lehetőséget nyújt arra is, hogy a szarufákat szabadon hagyjuk, ame­lyek így szép látványt nyújtanak. A különböző szigetelőrendszerek más­más technológiát és költséget igényelnek, az adott esetnek megfelelően változó munkaigényűek.

A szarufák fölé elhelyezett szigetelés új épületek esetében könnyen kialakítható. Előnye, hogy a gerendák szabadon hagyhatók. A régi épületek esetében kialakítása nagy munkaráfordítást igényel, ám vannak olyan megoldások, amelyek ezt is leegyszerűsíthetik. à polisztirol-szigetelés.

Összefoglalás

Napjainkban számos szigetelőanyag és be­építési módszer áll rendelkezésre, amely technikailag tökéletes, ugyanakkor ké­nyelmes is. Ha új házat építünk, már a tervezésnél gondoljunk arra, hogy a későbbiekben be szeretnénk-e építeni a tetőteret. Ez még akkor is fontos, ha most éppen úgy látjuk, hogy ez csak a nagyon távoli jövőben kép­zelhető el. Ha a tetőt nem is szigeteljük, legalább a minimális költségvonzatú be­építést válasszuk.

Szarufára elhelyezett szigetelés. A profilozott és hornyolt polisztirol­lapok tökéletesen illeszkednek, így teljes hőszigetelést és nedvesség elleni védelmet nyújtanak.

Akadályozzuk meg, hogy lyukakon és réseken a nedves beltéri levegő a szigetelésbe kerülhessen. A párazáró réteg tökéletesen zár. 1: szarufa; 2: szorító léc; 3: szél­es párazáró réteg; 4: tömörítő szalag.

A párazáró fólia lapolt toldása tökéletesen véd a széllel szemben is. 1: üveggyapot; 2: párazáró fólia; 3: belső burkolat; 4: ragasztószalag.