• homlokzat
• panelház
• repedések

Homlokzatok diagnosztikája panelházaknál (repedések, nedvesség stb)

A homlokzatok diagnosztikájánál az állapotvizsgálatnak ki kell ter­jednie az összes olyan épületelemre, amely befolyásolhatja a hom­lokzat állapotát akár a jelenlegi, akár a felújított állapotban. Így pl. vizsgálni kell az épületsüllyedéseket, az alapok állapotát, a belső te­rek állapotát, szellőzöttségüket, fűtési és vizesrendszereiket, a tető­szerkezetet, csapadékvíz- és páraszigeteltségüket stb.

Ezeket elsősor­ban mérnöki szemlével diagnosztizáljuk, szükség esetén mérjük is a hibák, eltérések nagyságát, dinamikáját, fejlődését. Kiemelten kell kezelni az épületelemek kapcsolati csomópontjainak vizsgálatát. Ez azért is lényeges kérdés, mert ez a legjobban eltakart szerkezeti hely, és igen nagy nehézségek árán lehet a tényleges állapotáról meggyő­ződni.

Lépések

A diagnosztikai vizsgálatok felbontása kettős. Első lépésben a szerkezetek funkciójának teljesítését vizsgáljuk. Amennyiben szükséges, akkor második lépcsőben vizsgáljuk a szerkezeti részek anyagtani állapotát, illetve jellemzőit.

A szerkezeti részek funkciós vizsgálatai az általános építő-, épí­tészmérnöki tevékenységhez tartozó szemlét és az abból következő ítélkezést jelentik, ezért itt csak felsoroljuk őket.

Ezek:

• geodéziai mérések a szerkezeti elemek egyedi függőleges és vízszintes irányú eltéréseinek megállapítására,
• beázási nyomok rögzítése,
• tető lejtésviszonyainak rögzítése lapostető esetében,
• tetőelemek deformációi, hiányosságai magastető esetében,
• összefolyó, csapadékvíz-elvezető rendszer,
• szigetelések állapota,
• repedésképződések jellegük, mozgási tulajdonságaik,
• az összes szerkezeti elem állapotának szemléje.

A homlokzatdiagnosztikához közvetlenül az alábbi vizsgálatok el­végzését tartjuk fontosnak.

Fotogrammetriai felvétel

A vizsgálathoz a fotogrammetria tudományterület mérési módszere­it kell alkalmazni. Ezek alapján észlelhetők a homlokzat tényleges méretei. Az egyes elemek ferdeségei, eltérései a tervezetthez képest. Ezeknek különösen a nem házgyári elemekből épült épületeknél van nagy jelentőségük (nagyblokkos elemek).

A repedések jellegének megállapítása

A tapasztalható repedés vonalából következtethető, hogy az teher okozta okokból, süllyedések miatt zsugorodásból vagy anyagtani-összetételi okokból következett-e be.

Süllyedés

A teher okozta, a süllyedések miatti repedések jellegzetes, az erő­játéknak megfelelő irányultságúak, ugyancsak ilyen okok miatt el-ágazatlanok, vagy 1-2 elágazást képeznek. Általában átmenő repedések.

Zsugorodási repedés

A zsugorodási repedések rendszerint elágazatlanok, a táblaszélek­nél kisebb elágazások lehetségesek. Általában átmenő repedések.

Egyenes és poligonális alakú repedés

Egyenes vonalú repedés. Alatta rozsdásodó vasbetét van. Táskásodó jellegű. Az anyagtani összetételi okokból keletkező repedések általában poligonális alakú, szertefutó hálózatot mutatnak. Általában felületi repedések.

Repedések tágassága

Jellemezni kell a repedések tágasságának a mozgását. Ezt egysze­rű esetekben a repedést átfogó gipszpecséttel, a repedés két oldalán rögzített üveglemezzel, illetve azok elszakadásával lehet.

Ha szükség van a megnyílás nagyságának mérésére is, akkor az úgy végezhető el, hogy a repedések átellenes partjainál mérőcsonkot képezünk, amelyre mechanikus órával működő, legalább egy század-mm érzékenységű deformmétert illesztünk. Ez egy-egy egyedi mérő­hely kialakítására alkalmas megoldás. Ha az ilyen mérési követel­mény tömeges jellegű, akkor oda alkalmas mérőszánok segítségével elektromos mérőfejeket kell rögzíteni, és azokat egy elektromos rendszerben egymás után, tetszőleges rövid időközökben működtet­ve az idő (hőmérséklet)-megnyílás diagramot fel lehet venni. (Az al­kalmas mérőfejek ohmikus nyúlásmérő bélyegek, induktív és kapacitív adók).

Ezek előnye, hogy jól követhetők az időjárás, illetve teher okozta tágasság változások, amelyek az elem tönkremenetelét jól jellemzik. A repedések mélységét azok megfúrásával jellemezhetjük. Szeren­csés esetben egy furatban, máskor két-három, egymásba átható furat­ban lehet a repedés gyökét megtalálni.

Amennyiben a repedés a fal köztes habrétegébe ér, akkor a hab fel­tárása után a túloldali betonfelületen is kell a repedés után kutatni. Ez nem oldható meg a belső oldalról, mert sok esetben a falon lévő ta­péta, burkolat a repedéseket elfedi.

A panelkapcsolatok vizsgálata

Ez a legnehezebb feladat a rejtettség miatt. Egy épületen belül min­denképpen szükség van legalább 2-3 helyen a csomópont feltárásá­ra és a csomópont endoszkópos megfigyelésére.

A feltárás összeköthető két ún. roncsolásmentes módszerrel:

• Ultrahang terjedési sebességének mérése. Ez csak akkor hasz­nálható, ha a csomópont és a mérőfej között terv szerint nincs az ultrahang terjedését gátló közeg (pl. levegő vagy műanyag). Ha ez nincs betervezve, akkor a kapcsolat jóságát a normális se­bességgel terjedő ultrahang bizonyítja (3000-5000 m/s). Az et­től való eltérések (elsősorban lefelé) üregek, hibák meglétére hívják fel a figyelmet.
• Impact echo-módszer. Ennél a hallható hang terjedését akuszti­kus készülék elemzi, számítógép segítségével. A hibás (elsősor­ban üreges) helyek a készülékkel kimutathatók.

A valamely módszerrel megvizsgált, majd feltárt csomópont hite­les képet ad az állapotról. A többi csomóponti helyen a hibaelemzés­re elegendő a roncsolásmentes módszer alkalmazása.

Acélbetétek állapotvizsgálata

Az acélrozsda pH < 8,5-9 közegben alakul ki, ha a betonban egyéb szennyeződés nincs. Ha a betonban só is van, úgy az akár a 14 pH ér­téknél is rozsdásodik. Az acélrozsda kb. 10-20-szor nagyobb térfogatú, mint az acél, amiből keletkezett. Ezért az acélbetét feletti betont megrepeszti, le­feszíti.

Vizsgálni kell tehát az acélbetét környezeti jellemzőit:

• Az acélbetét fekvését mágneses készülékkel lehet vizsgálni. Az acél mágneses térbe kerülve az erővonalakat összesűríti, s így a mágneses készülék térerején az kijelezhető. A vizsgálat közönséges permanens mágnessel is végezhető, így kijelöl­hető az acélbetét helye. Ha a mágnes hitelesített, és ismert az acélbetét átmérője, akkor a mélysége is. Kedvezőbb e célra tervezett elektromágnesekkel végezni a vizsgálatot. Ennél két helyzetet lehet beállítani: ismert az átmérő, ekkor meghatározható a mélység, ismert a mélység, ekkor meghatározható az átmérő.
• Az acélbetét korróziós állapotát, ún. kisroncsolásos módszerrel lehet meghatározni. Az elem egy helyén a mágneses vaskereső segítségével feltárunk egy akkora acéldarabkát, amelyre az elektromos kontaktust illeszthetjük. A galvanikus kapcsolatban lévő mezőt raszterpontokra osztjuk, a felületet benedvesítjük és réz/telített réz-szulfát oldatú elektródával letapogatjuk. A réz­szulfát elektródát mV-mérőn keresztül összekötjük az acélbetét­ kontaktussal. A készüléken leolvassuk a réz/réz-szulfát és az acél/betonpórus elektrolit közötti elektromotoros erőt. Ha az acélbetét nem tiszta acél, hanem rozsdás, az elektromotoros erő megváltozik. Ez alapján követhetjük a rejtett rozsdásodást a be­tonréteg alatt. Az ekvipotenciális helyeket összekapcsolva kiraj­zolható a korróziós mező.
• Az acélbetét állapotvizsgálatához szükség van a beton pH-értékének meghatározására is. A beton a levegőn felületileg megkö­ti a szén-dioxidot, ezáltal elveszíti lúgosságát. A pH-érték 8,5 alá száll, az acél rozsdásodni kezd, ha ez a zóna addig behatol. Ennek vizsgálatát 1 %-os alkoholos fenolftaleinoldattal végez­zük. A beton felületét ütéssel-véséssel feltörjük, a friss felületre fenolftaleinoldatot porlasztunk. A karbonátosodott réteg színte­len marad, a megfelelő lúgos rész lila lesz. Mérni kell a karbo­nátos réteg vastagságát.
• A beton klorid tartalmát az abból kifúrt porból analitikai úton határozzuk meg. Mértéke kihat az acélbetét korróziójára.
• A beton cementtartalmát 2 %-os sósavas kioldással határozzuk meg. Nem használható a módszer, ha az adalékanyag is savold­ható.

A falanyag nedvességfelvételének vizsgálata

A falra csatlakozóperemmel ellátott mérőcsövet ragasztunk. Mérjük az időegység alatt elnyelt víz mennyiségét. Ez jellemző a falazat átnedvesedő-képességére, és tájékoztat a légáteresztő képességéről is.

A tömítések vizsgálata

A tömítések állapotának megfigyelésére flexibilis endoszkóp alkal­mazandó. Ez a műszer kanyargós úton is bevezethető a szemmel közvetlenül nem látható helyekre. Az újabb típusúak néhány mm átmérőjű üregekbe is bevezethetők. A kombinált endoszkópokkal anyagminta is kicsíphető a szerkezetből.