• épületgépészet
• panelház

Épületgépészeti állapot meghatározó vizsgálatok panelháznál

Szabadon álló szerelvények, csővezetékek

A vízellátás, csatornázás, központi fűtés vezetékeit, berendezési tár­gyait és a csatlakozószerelvényeket első lépésben szemrevételezéssel célszerű ellenőrizni. Az elzáró- és szabályozószerelvényeken a tömítő szelence vagy O-gyűrűs orsótömítés meghibásodásának jellegzetes jelei láthatók (csepegés, vízkőkiválás, korróziós nyomok).

A szerelvényeket működés közben is ellenőrizni kell. Meg kell győződni arról, hogy az elzáró szerelvények alkalmasak-e még a tö­mör zárásra, a szabályozószerelvények szabályozóeleme a teljes sza­bályozási tartományban működőképes-e. Amennyiben vezettek üzemeltetési naplót, vagy a javításokról fel­jegyzéseket, azokat át kell nézni és értékelni.

A hőközponton kívüli csővezetékekbe (felszálló- és ágvezetékek) épített szerelvényeket, ha azok a csővezetékekkel azonos korúak és a csővezetéket cserélik, akkor általában érdemes lecserélni. Ez alól ki­vételt jelenthetnek az utólag beépített vagy speciális, nagy értékű szerelvények. Ilyen esetben is azonban alaposan meg kell vizsgálni a szerelvény állapotát, hiszen egy csővezetékbe épített szerelvény cse­réjének munkadíja az esetek többségében meghaladja a beszerzési értéket.

A nyomócső-vezetékeken előforduló gyakori lyukadások a csőve­zeték-hálózat részbeni vagy nagy kiterjedésű korróziós károsodására utalnak. Amennyiben nagy kiterjedésű korróziót tételezünk fel, cél­szerű a hálózat egymástól távol lévő pontjairól legalább három sza­kaszon mintát venni. A kivágott, kb. 1,0 m hosszú csőszakaszok osz­tósík mentén való szétvágása után egyrészt ellenőrizhetők a lerakódások, másrészt a lerakódásokból vett minták vegyi elemzése, illetve a megtisztított csőfelület nagyítóval végzett vizsgálata alapján meg­állapítások tehetők a csővezeték állapotára.

Korróziós károsodás

Amennyiben a rendszerben valahol (csővezeték, tárolótartály, hő­cserélő stb.) korróziós károsodás fordult elő, mindig fontos feltárni az előidéző okokat, különben előfordulhat, hogy a kicserélt csőveze­ték a meghibásodottnál lényegesen rövidebb idő alatt tönkremegy. A hiba okainak tisztázására a szakterületen járatos szakértőt kell bevonni.

A vízvezetéki nyomócsövek és a csatornavezetékek csatlakozási pontjait szemrevételezéssel kell ellenőrizni. A PVC és CPVC anyagú, hideg- és melegvíz-vezetékekből is ér­demes mintát kivenni, és megvizsgáltatni, hogy milyen állapotban vannak. Erre a vizsgálatra azért van szükség, mert gyakorlati tapasz­talat a várható élettartamra még nincs, a beépítéskor esetenként ko­moly hibákat is elkövethettek. (Például nem biztosították a csőveze­tékek hőtágulásának feltételeit. Ilyenkor óriási feszültségek keletkez­hetnek a csővezetékekben, és az élettartam jelentősen csökkenhet.)

Dugulás

Csatornavezetékeknél gyakori dugulás esetén ellenőrizni kell a lej­tési viszonyokat, az iránytöréseknél alkalmazott idomok megfelelőségét. Szükség esetén pótlólagosan tisztítóidomokat kell beépíteni. Hosszú üzemidő után előfordulhat, hogy a lerakódás olyan nagy mértékű, hogy csak nagynyomású mosatással vagy a csőszakasz cse­réjével lehet tartósan megszüntetni.

A fűtőtestek korróziós károsodása és a csatlakozószerelvények (ra­diátorszelep, légtelenítő szelep) meghibásodása feltűnő. Ezeket a hi­bákat a felhasználó észleli, és a szükséges javításról, cseréről általá­ban intézkedik. Egy teljes körű felújítás során ellenőrizni kell, hogy a lakásokban hány helyen, mikor és milyen okból cseréltek fűtőtes­teket.

Amennyiben megállapítható, hogy több fűtőtestet kellet lyuka­dás következtében cserélni, feltétlenül felül kell vizsgálni a fűtési rendszert annak tisztázása érdekében, hogy a meghibásodásoknak mi az oka. Lehetséges, hogy a hibák természetes elhasználódás követ­keztében alakultak ki, de az is előfordulhat, hogy a fűtési rendszert átalakították, vagy az üzemeltetésben következtek be olyan változá­sok, amelyek összefüggésbe hozhatók a meghibásodásokkal.

Abban az esetben, ha az épület hőszigetelését, nyílászárócseréjét és ezzel egyidejűleg a szellőzési rendszerét felújítják, vagy a fűtési rendszert átalakítják, épületgépész szaktervezőt kell a munkákba be­vonni, aki számításokkal ellenőrzi, hogy a meglévő fűtőtestek alkal­masak lehetnek-e a továbbiakban is feladatuk ellátására. Amennyi­ben lakásonként hőmennyiségmérőt szerelnek fel, és lakáson belül vízszintes elosztású egycsöves fűtést létesítenek, a fűtőtestek méretét nagy valószínűséggel változtatni kell.

Eltakart csővezetékek ellenőrzése

Panelos épületekben a lakásokon belül a csővezetékek szakipari fal­lal eltakart szerelőaknában haladnak. A szakipari fal elbontása után a szemrevételezéses vizsgálat elvégezhető.

A vezetékekből, ha korrózióra utaló nyomot a külső felületen nem látunk, akkor is célszerű mintát kivágni. A kivágott csőszakaszokon ellenőrizhető az el vízkövesedés és az esetleges korrózió mértéke. A minták számát és kiválasztásának szempontjait a szakértő határozza meg. A szerelőaknák feltárásakor okvetlenül ellenőrizni kell a szinten­kénti tűzgátló lezárás meglétét, illetve annak állapotát.

Szellőztetőkürtők csatlakozási pontjai

A szerelőaknában haladó szellőztetőkürtők csatlakozási pontjait, a kürtőbe csatlakozó elszívó-ágvezetékek csatlakoztatásának módját szintén meg kell vizsgálni. A különböző kialakítású szellőztetőkürtőknél a csatlakozások műszaki megoldása eltérő. Vannak olyan – el­sősorban a négyszög keresztmetszetű kürtőknél alkalmazott – meg­oldások, amelyeknél a tömített csatlakozás nem volt tervezési szin­ten sem megoldva. Ezeket a kürtőket feltétlenül cserélni kell!

Vannak azonban olyan rendszerek is, amelyeknél a légtömör csat­lakoztatás műszaki megoldása kidolgozott, de a helyszíni szerelést lelkiismeretlenül végezték, nem csatlakoztatták megfelelő módon egymáshoz a kürtők elemeit, illetve a bekötő- szakaszokat. Ezek a ja­vítások utólag viszonylag egyszerű módon elvégezhetők.

A folyamatos üzemű, ventilátoros szellőztető berendezéseknél – amennyiben a meglévő rendszert meg kívánjuk tartani – műszeres méréssel, elszívó szelepenként célszerű ellenőrizni a légtérfo­gat áramot. A méréshez mérőtoldatba szerelt, kalibrált anemométert (légsebességmérő műszer) használhatunk. A mérésre azért van szük­ség, mert az elmúlt időszakban szinte biztos, hogy a szelepek több­ségét elállították, az egyes helyiségekből valószínűleg ma már nem az eredetileg tervezett légmennyiséget szívja el a berendezés.

Gázvezetékek, gázkészülékek

A panelos épületekben a gázvezetékeket általában már hegesztett kö­tésekkel szerelték. Ezeknek a vezetékeknek a műszaki állapota nagy valószínűséggel megfelelő.

Ha a csővezetékek csatlakoztatását nem hegesztéssel, hanem me­netes kötésekkel oldották meg, akkor a felújítás során célszerű a rendszeren nyomáspróbát tartani, és vagy a csőhálózat átalakításával (menetes kötések helyett hegesztett kötések), vagy a gázszolgáltató által elfogadott más módszerekkel biztosítani a tömítettséget. A ve­zetékekben szállított földgáz „száraz gáz”, ami hosszabb üzemidő után kiszárítja a menetes kötések tömítőanyagát, és gázszivárgást okozhat.

Egy felülvizsgálat során ellenőrizni kell a gáztűzhelyek bekötése­inek állapotát, tömítettségét, továbbá a készülék műszaki megfelelő­ségét. Gázüzemű konyhákban ellenőrizni kell, hogy az óránkénti 4-szeres légcsere megvalósul-e. Ha nem, a szellőztető berendezést javí­tani kell, illetve meg kell oldani a szervezett levegő-utánpótlást.

Szemétledobók

Felülvizsgálat előtt a szemétledobókat tisztíttatni szükséges. Ez a hi­giéniai megfontolások mellett azért is szükséges, mert a csatorna bel­ső falán lerakódott szennyező anyagok eltakarhatják a belső felülete­ken jelentkező hibákat. A belső felületek állapotát videokamerával, a külső részek esetle­ges hibáit szemrevételezéssel lehet megállapítani.