Iparosított technológiával készült épületek

Hogyan újítsuk fel a felvonót, liftet panelháznál? [TANÁCS]

A hazai felvonók 60%-a idősebb a tervezett élettartamánál, azaz idő­sebb 20 évesnél. Ezek közé tartoznak döntő részben az iparosított technológiával készült épületek felvonói is. Ez a tény és az, hogy ál­talában többségük 11, 12 szintes épületekbe van beépítve, és vi­szonylag nagy forgalmi terhelésnek vannak kitéve, emellett a lénye­ges alkatrészek cseréje a többségnél még nem történt meg – nincse­nek jó műszaki állapotban.

Tovább rontja a helyzetet, hogy sokáig nem tulajdonosi szemlélettel és kímélettel használták e felvonók zö­mét. Fejezetünkben ezen berendezések üzemeltetésének megkönnyí­tésére áttekintünk néhány fontosabb információt a felvonók üzemel­tetéséről, karbantartásáról, ellenőrzéséről, ill. a felújítások pénzügyi támogatási lehetőségeiről.

A jogszabályi környezetről az üzemeltetéshez kapcsolódóan

1998. június 18 óta új rendelkezések szerint működik a felvonók épí­tésügyi hatósági engedélyezése, üzemeltetése, ellenőrzése és nyil­vántartása, mivel ekkor lépett hatályba – az azóta többször módosított – 113/1998. (VI.10.) Kormányrendelet.

Az üzemeltetők teendői a módosítások során alapvetően nem vál­toztak, csak néhány új vonatkozásban ezekről lesz szó a következők­ben. Az utóbbi évek eseményei döntően azt igazolják, hogy a legtöbb „régi” üzemeltető már ismeri az új rendszert, ill. leginkább csak új üzemeltetőknél jelentkezhet ezzel kapcsolatosan ismerethiány.

Az üzemeltetőnek (tulajdonosnak) írásos megbízást kell adnia:

  • a berendezés napi ellenőrzését és mentési ügyeletét ellátó, vizs­gázott üzemügyeletes(ek)nek,
  • a havi rendszerességgel ismétlődő karbantartást végző, arra jo­gosult vállalkozásnak,
  • a karbantartás megfelelőségét ellenőrző, ellenőri engedéllyel rendelkező ún. ellenőröknek,
  • a rendszeres biztonságtechnikai felülvizsgálatot végző, ún. kije­lölt szervezeteknek.

A jogszabályban meghatározott számú biztonságtechnikai felül­vizsgálatot – a tárgyévben időben arányosan elosztva – az alábbiak szerint kell elvégeztetni: Általános esetben az évi négy kötelező vizsgálatból kettőt – a karbantartás megfelelőségének ellenőrzését – az EMI Kht. által re­gisztrált, engedéllyel rendelkező ellenőrökkel, a további kettőt, vala­mint a berendezés üzembe helyezés előtti, ill. ún. „javítás utáni” vizsgálatait az illetékes miniszteri által kijelölt szervezetekkel kell elvégeztetni.

Ezek a szervezetek nyereségorientált vállalkozások. Jelenleg ilyen kijelöléssel csak

  • az ÉMI-TÜV Bayern Kft. (1043 Budapest, Dugonics u. 11.) (nem tévesztendő össze az ÉMI Kht.-vel),
  • a Marton Szakértő Iroda Kft. (1083 Budapest, Bókay J. u 34.),
  • a TÜV Rheinland InterCert Kft. (1061 Budapest, Paulay Ede u. 52.)

az EMI Kht. által regisztrált ellenőreiből álló egysége – rendelke­zik.

[Az újabb szervezet(ek) kijelölését az illetékes miniszter* hivatalos közlönyökben teszi közzé, ill. az EMI Kht. (Felvonó és Mozgólépcső Felügyelet – FMF) nyilvántartásba veszi.]

Különleges esetben: a tíz évnél fiatalabb berendezéseknél, ill. a kormányrendelet szerinti „felújított” berendezéseknél évi egy kijelölt szervezeti vizsgálat elvégzése/elvégeztetése kötelező. A jogszabály szerint „felújítottnak” számít az a berendezés, amelynél a megha­jtógép és a vezérlés, felvonók esetében még az akna- és fülkeajtók cseréje két naptári éven belül megtörtént.

A biztonságtechnikai felülvizsgálatokat végzők szakmai tevékeny­ségének felügyeletét az illetékes miniszter* az ÉMI Kht.-n keresztül látja el. Az ÉMI Kht. – amely 100%-ban állami tulajdonú, nem nyereségorientált, közhasznú szervezet – e feladatra a Felvonó és Moz­gólépcső Felügyeletet (FMF) működteti. Az ÉMI Kht. FMF végzi a berendezések országos központi nyilvántartásának vezetését is. Az ÉMI Kht. (FMF) felé az ellenőröknek adatszolgáltatási, a kijelölt szervezetnek felülvizsgálatai után – a kormányrendelet által előírt -adatszolgáltatási és nyilvántartási díjfizetési kötelezettsége áll fenn, ez utóbbit az üzemeltetők felé a jogszabály szerint a vizsgálati díjban érvényesítheti.

Az új berendezések egyszeri alapadatainak rögzítését az ÉMI Kht. az elsőfokú építésügyi hatóságok és a kijelölt szervezetek, valamint az üzemeltetők adatszolgáltatása alapján végzi. A kormányrendeletben rögzített módon az egyes új berendezések forgalomba hozatalá­ra más jogszabályok is vonatkozhatnak, ill. más minisztérium (GM) által kijelölt szervezet végezheti az ún. tanúsítást.

Az adatszolgálta­tással és a vizsgálatok elvégeztetésével kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása esetén az ÉMI Kht-nak – a fenti jogszabály szerint – az illetékes építésügyi hatóságnál eljárást kell kezdeményeznie, a be­rendezések használóinak érdekében. (Az FMF az általa „felügyelt” periodikus vizsgálatokat nem végezheti el.) Az üzemügyeletesi (korábban kezelői) és karbantartói feladatkö­rök lényegesen nem változtak.

Üzemügyeletes

Üzemügyeletes csak erre kiképzett és vizsgázott személy lehet, aki a berendezést naponta ellenőrzi, annak teljes üzemideje alatt a tülké­ből adott esetleges vészjelzést fogadja, és intézkedik a bennrekedt utasok kimentéséről, ill. intézkedik egy esetleges baleset után. Lehe­tőség van arra, hogy a berendezést egy – felvonókhoz való alkalmas­ság szempontjából megfelelő – diszpécser-központra kapcsolják, ez esetben részben vagy teljesen a központot működtető szervezet veszi át az üzemügyeletes feladatait. Az üzemügyeletesek és a felvonó vezetők oktatását a kijelölt szer­vezetek és az ellenőrök is végezhetik.

Havi karbantartás

A karbantartást – a vonatkozó szabvány szerint – arra jogosult szervezettel vagy vállalkozóval, havi rendszerességgel kell elvégez­tetni. Ennek minősége, illetve szakszerűsége döntően – a tulajdonos pénzügyi helyzete és gazdaszemlélete mellett – befolyásolja a felvo­nó műszaki állapotát.

Az ISO 9000-es minőségügyi rendszert működtető karbantartó szervezet – az üzemeltető megbízása alapján – saját karbantartási rendszere keretén belül is ellenőrizheti a karbantartás megfelelősé­gét.

A karbantartásra, annak ellenőrzésére, ill. a kijelölt szervezetek ál­tal végzett éves felülvizsgálatok – az ún. fő- és ellenőrző (időszakos) vizsgálatok – tartalmára az MSZ-04-78:1988; az MSZ-04-79:1988; az MSZ-04-80:1984 és MSZ-04-81:1980 szabványok jelenleg az irányadók.

A karbantartás szakszerűsége nem csak pénzügyi kérdés. Egy be­rendezés tisztasága jelzi a karbantartó vállalkozás tevékenységét, ter­mészetesen az állagmegóvás és a részleges biztonságtechnikai ellen­őrzés is fontos része e feladatkörnek.

A vizes és koszos aknai süllyesztek az elhanyagoltságot mutatja, de természetesen akadnak jó példák is (l. 2. fotó). Az üzemeltetőnek az általa használaton kívül helyezett vagy hatóságilag leállított berendezés állagmegóvása érdekében annak rendszeres karbantartásá­ról és a berendezés veszélytelenítéséig, vagy az engedélyezett lebon­tásáig (7. a 246/2002. (XI. 28.) Korm.rendelet 2. §. (2) jelű bekezdé­sét is) a kötelező vizsgálatok elvégeztetéséről gondoskodnia kell. A veszélytelenítés szakszerű elvégzését az ellenőrzésre jogosultakkal felül kell vizsgáltatni, akik a felügyelet felé ezt jegyzőkönyvben jel­zik.

Az üzemeltetők írásos adatszolgáltatási kötelezettsége az ÉMI Kht. FMF felé a következőkre terjed ki:

  • változás esetén az új tulajdonos, ill. üzemeltető neve, címe;
  • a jogerős építési és használatbavételi engedély száma;
  • a biztonságtechnikai ellenőrzést végző ellenőr és kijelölt szer­vezet neve, címe;
  • a felvonóval kapcsolatos balesetek;
  • az építésügyi hatóság intézkedései.

Kiemelendő, hogy a hivatkozott kormányrendelet által meghatáro­zott kötelezettségek elmulasztása szabálysértésnek minősül, és szankciókkal járhat.

A régi üzemeltetők közül sokan tudják, hogy e berendezések meg­bízható működése a legtöbb helyen nélkülözhetetlen eleme egy épü­let rendeltetésszerű használatának, valamint, hogy ezek értékes (cseréjük több millió forint) eszközök.

E berendezések rendszeres üzem ügyeletesi ellenőrzés, szakszerű, havi karbantartás és biztonságtechnikai felülvizsgálatok nélkül ha­mar válhatnak a használóikra és a környezetükre veszélyes gépekké. Ezenkívül a megfelelő szintű karbantartás rövid időtartamú hiánya is előidézhet (akár az új berendezéseknél is) több százezer forintos vagy nagyobb költséggel javítható hibákat.

Az utasok biztonsága érdekében beépített biztonsági berendezések helyes beállítását, ill. megfelelő működését általában csak a nagy szakértelmet vagy műszeres vizsgálatot is igénylő ellenőri vizsgálatok tudják megfelelően ellenőrizni. Ma már sokan belátják azt is, hogy az alapos – és általában többórás – vizsgálat a használók biz­tonsága érdekében történik, továbbá, hogy a kisebb javítások időbe­li előírásával és elvégeztetésével a kapcsolódó későbbi nagyobb rá­fordítások előzhetők meg. A vizsgálatok az esetleges balesetek ese­tén csökkenthetik az üzemeltető felelősségét.

Az új üzemeltetők tájékoztatására bemutatunk néhány jellemző baleseti okot, amelyek többsége az előírt kötelezettségek és az álta­lában jogosan szigorú intézkedések betartása mellett jórészt meg­előzhetők:

  1. Aknába zuhanás, illetéktelen által – a fülke távollétében – kinyi­tott biztonsági zár miatt. Az üzemügyeletes általi napi ellenőrzéssel, a folyamatos mentési ügyelet és „a közvetlen hiba bejelentési lehető­ség” biztosításával elkerülhető lehet a baleset bekövetkezése. A fel­ügyelet a baleseti veszélyek csökkentésére a csuklópántos aknaajtók esetében az esedékes zárcseréknél az európai szabványnak megfele­lő, egységes, speciális kulccsal csak az illetékesek által nyitható biztonsági zárak beépítését kezdeményezte.1. ábra
  2. Aknába zuhanás, illetve a fülke lezuhanása a nem megfelelő műszaki állapotú, pl. az elhasználódott, nem idejében cserélt vagy felújított, valamint a rongálás miatt sérült, ill. rosszul beállított ele­mek miatt.2. ábra
  3. A 3. fotó egy leginkább karbantartás- és ellenőrzés igényes egy­séget mutat, az egyik legelterjedtebb aknaajtó biztonsági zárat e be­rendezések körében az akna belső része felől.3. fotó
  4. A 4. fotó azt mutatja, hogy egyes üzemeltetők hogyan védekez­nek a „színesfém-gyűjtők” ellen, extra védőpánt védi, különleges csavarokkal rögzítve az aknaajtó üveg díszkeretét.4. fotó
  5. A fülkében rekedt személyek „kitörési kísérlete”, vagy a „tartós bezártság” kockázati hatásai, a folyamatos mentési ügyelet hiánya vagy a jelzőberendezések hibája miatt.
  6. Az 5. fotón egy, a tűzoltók által felvágott fülketetőt láthatunk, mivel a szakszerű szabadítás feltételei nem voltak adottak, amikor arra szükség lett volna. (Az öt utas ennél a példánál 2,5 órát várt a szabadításra. A megállást egy műszaki hibajelenség hosszabb elha­nyagolása idézte elő, amely elsősorban az ellenőrzők által kiírt hiá­nyosság nem időben történő elhárítása miatt következett be. Egy kb. ezer forint értékű alkatrész cseréje helyett egy legalább hatszázezres javítást kellett az érintetteknek elvégezni.)5. fotó

A vészjelzések fogadására jelenleg kb. 15 féle jóváhagyott, kor­szerű diszpécserrendszer közül választhatnak az üzemeltetők. Azt, hogy ez a jó megoldás a 24 órás szolgálat ellátására, a nyugat-euró­pai országok példája is igazolja, ott is így működik a vészjelzés ke­zelése a legtöbb esetben. Ma már több cég bérbe adja a szükséges eszközöket a felvonók üzemeltetőinek, és a helyi rendszereknél ki­sebb szolgáltatási díjat számítanak fel havonta.

A felújítások szükségességéről és azok támogatási lehetőségeiről röviden

A legtöbb gyártó a berendezés eladásakor javasol felújítási üteme­zést, mégpedig a használat gyakoriságához, ill. a berendezés korához mérten a tervezett elhasználódásnak megfelelően. Amennyiben ilyen útmutató már nem áll rendelkezésre, akkor elsősorban az ellenőrzést végzők előírásaira, és a tőlük ilyen rendelt tárgyban megrendelt szak­véleményre vagy a karbantartó javaslataira támaszkodhat a berende­zés üzemeltetője.

Ellenőrzések

Természetesen a biztonságtechnikailag fontos el­lenőrzői előírások teljesítése kötelezettségként jelentkezik az üzemeltető felé, de ezt jobb megelőzni az időben történő felújításokkal. Ekkor a váratlan meghibásodások száma is mérséklődni szokott, amely szintén kedvező az üzemeltető és a berendezés használói szá­mára egyaránt.

Az utóbbi években a legtöbb önkormányzat pályázati lehetőséget biztosít a felvonók felújítására, ill. néhány bank hitelt is kínál az ön­részhez a pályázók számára. A fővárosi önkormányzat szintén támogat felújításokat, így általában a szükséges anyagi fedezet három egyenlő részből állhat össze a budapesti pályázóknál.

Magyarország 2004. évi uniós csatlakozása egy újabb felújí­tási igényt vett fel, feltehetően rövidesen egy honosított, „európai” szabvány alapú általános felmérés után. E szabvány az MSZ EN 81-80:2004 jelű, amelynek a meglévő felvonók biztonságá­nak egységesítése a tárgya, és amelyet angol címének kezdőbetűi alapján „SNEL”-nek rövidítenek a felvonók szakterületén. Ezekhez a felmérésekhez, ill. felújításokhoz a szakterületi főhatóságok pró­bálnak központi (kormányzati) pályázható támogatást szerezni.

A felméréseket várhatóan e szabvány alapján a kijelölt szervezetek fogják elvégezni, így rövidesen a tervezett felújításoknál ezeket a fel­méréseket is figyelemmel kell kísérni a régi, használt felvonók üzemeltetőinek.