Előírások és szabványok lépcsők építésénél
Használat
A lépcsők feladata különböző magasságú síkok összekötése. Legalább három lépcsőfokra van szükség ahhoz, hogy lépcsőről beszéljünk. Függőleges közlekedési útvonalakról van szó, ezért fontos, hogy minél kisebb erőkifejtéssel lehessen azokon közlekedni és használatuk biztonságos legyen. A belső lépcső alakjában és kialakításában a belsőépítészet része. A lépcső anyaga fa, vasbeton, fém és üveg lehet.
Lépcsőformák
A leggyakrabban használt alaprajzi formák: egyenes karú lépcsők, húzott fokú lépcsők, körlépcsők és csigalépcsők. Ha az egymásra következő lépcsőfokok sorozatát pihenő szakítja meg, kétkarú lépcsőről beszélünk. A karok és pihenők számától függően a lépcső három-, négy- vagy még több karú is lehet.
A negyedívelt lépcső 90°-ban fordul (ívelődik), egyszeresen vagy többszörösen ívelt (tört) lehet. A félfordulós lépcső iránytörése 180°-os. A körlépcső kör alakú és középen orsótere van. A csigalépcső olyan körlépcső, amelynek középen egyetlen pillére (orsó) van, erre vannak felfűzve a fokok.
Méretek
A lépcső kényelmességét a meredekségi arány határozza meg, amelyet a francia építész, François Blondel több mint 300 éve állapított meg, és még ma is érvényes. Az ember lépéstávolsága az emelkedőn 60-65 cm, átlagosan 63 cm. A belépési szélesség (sz) az egyik lépcsőfok első élétől a következő lépcsőfok első éléig mért távolság (a járóvonalon mérve). A fellépési magasság (m) az egyik lépcsőfok fellépő felületétől a következő lépcsőfok fellépő felületéig tartó függőleges méret (2m + sz = 63 cm).
- Ismerd meg az ezerarcú Japán építészetet!
- Számoljon a nedvességgel már az építkezéskor!
- Kerti lépcső építése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A DIN 18 065 „Épületek lépcsői; Főméretek” szabvány szerint a lépcsőméretek szempontjából az épülettípusokat három csoportba soroljuk:
- 1.1 csoport: lakóépület legfeljebb két lakással: m = 20 cm, sz = 23 cm, karszélesség = 80 cm.
- 1.2 csoport: pince- és hobbicélú helyiségek lépcsői: m = 21 cm, sz = 21 cm, karszélesség = 80 cm.
- 1.3 csoport: padláslépcsők: m = 21 cm, sz = 21 cm, karszélesség = 50 cm.
- 2. csoport: épületek több mint két lakással: m = 19 cm, sz = 26 cm, karszélesség = 100 cm.
- 3. csoport: kiegészítő lépcsők (padláslépcsők is): m = 21 cm, sz = 21 cm, karszélesség = 50 cm.
A magyar előírások a következők (az OTÉK65. § szerint):
- A lépcsőfok méreteit a 2m + sz = 60-64 cm összefüggés alapján kell meghatározni [m = fokmagasság, cm; sz = fokszélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve].
- A lépcsőfok magassága (m):
a) általános esetben 17 cm-nél,
b) akadálymentes közlekedéshez 15 cm-nél nagyobb nem lehet. - A lakásban vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér) megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet.
Követelmények a szerkezeti anyagokkal szemben
Tűzvédelem
Ezt Németországban az egyes szövetségi tartományok építési előírásai némileg eltérő módon szabályozzák.
Olyan lakóépületekre, amelyeknél valamelyik állandó tartózkodásra használt helyiség padlója a terepszint felett legfeljebb 5,85 m magasan helyezkedik el, semmilyen előírás nincsen.
Azoknál a lakóépületeknél, amelyeknél valamelyik állandó tartózkodásra használt helyiség padlója a terepszint felett legfeljebb 7 m magasan helyezkedik el, az F 30-B* fokozat a követelmény. Az ennél magasabb lakóépületeknél a belső lépcsőknek rendszerint az F 90-A** fokozatnak kell megfelelniük.
* Szerkezeti elem legalább 30 perc tűzállósággal, éghető anyag.
** Szerkezeti elem legalább 90 perc tűzállósággal, nem éghető anyag.
Kivételek természetesen vannak: A tetőtér utólagos beépítése esetén a belső lépcsők három oldalának tűzvédelmi lapokkal való burkolása is megengedett. Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat az irányadó. A tűzvédelemmel kapcsolatban Iásd. még a Tűzvédelem c. részt.
Zajvédelem
A DIN 4109-10 a lépéshang elleni védelem szintjére többlakásos házakban és egy lakásos sorházakban, a lakások állandó tartózkodásra használt helyiségei és szomszédos lépcsőházak között 46 dB értéket ír elő. A szerkezeti elemek pl. gumival vagy hasonló módon való elválasztása csökkenti a hangátvitelt.
A Magyarországon irányadó szabvány: MSZ-04-601. 1, 2, 3, 4, 5. 1988. Épületakusztika. Érdemes azonban a német (DIN) szabvány szerint tervezni, mert ezek szigorúbbak, naprakészebbek, és az európai szabványosítás (EN) elkészülte után is érvényben maradnak.
Teherbírás
A DIN 1055 szerint lépcsőkre a következő forgalmi terheléseket kell figyelembe venni: lakóépületekben 3,5 kN/m2, középületekben 5,0 kN/m2. A fokbélés nélküli járólapokat a legkedvezőtlenebb helyen ható egyedi terhelésre kell méretezni: ez lakóépületekben 1,5 kN/m2, középületekben 2,0 kN/m2.
A korlátok karfáinak a következő vízszintes terheléseket kell felvenniük: lakóépületekben 0,5 kN/m2, középületekben 1,0 kN/m2.
A lépcsők szerkezete
Követelmények
Belső lépcsőket minden egymással csatlakozó szinthez készíteni kell. Lépcső nem kezdődhet közvetlenül ajtó mögött. A pihenő mélysége a karszélességgel legyen azonos. 18 fok után pihenőt kell beiktatni. A lépcsőfokok faltól való távolságára német területeken Bajorországban, Berlinben, Hessenben és Schleswig-Holsteinben 4 cm-t írnak elő, a többi szövetségi tartományban ez az érték 6 cm. A fejmagasságot 2 m-ben állapítják meg.
A magyar előírások az OTÉK 64. § szerint:
- A lépcsősor legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. Kivétel lehet a lakáson, üdülőegységen belüli lépcső. Akadálymentes építményben a lépcsősor 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.
- A lépcsősor és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. A lépcsősor feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintővonaltól függőlegesen kell mérni.
- Egy lakáson vagy üdülőegységen belül, továbbá az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső feletti szabad belmagasság indokolt esetben 1,90 m lehet.
Járóvonal
A járóvonal általában a lépcsőfokok közepén, azonban a fogódzótól legfeljebb 60 cm távolságban húzódó segédvonal. A húzott lépcsőfokok ennek a vonalnak a mentén vannak elhúzva.
A magyar előírások az OTÉK 64. § szerint:
- A lépcső járóvonalán csak azonos lépcsőfokméret lehet. Kivétel lehet az időszakos használatú építményszintre (pinceszintre, tetőtérre) és az utólag létesülő szintre (emeletráépítés, tetőtér-beépítés) vezető lépcsőkar.
- A lépcső járóvonala a lépcső szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet.
Pillangólépcsők
Az 1.3 csoportba tartozó lakóépületeknél a betolható padláslépcsők helyett eltolt fellépő felülettel készített pillangólépcsőket is lehet alkalmazni.
Alámetszés
Az 1.1 csoportba tartozó lakóépületeknél (besorolás I. Méretek c. rész) a fokbéléssel rendelkező vagy nem rendelkező lépcsőket úgy kell kialakítani, hogy a belépési szélesség + alámetszés = 26 cm legyen. Azoknál a lépcsőknél, amelyek belépési szélessége kisebb, mint 24 cm (pl. pincées padláslépcsőknél) a belépési szélesség + alámetszés = 24 cm legyen. Fokbélés nélküli lépcsőknél a fokokat 3 cm alámetszéssel kell kialakítani.
Húzott fokú lépcsők
A húzott lépcsőfokok belépési szélessége a legkeskenyebb helyen, azaz a korlát belső oldalánál legalább 10 cm legyen. Az 1.1 csoportba tartozó épületeknél ezt a méretet a fogódzó belső oldalától számított 15 cm távolságban kell mérni.
Mérettűrések
A belépési szélesség a járóvonal környékén legfeljebb 0,5 cm-t térhet el a kívánt értéktől. Az induló lépcsőfok ettől legfeljebb 1,5 cm-t térhet el.
Korlátok
A lépcsőkarokat szegélyező korlátok és a mellvédek legalább 90 cm magasak legyenek (újabban egyre inkább 100 cm a megkívánt magasság), ha azonban a lezuhanási magasság több mint 12 m, akkor legalább 110 cm magasnak kell lenniük, mindenkor a lépcsőfok felső élétől mérve. Ez nem vonatkozik a 20 cm-nél kisebb méretű orsóterekre. Olyan épületekben, amelyekben gyermekek jelenlétére is számítani kell, a korlátokat úgy kell kialakítani, hogy azon a gyermekek ne tudják átdugni a fejüket.
Ez nem vonatkozik az 1. csoportba tartozó lakóépületekre és szabályozása Németországban az egyes tartományok építési előírásaiban eltérő. A fogódzókat olyan magasan kell elhelyezni, hogy azokat kényelmesen használni lehessen (legalább 75 cm, legfeljebb 110 cm magasan). A fogódzó és a legközelebbi épületrész közti szabad távolság legalább 5 cm legyen.
Műszaki szabványgyűjtemények
A Német Ácsmesterek Szövetsége és az Asztalos Kisiparosok Szakmai Egyesülése 1998-ban megjelentette a Kisipari gyártású falépcsők szabványgyűjteménye 1998 (Regelwerk hand-werklicher Holztreppen 1998) című kiadványt. Ennek megfelelően azok a falépcsők, amelyeket a szabványgyűjteményben foglalt követelményeknek megfelelően készítettek el és szereltek fel, stabilnak tekintendők és ennek további bizonyítására nincs szükség.
Ezen túlmenően érvényesek a következő szabványok:
- DIN 1045 Vasbeton elemek méretezése és kivitelezése
- DIN 1052 Faszerkezetek kivitelezése
- DIN 1055 Építmények terhelésének felvétele, 3. rész
- DIN 4109 Zajvédelem a magasépítészetben; Követelmények és bizonyítások
- DIN 4113 Túlnyomórészt nyugvó terhelésnek kitett alumíniumszerkezetek
- DIN 18 800 Acélszerkezetek, 1-3. rész
- DIN 18 065 Épületek lépcsői, Meghatározások, mérési szabályok, főméretek
- DIN 18 069 Csapos lépcsők lakóépületek számára
Magyarországon nincsen külön szabványgyűjtemény, figyelembe veendők az OTÉK előírásai, illetve az adott tartószerkezetre vonatkozó szabványok.
A járható üvegekre vonatkozóan magánjellegű alkalmazások esetén a gyártó bizonylatai a mértékadók, közületi célú használathoz viszont az illetékes minisztérium előírásai alapján kell átvenni. Magyarországon az engedélyezési eljárás során statikus számításokkal és a gyártó bizonylataival kell igazolni az üvegszerkezet megfelelőségét.