• építés
• tető
• zöldtetők

Hogyan épül fel egy zöldtető? (Rétegfelépítés)

A zöldtetők rétegfelépítése sokféle lehet. A már eddig meg­ismert általános (egyhéjú, egyenes vagy fordított) lapostető rétegrend minden esetben kiegészül egy ún. kertészeti fel­építménnyel. A korábban megismertek mellett olyan egye­di rétegeket építenek be, amelyek egyrészt a növényzet táp­lálását, gyökérzetének megkapaszkodását, folyamatos ned­vesség-utánpótlását szolgálják, másrészt a csapadék elleni szigetelés mechanikai védelmét biztosítják.

Egyenes és fordított rétegrendű tetők egyaránt kialakít­hatók zöldtetőként (2.53. ábra). A fordított rétegrend terasztetőknél megismert előnyei a zöldtetőknél fokozottan érvényesülnek. Lényegesen kedvezőbb a csapadék elleni szigetelés hő- és mechanikai védelme.

2.53. Zöldtetők jellemző felépítése
a) egyenes rétegrendű zöldtető; b) fordított rétegrendű zöldtető
1. vb. födém; 2. lejtést adó beton; 3. bit. máz kellősítés; 4. bit. lemez párazáró réteg; 5. extrudált polisztirol hab bőszig.; 6. védő-elválasztó rtg.; 7. két rtg. bit. lemez csapadék elleni szig.;
8. mechanikai védőréteg; 9. szivárgó-vízmegtartó réteg; 10. szűrő-elválasztó réteg; 11. ültetőközeg

Zöldtetőknél jellemző, hogy rétegfelépítéstől függetlenül minden esetben a födém felső síkján alakítják ki a lejtést adó szilárd aljzatot (lejtbetont). A hőszigetelés, illetve a csa­padék elleni szigetelés kialakítása (technológia) a korábban megismert elveknek megfelelően történik. A felhasználható anyagokat és a szükséges rétegvastagságokat azonban szi­gorúbb követelmények alapján határozzák meg.

A csapadék elleni szigetelést célszerű minden esetben önmagában gyökérálló vízszigetelő anyagokból kialakítani. Amennyiben ez nem tejesül, külön erre a célra megfelelő gyökér elleni védőréteget kell beépíteni közvetlenül a vízszigetelés fölé. A zöldtetők csapadék elleni szigetelésének lejtése min. 2%.

Egyenes rétegrendű zöldtetőknél a hőszigetelés anyaga lehet expandált vagy extrudált polisztirolhab, parafa, habüveg. Ásványi szálas hőszigetelés csak kis rétegvastagságú, nem járható extenzív (egyenes rétegrendű) zöldtetőknél al­kalmazható. Fordított rétegrendű tetőknél kizárólag extrudált polisztirolhab építhető be. A hőszigetelés vastagságának megállapítása során figyelembe kell venni a vegetációs ré­teg (ültetőközeg) vastagságát is, mivel ez önmagában is je­lentős hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezhet (hőtechnikai számítás).

A lapostetőkre vonatkozó – jelenleg (2013) érvényben lévő – kö­vetelményérték (U=0,25 W(m²K)) 20-25 cm vastag ültetőközeg esetén már általában 10 cm vastag hőszigeteléssel teljesíthető, kb. 160-170 cm vastag ültetőközeg esetén pedig a hőszigetelő réteg teljes egészében elhagyható. (Természetesen ez függ a szerkezet további rétegeinek hőtechnikai jellemzőitől.)

Külön figyelmet kell fordítani a megfelelő leterhelésre. Intenzív zöldtetőknél a nagy rétegvastagságú ültetőközeg általában önmagában megfelelő leterhelést biztosít, exten­zív zöldtetőknél viszont szükség lehet kiegészítő rögzítésre (pl. szélszívás ellen).

Egyenes rétegrendű zöldtetők esetén különösen fontos a belső térből diffundáló pára semlegesítése (gőznyomás le­vezetése). Páratechnikai rétegek alkalmazása nem minden esetben szükséges; ezt külön számítással kell meghatározni a tervezés során. Az alulról jövő páraterhelés kizárása azért is fontos, mert a tetőfelületen történő pontszerű párakiszel­lőzés műszakilag nem (vagy csak nehezen) megoldható, tetőkertek esetén pedig esztétikai szempontból egyébként sem elfogadható a kiszellőzők látványa. A zöldtetők megfelelő kialakításához több szakma (kert­építő, tetőszigetelő) összehangolt munkája szükséges. A zöldtető jellemző rétegeit az alábbiakban ismertetjük.

Gyökér elleni védelem

A növényzet gyökerei súlyosan károsíthatják a csapadék elleni szigetelést (és az alatta lévő szerkezeteket), ezért min­den esetben biztosítani kell a gyökér elleni védelmet. Ez kétféle módon történhet: külön gyökér elleni védőréteg be­építésével (elválasztott rendszerű védelem), illetve integrált védelemmel (gyökérálló vízszigetelés).

Elválasztott rendszerű gyökér elleni védelem abban az esetben szükséges, ha a vízszigetelés bizonyítottan nem gyökérálló. A védőréteget általában PVC műanyag lemez vagy PE-fólia képezi. Utóbbit min. 1,50 m széles átfedéssel kell lefektetni. Fontos páratechnikai követelmény, hogy a gyökér elleni védőlemez páradiffúziós ellenállása min­denképpen kisebb legyen az alatta lévő vízszigetelő le­meznél. A gyökér elleni védőrétegnek minden részletében (a függőleges felületeken is) fednie kell a vízszigetelést.

Integrált gyökérvédelem esetén a vízszigetelés önmagá­ban gyökérálló, külön védelmet nem igényel. Ilyenek rend­szerint a műanyag lemezszigetelések.

Elválasztóréteg

A korábban megismert elveknek megfelelően az egymás­sal nem összeférhető anyagok közé elválasztó réteg beépí­tése szükséges. Ez az elválasztandó rétegek szempontjából semleges anyagú fólia (filc).

Mechanikai védelem

A csapadék elleni szigetelés – a kivitelezés és a későbbi fenntartási (kertészeti), karbantartási munkák során jelentke­ző – káros mechanikai hatásokkal szembeni védelmét külön kell biztosítani. Ez elsősorban egyenes rétegrendű tetőknél szükséges. A védőréteg legalább 300 g/m² rothadásálló tex­tília. Ez a mechanikai védelem mellett részt vesz a nedves­ségtárolásban, illetve átgyökeresedése révén fokozza a meg­kapaszkodott növényzet stabilitását, elősegítve ezzel a teljes ültetési közeg eróziós hatásokkal szembeni ellenállását.

Drenázs réteg (szivárgó-vízmegtartó réteg)

Az ültetőközeg alatt kialakított drenázsréteg feladata a vízháztartás (közel) egyensúlyban tartása, vagyis a fölösle­ges vízmennyiség gyors elvezetése, de a növényzet számára szükséges vízmennyiség visszatartása. További feladata (ha szükséges) az ültetőközeg alsó átszellőztetése.

A drenázs réteget általában ömlesztett szűrő-vízmegtartó rétegként (kavicsdrenázs) vagy előregyártott formaelemek­kel (felületszivárgókkal) képezik. Az ömlesztett szivárgó­vízmegtartó réteg szemcsés anyagból készül (kavics, bazalt­zúzalék, duzzasztott agyagkavics stb.) az adott vegetációra vonatkozóan megállapított vastagságban.

Az előre gyártott elemekkel képzett drenázs rétegek készülhetnek:

• porózus vegetációs tálcákból;
• (előkultivált) vegetációs drénszőnyegből;
• sajtolt műanyag (vagy hőszigetelő anyagú) tálcákból;
• szendvics drenázs elemekből.

Szűrőréteg

A szűrőréteg megakadályozza a finom talajszemcsék ki-mosódását a vegetációs rétegből. Ehhez általában rothadás­álló műanyag fátylat, filcet (geotextíliát) alkalmaznak.

Szűrőréteget kell beépíteni a drenázs réteg és az ültető­közeg közé, illetve fordított rétegrend esetén az extrudált polisztirolhab hőszigetelés és a drenázs réteg közé. Előbbi­nél véd az eliszaposodástól, amely gátolná a felesleges víz­mennyiség eltávozását (csökkentené a vízáteresztő képes­séget). Utóbbinál megakadályozza a finom talajszemcsék hőszigetelés és vízszigetelés közé jutását; ez ugyanis szintén a víz útjának elzáródásához vezethet. Vastagabb, erősebb szűrőréteg egyúttal mechanikai védőrétegként is szolgálhat. A szűrőréteg a víz vándorlását (elvezetést, kapilláris fel­szívódást) nem korlátozhatja.

Ültetőközeg (vegetációs réteg)

A vegetációs réteg a telepítendő növényzetnek és az ide vonatkozó talajtani követelményeknek megfelelő táptalaj (termőföld), amely tartalmazza a növények számára szük­séges tápanyagokat, és biztosítja azok megkapaszkodását. A vegetációs réteg lehet javított humuszréteg, különleges tetőkerti termőréteg, illetve a drenázs rétegnél már emlí­tett vegetációs paplan. Vastagsága függ a telepítendő nö­vényzettől és a födém teherbírásától. (A vegetációs réteg összetételét és vastagságát kerttervező határozza meg.)

Szerkezeti részletek – Attika

A zöldtetők attika és egyéb függőleges fal csatlakozása mentén legalább 50 cm széles mosott kavicssávot (szűrő-sávot) kell kialakítani, melyre gyakran beton járólapokat helyeznek (szélterhelésre méretezve). A szűrőrétegeket a terepszint (burkolat) síkjáig fel kell vezetni (2.55. ábra).

2.54. (a) ábra. Extenzív zöldtető általános rétegfelépítése

2.54. (b) ábra. Intenzív zöldtető általános rétegfelépítése

Nagyobb rétegvastagságú ültetőközeg esetén a kavicssáv és az ültetőközeg közé beton elválasztó elemeket építenek be. A kialakítás során ügyelni kell a különböző rétegvastagságú részek eltérő hőtechnikai jellemzőire (ehhez igazodva a hő­szigetelő réteg vastagsága eltérhet). A gyökérálló csapadék elleni szigetelés kialakításának elve megegyezik a korábban más attikáknál már ismertekkel.

Csapadékvíz összefolyó

A zöldtetőkön létesített csapadék-összefolyókat az adott tetőnek megfelelő egyedi összefolyó-elemekből alakítják ki. Az összefolyónak több síkon kell biztosítania az összegyű­lő víz megfelelő elvezetését (2.56. ábra). A víznyelőt min. 50 cm sugarú területen mosott kavics (szűrő)sávval kell körülvenni. Az összefolyó fejrészét kirekesztő elem zár­ja le, melyre teljes magasságban felhajtják a szűrőréteget.

Természetesen az ültetőközeg rétegvastagsága meghatá­rozza a kirekesztő elem méretét. Nagyobb rétegvastagságú, intenzív zöldtetőknél nagyméretű előre gyártott beton ki­rekesztő elemek alkalmazása is előfordulhat. A lombkosár általában a kirekesztő elemen belül helyezkedik el. Az alsó lefolyóelemek beépítésének elve megegyezik a korábban be­mutatottakkal.