Magasépítészet

Hogyan épül fel egy zöldtető? (Rétegfelépítés)

A zöldtetők rétegfelépítése sokféle lehet. A már eddig meg­ismert általános (egyhéjú, egyenes vagy fordított) lapostető rétegrend minden esetben kiegészül egy ún. kertészeti fel­építménnyel. A korábban megismertek mellett olyan egye­di rétegeket építenek be, amelyek egyrészt a növényzet táp­lálását, gyökérzetének megkapaszkodását, folyamatos ned­vesség-utánpótlását szolgálják, másrészt a csapadék elleni szigetelés mechanikai védelmét biztosítják.

Egyenes és fordított rétegrendű tetők egyaránt kialakít­hatók zöldtetőként (2.53. ábra). A fordított rétegrend terasztetőknél megismert előnyei a zöldtetőknél fokozottan érvényesülnek. Lényegesen kedvezőbb a csapadék elleni szigetelés hő- és mechanikai védelme.

a) egyenes rétegrendű zöldtetőa) egyenes rétegrendű zöldtető

2.53. Zöldtetők jellemző felépítése
a) egyenes rétegrendű zöldtető; b) fordított rétegrendű zöldtető
1. vb. födém; 2. lejtést adó beton; 3. bit. máz kellősítés; 4. bit. lemez párazáró réteg; 5. extrudált polisztirol hab bőszig.; 6. védő-elválasztó rtg.; 7. két rtg. bit. lemez csapadék elleni szig.;
8. mechanikai védőréteg; 9. szivárgó-vízmegtartó réteg; 10. szűrő-elválasztó réteg; 11. ültetőközeg

Zöldtetőknél jellemző, hogy rétegfelépítéstől függetlenül minden esetben a födém felső síkján alakítják ki a lejtést adó szilárd aljzatot (lejtbetont). A hőszigetelés, illetve a csa­padék elleni szigetelés kialakítása (technológia) a korábban megismert elveknek megfelelően történik. A felhasználható anyagokat és a szükséges rétegvastagságokat azonban szi­gorúbb követelmények alapján határozzák meg.

A csapadék elleni szigetelést célszerű minden esetben önmagában gyökérálló vízszigetelő anyagokból kialakítani. Amennyiben ez nem tejesül, külön erre a célra megfelelő gyökér elleni védőréteget kell beépíteni közvetlenül a vízszigetelés fölé. A zöldtetők csapadék elleni szigetelésének lejtése min. 2%.

Egyenes rétegrendű zöldtetőknél a hőszigetelés anyaga lehet expandált vagy extrudált polisztirolhab, parafa, habüveg. Ásványi szálas hőszigetelés csak kis rétegvastagságú, nem járható extenzív (egyenes rétegrendű) zöldtetőknél al­kalmazható. Fordított rétegrendű tetőknél kizárólag extrudált polisztirolhab építhető be. A hőszigetelés vastagságának megállapítása során figyelembe kell venni a vegetációs ré­teg (ültetőközeg) vastagságát is, mivel ez önmagában is je­lentős hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezhet (hőtechnikai számítás).

A lapostetőkre vonatkozó – jelenleg (2013) érvényben lévő – kö­vetelményérték (U=0,25 W(m2K)) 20-25 cm vastag ültetőközeg esetén már általában 10 cm vastag hőszigeteléssel teljesíthető, kb. 160-170 cm vastag ültetőközeg esetén pedig a hőszigetelő réteg teljes egészében elhagyható. (Természetesen ez függ a szerkezet további rétegeinek hőtechnikai jellemzőitől.)

Külön figyelmet kell fordítani a megfelelő leterhelésre. Intenzív zöldtetőknél a nagy rétegvastagságú ültetőközeg általában önmagában megfelelő leterhelést biztosít, exten­zív zöldtetőknél viszont szükség lehet kiegészítő rögzítésre (pl. szélszívás ellen).

Egyenes rétegrendű zöldtetők esetén különösen fontos a belső térből diffundáló pára semlegesítése (gőznyomás le­vezetése). Páratechnikai rétegek alkalmazása nem minden esetben szükséges; ezt külön számítással kell meghatározni a tervezés során. Az alulról jövő páraterhelés kizárása azért is fontos, mert a tetőfelületen történő pontszerű párakiszel­lőzés műszakilag nem (vagy csak nehezen) megoldható, tetőkertek esetén pedig esztétikai szempontból egyébként sem elfogadható a kiszellőzők látványa. A zöldtetők megfelelő kialakításához több szakma (kert­építő, tetőszigetelő) összehangolt munkája szükséges. A zöldtető jellemző rétegeit az alábbiakban ismertetjük.

Gyökér elleni védelem

A növényzet gyökerei súlyosan károsíthatják a csapadék elleni szigetelést (és az alatta lévő szerkezeteket), ezért min­den esetben biztosítani kell a gyökér elleni védelmet. Ez kétféle módon történhet: külön gyökér elleni védőréteg be­építésével (elválasztott rendszerű védelem), illetve integrált védelemmel (gyökérálló vízszigetelés).

Elválasztott rendszerű gyökér elleni védelem abban az esetben szükséges, ha a vízszigetelés bizonyítottan nem gyökérálló. A védőréteget általában PVC műanyag lemez vagy PE-fólia képezi. Utóbbit min. 1,50 m széles átfedéssel kell lefektetni. Fontos páratechnikai követelmény, hogy a gyökér elleni védőlemez páradiffúziós ellenállása min­denképpen kisebb legyen az alatta lévő vízszigetelő le­meznél. A gyökér elleni védőrétegnek minden részletében (a függőleges felületeken is) fednie kell a vízszigetelést.

Integrált gyökérvédelem esetén a vízszigetelés önmagá­ban gyökérálló, külön védelmet nem igényel. Ilyenek rend­szerint a műanyag lemezszigetelések.

Elválasztóréteg

A korábban megismert elveknek megfelelően az egymás­sal nem összeférhető anyagok közé elválasztó réteg beépí­tése szükséges. Ez az elválasztandó rétegek szempontjából semleges anyagú fólia (filc).

Mechanikai védelem

A csapadék elleni szigetelés – a kivitelezés és a későbbi fenntartási (kertészeti), karbantartási munkák során jelentke­ző – káros mechanikai hatásokkal szembeni védelmét külön kell biztosítani. Ez elsősorban egyenes rétegrendű tetőknél szükséges. A védőréteg legalább 300 g/m2 rothadásálló tex­tília. Ez a mechanikai védelem mellett részt vesz a nedves­ségtárolásban, illetve átgyökeresedése révén fokozza a meg­kapaszkodott növényzet stabilitását, elősegítve ezzel a teljes ültetési közeg eróziós hatásokkal szembeni ellenállását.

Drenázs réteg (szivárgó-vízmegtartó réteg)

Az ültetőközeg alatt kialakított drenázsréteg feladata a vízháztartás (közel) egyensúlyban tartása, vagyis a fölösle­ges vízmennyiség gyors elvezetése, de a növényzet számára szükséges vízmennyiség visszatartása. További feladata (ha szükséges) az ültetőközeg alsó átszellőztetése.

A drenázs réteget általában ömlesztett szűrő-vízmegtartó rétegként (kavicsdrenázs) vagy előregyártott formaelemek­kel (felületszivárgókkal) képezik. Az ömlesztett szivárgó­vízmegtartó réteg szemcsés anyagból készül (kavics, bazalt­zúzalék, duzzasztott agyagkavics stb.) az adott vegetációra vonatkozóan megállapított vastagságban.

Az előre gyártott elemekkel képzett drenázs rétegek készülhetnek:

  • porózus vegetációs tálcákból;
  • (előkultivált) vegetációs drénszőnyegből;
  • sajtolt műanyag (vagy hőszigetelő anyagú) tálcákból;
  • szendvics drenázs elemekből.

Szűrőréteg

A szűrőréteg megakadályozza a finom talajszemcsék ki-mosódását a vegetációs rétegből. Ehhez általában rothadás­álló műanyag fátylat, filcet (geotextíliát) alkalmaznak.

Szűrőréteget kell beépíteni a drenázs réteg és az ültető­közeg közé, illetve fordított rétegrend esetén az extrudált polisztirolhab hőszigetelés és a drenázs réteg közé. Előbbi­nél véd az eliszaposodástól, amely gátolná a felesleges víz­mennyiség eltávozását (csökkentené a vízáteresztő képes­séget). Utóbbinál megakadályozza a finom talajszemcsék hőszigetelés és vízszigetelés közé jutását; ez ugyanis szintén a víz útjának elzáródásához vezethet. Vastagabb, erősebb szűrőréteg egyúttal mechanikai védőrétegként is szolgálhat. A szűrőréteg a víz vándorlását (elvezetést, kapilláris fel­szívódást) nem korlátozhatja.

Ültetőközeg (vegetációs réteg)

A vegetációs réteg a telepítendő növényzetnek és az ide vonatkozó talajtani követelményeknek megfelelő táptalaj (termőföld), amely tartalmazza a növények számára szük­séges tápanyagokat, és biztosítja azok megkapaszkodását. A vegetációs réteg lehet javított humuszréteg, különleges tetőkerti termőréteg, illetve a drenázs rétegnél már emlí­tett vegetációs paplan. Vastagsága függ a telepítendő nö­vényzettől és a födém teherbírásától. (A vegetációs réteg összetételét és vastagságát kerttervező határozza meg.)

Szerkezeti részletek – Attika

A zöldtetők attika és egyéb függőleges fal csatlakozása mentén legalább 50 cm széles mosott kavicssávot (szűrő-sávot) kell kialakítani, melyre gyakran beton járólapokat helyeznek (szélterhelésre méretezve). A szűrőrétegeket a terepszint (burkolat) síkjáig fel kell vezetni (2.55. ábra).

Extenzív zöldtető általános rétegfelépítése

2.54. (a) ábra. Extenzív zöldtető általános rétegfelépítése

Intenzív zöldtető általános rétegfelépítése

2.54. (b) ábra. Intenzív zöldtető általános rétegfelépítése

Nagyobb rétegvastagságú ültetőközeg esetén a kavicssáv és az ültetőközeg közé beton elválasztó elemeket építenek be. A kialakítás során ügyelni kell a különböző rétegvastagságú részek eltérő hőtechnikai jellemzőire (ehhez igazodva a hő­szigetelő réteg vastagsága eltérhet). A gyökérálló csapadék elleni szigetelés kialakításának elve megegyezik a korábban más attikáknál már ismertekkel.

Csapadékvíz összefolyó

A zöldtetőkön létesített csapadék-összefolyókat az adott tetőnek megfelelő egyedi összefolyó-elemekből alakítják ki. Az összefolyónak több síkon kell biztosítania az összegyű­lő víz megfelelő elvezetését (2.56. ábra). A víznyelőt min. 50 cm sugarú területen mosott kavics (szűrő)sávval kell körülvenni. Az összefolyó fejrészét kirekesztő elem zár­ja le, melyre teljes magasságban felhajtják a szűrőréteget.

Természetesen az ültetőközeg rétegvastagsága meghatá­rozza a kirekesztő elem méretét. Nagyobb rétegvastagságú, intenzív zöldtetőknél nagyméretű előre gyártott beton ki­rekesztő elemek alkalmazása is előfordulhat. A lombkosár általában a kirekesztő elemen belül helyezkedik el. Az alsó lefolyóelemek beépítésének elve megegyezik a korábban be­mutatottakkal.