• Ablakok
• fa
• tulajdonságok

Faablakok és főbb jellemzőik

Régebben az ablakok és ajtók szinte kizárólag fából ké­szültek. A fa ismert kedvező tulajdonságainak köszönhetően kiválóan alkalmas nyílászárók készítésére, ennek meg­felelően – a műanyag ablakok térhódítása ellenére – a faab­lakok napjainkban is népszerűek. Az elmúlt évtizedekben a követelmények szigorodásával, illetve a gyártási- és építé­si technológiák fejlődésével a faablakok kialakítása sok te­kintetben változott. Ennek következtében alapvetően meg­különböztetjük a (régebbi) hagyományos és a (mai) korszerű faablakokat.

Hagyományos faablakok

A hagyományos faablakok fő típusai a következők:

• pallótokos;
• egyrétegű gerébtokos;
• kapcsolt gerébtokos;
• egyesített szárnyú gerébtokos ablak.

Pallótokos ablak

Napjainkban már nem alkalmazott, de régi épületekben még megtalálható, kétrétegű ablakszerkezet. Jellemzően a külső falsík mentén kialakított kávára építve készültek. Az ablak tokszerkezetét gyalult pallókból képzett keretszerkezet alkotja; ennek szélessége a káva méretéhez igazodik. Ehhez kapcsolódik a külső és belső szárny (3.12. ábra). Előbbi kifelé, utóbbi befelé nyitható. Külső oldalon a tok­borítás felett vízvezető lécet rögzítettek. (Régebben a nyári időszakban a külső ablakszárnyakat gyakran árnyékoló fa zsalutáblákra cserélték.)

3.12. ábra. Pallótokos faablak

Egyrétegű gerébtokos ablak

Régebben, elsősorban az alsóbb rendű épületeknél, épü­letrészeknél alkalmazott egyszerű ablak, melyet egyszelvényű tokszerkezet és az ehhez kettős ütközéssel csatla­kozó szárnyak alkotnak. Az egy réteg üvegtáblát egyszerű üvegszegekkel és tapaszolással rögzítették. Az ablakszárny alsó, vízszintes részéhez fa vízvető perem elem csatlakozik. Ez az alsó tokrészt védve az elé vezeti az üvegfelületen lefo­lyó vizet (3.13. ábra).

3.13. ábra. Gerébtokos faablak

Kapcsolt (kétrétegű) gerébtokos ablak

Két, egymás mellé épített és bélésdeszka közbeiktatásá­val összekapcsolt gerébtokos ablak. A szárnyak kettős ütköztetéssel kapcsolódnak a tokhoz. Mindegyik ablakszárny befelé nyílik, ezért a külső szárnyak mérete kisebb (3.14. ábra). Az egyik legelterjedtebb hagyományos faablak-típus volt. Rendszerint másfél tégla vastag, kávás falszerkezetbe építették. A külső szárnyak alsó, vízszintes része a tok elé „ugró” vízorros kiképzésű. (A kapcsolt gerébtokos megoldás az ablakok mellett az erkély aj tok jellemző kialakítása is volt.)

3.14. ábra. Kapcsolt gerébtokos faablak

Egyesített szárnyú gerébtokos ablakok

A kapcsolt gerébtokos szerkezet továbbfejlesztéseként jött létre az egyesített szárnyú ablak, amelynél a tokszerkeze­tet ragasztással összeépített két gerébtok, a szárnyat pe­dig csavarozott kötéssel egyesített két ablakszárny képezi. A szárnyak háromszoros ütközés mentén illeszkednek a tok­hoz. A belső oldali üvegtáblát üvegszorító léccel, a külsőt pedig hagyományos tapasztassál rögzítették. A két szárny­részt összekapcsoló csavarozás oldható, így biztosítva van a belső felületek tisztítása (3.15. ábra).

3.15. ábra. Egyesített szárnyú gerébtokos faablak

Korszerű faablakok

A napjainkban jellemző, korszerű, hőszigetelt üvegezé­sű faablakok a korábban gyártottaknál szélesebb tok- és szárnykeresztmetszettel készülnek (3.16. ábra). A nagyobb keresztmetszeti méret (általában 68 és 88 mm szélesség) lehetővé teszi két- és háromrétegű hőszigetelő üvegezés szárnyba építését (3.16. és 3.17. ábra).

3.16. ábra. Hőszigetelő üvegezésű korszerű faablak

3.17. ábra. Három rétegű, hőszigetelő üvegezésű korszerű faablak

A tok és szárny rend­szerint három ütközési felületen csatlakozik egymáshoz. A külső oldali ütközés csak takarást szolgál, a középső a víz- és légzárás érdekében tömített, a belső oldali ütkö­zés pedig lehet csak takaró vagy tömített. A tok és a szárny alsó, vízszintes része különböző szelvényű fém vízelveze­tést biztosító profilokkal van fedve. A hőszigetelő üvegezést szilikongumi ágyazatba rakott szorítólécek rögzítik (a gyár­tás során).

A korszerű gyártástechnológiában a fa nyílászárók ele­mei (tok, szárny) hossztoldásos módszerrel készülnek. Ennek lényege, hogy a hosszabb faelemeket (pl. tokszár) nem egy, hanem több, ékfogazott fakötéssel egymáshoz ragasz­tott kisebb faelemből gyártják. Ennek köszönhetően csök­ken a vetemedésre való hajlam, a két keretszerkezet mere­vebb lesz, így tartósan megelőzhető a deformáció. A kész fa keretelemeket a gyártás során gombaölő szerbe áztatják. A megfelelő felületi védelmet vizesbázisú lazúrbevonattal vagy fedőfestéssel biztosítják.

Az ablakok általában bukó-nyíló működést lehetővé tevő vasalattal készülnek. Ezek egyben több ponton biztosítanak záródást a szárny kerülete mentén.