• épületgépészet
• vízvezeték

Vízvezeték-szerelési munkák

Legáltalánosabb és leggyakoribb, hogy a vízközmű egy utcai elosztó vezetékről bekötő vezetékkel leágazva, földárokban, -1,20 m mélyen fektetve halad a telekhatáron be­lül -1 méterre kialakított min. 1,00×1,20 m-es vízóraaknába csatlakozva. (A régebbi szereléseknél horganyzott acélcső­vel, ma már inkább KPE víznyomócsővel halad a bekötő­vezeték.)

Az aknában (9.1. ábra) egy külső főelzáró, majd vízmérő­óra, visszacsapószelep, belső főelzáró és ürítőszelep vagy ürítőcsap található (karbantartáskor ide lehet üríteni a belső hálózat vizét). Az akna aljában kavicsfeltöltés segíti a csurgalékvizek elszivárgását. Az aknába való lejutást 60×60 cm acéllemez vagy öntöttvas fedlap és esetenként az aknafalba épített acélhágcsó teszi lehetővé. (Az akna fala téglából fa­lazva vagy betonozva készül. Bizonyos területeken a vízmű engedélyezi a gyárilag készült műanyag, kör alakú aknák elhelyezését.)

9.1. ábra. A belső vízellátási rendszer felépítése

A vízmérőhelytől (aknától) földben fektetve, a fagyhatár alatt min. 80 cm-es földtakarással halad a fogyasztói alap­vezeték. Anyaga általában egy tekercsből egészben lesza­bott KPE (kemény polietilén) vízcső, amely emelkedéssel halad az épület felé. A csövet -10 cm vastag homokágyba és -10 cm-es homoktakarással kell fektetni.

Az épületbe belépő vezeték célszerűen egy belső főelzá­ró szelepen keresztül egy vízszűrőre köt. Innen az épületen belüli vezeték több csőanyaggal (horganyzott acélcsővel, vörösrézcsővel, polietilénnel vagy alumínium-műanyag többrétegű csővel) szerelhető. A belső vezeték általában fal­horonyban, újabban padlóban, esetenként szabadon és falon kívül vagy könnyűszerkezetes előtétfalban szerelten halad. A vezeték a végpontok felé célszerűen emelkedik, itt távo­zik a levegő a csapolón (például WC-tartály öblítőszelepén) vagy légtelenítő szelepen keresztül.

A hagyományos horganyzott acélcsöves T leágazós sze­relést egyre inkább felváltják a nyomáseloszlás szempontjá­ból kedvezőbb párhuzamos lekötések (9.2. ábra) és a bakté­riumfertőzésekkel szemben jobb megoldású, belső körveze­tékes kapcsolások.

9.2. ábra. Hidegvizes hálózat párhuzamos kapcsolása

Többszintes épületekben az alapvezetékről felszálló ve­zetékek kötnek le, melyekbe alul elzáró-szabályozó szelepet (szelepeket), valamint ürítőszelepet vagy csapot építenek be. így a felszálló vezetéken folytatni lehet a munkát, valamint karbantartáskor és javításkor ki lehet szakaszolni a vezeték­szakaszt, és még le is lehet üríteni.

A melegvizet helyileg a fürdőszoba (vizesblokk) közelé­ben vagy magában a helyiségben többnyire villanybojlerral, illetve gázbojlerral lehet előállítani. A központi melegvíz termeléskor távolabbi hőközpontban, kazánházban, általában kazán-hőcserélő berendezé­sekkel készítenek melegvizet, melyet tárolókból szolgáltat­nak.

Nagyobb kiterjedésű rendszerekben, ha sokáig nem volt vízvétel, a melegvíz megnyitásakor csak sokára jelenne meg a melegvíz a csapolón (ugyanis ekkor van ideje lehűlni a víznek). Ezt a vízpazarlást úgynevezett cirkulációs rend­szerrel meg lehet előzni (9.3. ábra).

9.3. ábra. Cirkulációs rendszer elvi vázlata

9.4. ábra. Minta az alaprajz és a függőleges csőterv kapcsolatának értelmezésére

9.5. ábra. Példa egy családi ház belső vízvezetéki hálózatának kialakítására (felül függőleges csőterv, alul alaprajz)

Az alábbiakban az épületen kívüli víznyomó rendsze­rek szerelésével kapcsolatban foglaltuk össze a legfontosab­bakat, melyeket az építő tevékenység során be kell tartani.

1. Általános esetben szükséges:

• a munka megkezdéséhez szükséges engedélyek és tervek megléte;
• terv szerinti nyomvonalvezetés, esetleges eltérés okainak és következményeinek szem előtt tartása;
• földárok mélysége, szélessége, a föld osztályba so­rolása;
• dúcolás megléte, árok víztelenítése és ezek műsza­ki megoldása;
• kitermelt föld mennyisége, deponálása, időszakos elszállítása;
• védőtávolságok betartása (párhuzamos és keresz­tező közművek stb.);
• közlekedési előírások (korlátok, táblák, stb.);
• csapadékvíz terv szerinti elvezetése a munkálatok alatt;
• a tervezett cső, idom, szerelvény minősége, mérete, (emelkedése);
• minőségi bizonyítványok megléte, megfelelő anya­gok beépítése;
• a csőkötések szakszerűsége, nyomáspróba előtti szemrevételezhetősége;
• nyomáspróba előtt a kötésmentes szakaszok leter­helése;
• szakszerű nyomáspróba (feltöltés, kilégtelenítés, nyomásérték és idő);
• geodéziai bemérés eltakarás előtt, réteges vissza­töltés, tömörítés;
• műtárgyak és csomóponti műtárgyak (aknák) ki­vitelezése;
• helyreállítási munkálatok minősége, mennyisége;
• átmosatás, kiöblítés, a munkafolyamatok megfele­lő dokumentálása;
• a folyamat alatt a termőföld, a növények és az élő­vizek megfelelő védelme.

2. Közműelosztó vezeték esetében szükséges:

• a terv szerinti csőszerelési technológia megfele­lő alkalmazása, a helyettesítő anyagok beépíthe­tősége (különös tekintettel a fokozott korróziós hatásokra, a jelentős mechanikai terhelésekre és a megkövetelt élettartamra), a terv szerinti takarás megléte;
• rákötéskor, feltáráskor fokozott védelem az üzeme­lő vezetéknek;
• szakaszos kimosatás üzembe helyezés előtt.

–   Jellemző csőanyagok: spirálvarratos acélcső, horgany­zott acélcső és SLM öntöttvas nyomócső megfelelő felületvédelemmel, KM-PVC és HD-PE nyomócső, kőagyag cső, szigetelt „cső a csőben” megoldások stb.

3. Közmű bekötővezeték esetében szükséges:

• terv szerinti csővezetés mélysége, nyomvonala, vé­dőtávolságok,
• csőkötések helyei, védőhüvelyek megléte, mérete, tömítések anyagai,
• rákötéskor fejlyuk mérete, megfelelő szerelvények stb.

Jellemző csőanyagok: HD-PE nyomócső, kőagyag cső, előszigetelt „cső a csőben” megoldások stb.

4. Fogyasztói vezeték vízmérőhely esetében szükséges:

• vízmérőhely terv szerinti kitűzése, geometriai mé­retei, állaga;
• forgalom minőségének megfelelő akna és fedlap megléte;
• megfelelő szerelvények beépítése.

Jellemző csőanyagok: HD-PE nyomócső, esetenként KM-PVC nyomócső, SLM öntöttvas nyomócső, hor­ganyzott acélcső.

5. Épületen kívüli fogyasztói vezeték esetében szükséges:

• épülettől, fától, csatornázási illetve gázcsőtől elő­írt távolságok megléte,
• üríthetőség és légtelenítés szempontjainak megfe­lelő lejtés, emelkedés,

Jellemző csőanyagok: HD-PE nyomócső, esetenként KM-PVC nyomócső, KLM öntöttvas nyomócső, hor­ganyzott acélcső.

Épületen belüli víznyomó rendszer

Az előzőekhez hasonlóan az alábbiakban az épületen belüli víznyomó rendszer szerelésével kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze.

Általános esetben szükséges:

• az engedélyek és tervek megléte;
• terv szerinti nyomvonalvezetés, esetleges eltérés okai és következményei, falszerkezetek állagát ve­szélyeztető vésések, áttörések;
• a tervezett cső, idom, szerelvény minősége, mérete, (emelkedése);
• szerelvények zavartalan kezelhetősége, karbantart­hatósága, javíthatósága, cserélhetősége, működés­képessége, felismerhetősége;
• minőségi bizonyítványok megléte, megfelelő anya­gok beépítése;
• csőkötések szakszerűsége, eltakarás, elv okolás és nyomáspróba előtt szemrevételezhetősége, faláttörésbe és védőcsőbe nem eshetnek;
• feltölthetőség, üríthetőség, fagy védelem betartható­sága, hőszigetelések;
• szakszerű nyomáspróba (feltöltés, kilégtelenítés, nyomásérték és idő);
• átmosatás, kiöblítés, a munkafolyamatok megfele­lő dokumentálása;
• csővezetékek korrózióvédelmi előírásainak, intéz­kedéseinek betartása, különös tekintettel a külön­böző anyagok összeépíthetőségére;
• páralecsapódás elleni védelem;
• szakaszolhatóság, üríthetőség, szabályozhatóság;
• a berendezési tárgyak és bűzelzárók tisztíthatósá­ga, karbantarthatósága;
• a hideg- és melegvíz-vezetékek előírás szerinti el­helyezése, az eltérő minőségű vizek ne kerüljenek egymás hálózatába, vezetékébe;
• biztonsági szerelvények elhelyezése, működőképes­sége, beállításai;
• építési munkák alatt a hálózat védelme (különösen a rejtett csöves szerelés műanyag és ötrétegű vezetékeinek) a mechanikai hatásoktól, műanyagcsö­vek védelme a napsugárzás közvetlen hatásaitól;
• vízminták megfelelősége, időben dokumentálása;
• beszabályozás, rezgés- és zajmentesség, különös tekintettel az áramlási zajokra;
• védőtávolságok betartása más épületgépész beren­dezésektől és vezetékektől;
• érintésvédelmi övezetek, elektromos előírások vi­zesblokkokra.