Belső hőszigetelés szakszerű kivitele
A belsőtér-kialakítás egyik célja a kényelmes, egészséges klímájú terek létrehozása. Ennek előfeltétele a külső falak megfelelő hőszigetelése. Épületfizikailag a külső szigetelés a legelőnyösebb megoldás. Ahol ez nem lehetséges, ott a belső hőszigetelés nyújt megoldást.
Milyen előnyöket nyújt számunkra a belső hőszigetelés?
Egy egész sort: Utólagos beépítés esetén nem szükséges építési engedély. Az olyan homlokzati burkolatoknál, mint például a klinker, természetes kő, vagy faváz nem kell olyan különleges rétegfelépítést kialakítani, mint a külső hőszigetelés esetén. A szigetelést helyiségenként vagy emeletenként is el lehet végezni. A külső fal belső oldalán a felületi hőmérséklet ezáltal magasabb lesz, ami a helyiség kellemes hőérzetét fokozza. A belső hőszigetelés olcsóbb, a nedvesség okozta károk a jövőben elkerülhetők.
Ezekkel az előnyökkel szemben állnak a hátrányok, amelyeket szakszerű megoldásokkal a legtöbb esetben ellensúlyozni lehet. Az úgynevezett bekötőfalak (melyek a külső falakba kötnek be) és födémek hővédelme a belső hőszigeteléssel nem javul. Ez hőhidak kialakulásához vezethet. Ennek megakadályozására a bekötő első falakat és födémeket ugyancsak szigetelni kell egy szigetelő ékkel, amely vastagsága befelé csökkenő. Ezen a kétoldali szigetelőrétegek vastagsága legalább 0,5 m legyen. Még egy további hátrány: A külső fal hőtároló hatása megszűnik, ami fagyveszélyt jelent a hidegvízvezeték csöveire a külső falakban. Azokat ezért lehetőleg egy belső falra kell áthelyezni.
Belső hőszigetelés fémprofilokkal, amelyek hőszigetelő-anyaggal kitöltöttek és gipszlapokkal borítottak.
A külső falak hőtároló képességének tönkremenetele a fűtési energia felhasználására nincs kihatással, mégpedig azért, mert a külső falak hőtárolásra alkalmas mérete nagyon kicsi a hőtárolásra képes belső területhez, például a válaszfalakhoz viszonyítva. Csupán két ki nem védhető hátránya van.
Az egyik, hogy a belső szigetelés utólagos beépítése az épület egyes részeinél nehézségekbe ütközhet. A másik, hogy a bérlakásoknál az alapterület kisebbedéséből, a lakbér megállapításánál viták adódhatnak. A belső hőszigetelést főleg akkor lehet kivitelezni, ha a vakolatot egyébként is fel kell újítani, vagy ablakok cseréje vagy tapétázás előtt állunk.
TIPP: A belső hőszigetelés
Milyen lehetőségek vannak belső hőszigetelésre?
Belső hőszigetelésként két rendszer vált be: a szerelt vázas héjalás és a hőszigeteléssel egybeépített burkolólapos rendszer. Az előtéthéjas belső hőszigetelés esetén a fakeretes vagy fémprofilos vázszerkezetet ásványgyapottal vagy sztiroporral töltjük ki, és például gipsz építőlapokkal burkoljuk. Ügyeljünk arra, hogy a legtöbb esetben a hőszigetelés és a burkolat között párazárásra van szükség.
A másik rendszer: a hőszigeteléssel egybeépített burkolólapos rendszer. Ezek gipszkarton-, illetve gipszrost lapokból vagy fagyapot-könnyű építőlapokból állnak, egy rétegben sztiropol vagy ásványgyapotból. A hőszigetelés és építőlap között párazáró-réteg is be lehet építve, például alumíniumfóliából.
Sík falfelületeknél a lapokat egyszerűen hozzárögzítjük a falhoz, majd a közöttük lévő hézagokat fugakitöltővel tömítjük. Az egyenetlen felületek több ráfordítási költséget igényelnek. Ezeket először vízszintesen és függőlegesen síkba beállítjuk, gipszkartonnal szabályozva be a megfelelő síkot, majd erre helyezzük az összekötőlapokat speciális habarccsal. A lépéshang átvitelét megakadályozhatjuk, ha a lapok és padló között a kiékelésről és anyagcsíkok elhelyezéséről gondoskodunk. Ezt a közbenső hézagot később lábdeszkával borítjuk.
Gipsz építőlapok szerelése rugós sínekre, amelyeket alaplécekre vagy faoszlopos falakhoz rögzítenek, javítva a burkolat hangszigetelését is. A sínek közötti mezők hőszigetelő anyaggal, hőszigetelést növelők.
Belső hőszigetelés egybeépített lapokkal, itt sztiropol hőszigetelővel és alufólia párazáróval. A lapok elhelyezése speciális habarccsal, amelyet fent és lent a táblák mezőiben csomókban terítenek el.
A fűtőtestek falmélyedései gyakran képeznek hőhidakat. Ezek hőszigetelése kész mellvédelemekkel és az ablakkáva szakszerű hőszigetelése a belső hőszigetelés fontos részletei.
A párazárással a problémákat könnyen megoldhatjuk
A lakott belsőterekben a lakófolyamatok és életvitel által (láthatatlan) vízgőz keletkezik. Fizikai okokból ez a gőz főleg kifelé áramlik, és ennek során a falba bejut. Ez úgynevezett harmatvíz-kicsapódáshoz vezethet a fal belsejében vagy a falfelületeken.
A jobb megértés kedvéért: +20 °C helyiséghőmérséklet esetén és 70%-os relatív légnedvességnél a kritikus harmatpont-hőmérséklet +14,4 °C. Ha ez alá a +14,4 °C alá süllyed a hőmérséklet, például a külső sarkokon vagy a külső falak hőhidainál, akkor harmatvíz csapódik ki a falak felületein; penészgomba képződhet ezáltal, amit a későbbiekben penészmentesíteni kell ha megszeretnénk őrizni otthonunk tisztaságát és egészséges légterét.
A szakszerűen kivitelezett belső hőszigetelés az ilyen károsodásoknak elejét veheti. Ennek előfeltétele: A belső oldalon elhelyezett párazár megakadályozza a vízgőz falba jutását. Az, hogy párazár szükséges-e, a fal anyagaitól, a szigetelőanyagoktól, a belső oldal párazáró vagy páraáteresztő rétegétől és a hasznosítás általi nedvesség-eséstől függ.
A párazáró rétegekben tömítetlenségek vagy sérülések, illetve a határos építőelemekkel tömítetlen csatlakozások nem megengedhetők. A párazáró fóliák toldásait és csatlakozásait átfedéssel kell készíteni és össze kell ragasztani. Ha ásványgyapotot alkalmazunk hőszigetelő-anyagként, akkor semmi esetre sem szabad a párazárat elhagyni. Sztiroporos burkolatok esetében párazárra akkor nincs szükség, ha a külső fal anyaga páraáteresztő építőanyag, például horzsakő, gázbeton, lyukas mészhomoktégla, nagylyukú tégla. Ennek oka, hogy a sztiropol maga is ellenállást tanúsít a vízgőz áthaladásával szemben, vagyis párazárként viselkedik.
Belső hőszigetelés téglából, a favázas szerkezetű fal elé van helyezve, hátsó kiszellőztetéssel: 1 tölgy, 2 háromszög keresztmetszetű léc, 3 téglaburkolat, 4 szellőzőtégla, 5 vakolat, 6 hátsó kiszellőztetés, 7 hőszigetelés, 8 téglafal, 9 belső vakolat.
Lélegző falak nincsenek
Más a helyzet a tömör falazati anyagokkal, mint például a klinkerrel, a tömör mészhomok-téglával, a természetes kővel és betonnal. Ezeknél pótlólagos párazár beépítésére van szükség. Sok esetben lehet olyan kifogást hallani, hogy az a fal „légzőképességét” zavarja. Azonban a falak nem lélegeznek. Ezzel csak a fal vízgőzdiffúziós áteresztő képességére utalnak. A tény az, hogy az épület nedvességi viszonyait és ezáltal a helyiség klímáját a párazár alig befolyásolja. Csak azért fontos a párazár, hogy az magában az építményrészben akadályozza meg a károsodások kialakulását. A helyiség nedvességszabályozása, a felesleges nedvesség mintegy elvezetése a megfelelő szellőztetés feladata.
A belső falaknál vagy födémeknél a hőhidak keletkezését minden további nélkül el lehet kerülni, éspedig ék alakú hőszigetelő-lapokkal: 1 külső fal, 2 belső hőszigetelés, 3 keresztfal, 4 belső vakolat, 5 hőszigetelő-anyagból készültek.