• hangszigetelés
• zajvédelem

Védekezés a zajokkal és zörejekkel szemben

Napjainkban az utcáról vagy szomszédaink irányából jövő zajokat sokan terhesnek érezzük, ám egy régi építésű házban még a szakképzett építésznek is gondot okozhat a zajvédelem. A zaj szintmérő a laiku­sok, de még az akusz­tikával nem foglalko­zó építők számára is meglehetősen bonyolult szerkezetnek tűnik. A zaj, azaz a hang erős­ségét decibelben (dB) mérik, amely 0 dB-től (ember hallás­küszöbe) 130 dB-ig (fájdalomküszöb) terjed.

A dB-skálát a relatív hang­erő mérésére és összehasonlí­tására hozták létre. A hang­erősség annak frekvenciájá­nak is függvénye, ezért a hang magasságának figyelembe vé­telével számszerűsítik azt. A laikusok számára a dB-számítás gyakran nehézsége­ket okoz. Ha a zajszintmérő 10 dB-lel nagyobb értéket mutat, a hangot kétszer olyan erősnek érezzük.

A jobb megértés érdekében nézzünk egy példát: egy ké­szülék hangereje 100 dB. Ha egy ugyanilyen készüléket helyezünk mellé, nem 200, hanem 103 dB értéket fogunk mérni. A zaj mértéke fizikailag mérhető, ám nehéz megálla­pítani, ki mit érzékel zajnak, hiszen nincsenek szabvány­ig emberek, s van aki az alacso­nyabb zajszintet is kellemet­lennek találja.

Az ábra az egymás felett elhelyezkedő, gerendafödémes helyiségek hangszigetelé­sét mutatja be. A hatékonyság az oldalfalak vastagságától függ. B a falra utólag szerelt szigetelő- és gipszkarton-lapok javíthatják a szigetelés hatásfokát.



A lakásokat elválasztó falak zajhídjai nagyon kel­lemetlenek lehetnek (pl. sor­házak ese­tében). A lakásokat elválasztó falak három rétegűek. A két szélső falazati réteg közé, a pincétől a padlásig, hangszigetelő réteget építenek be.

A zajok terjedése

A zajokat keletkezésük és ter­jedésük alapján különböztet­jük meg. Tipikusan szilárd közegben keletkezik a lépészaj, míg a levegőben a be­széd, a zene és az ének. To­vábbá, keletkeznek zajok és zörejek a falakban lévő veze­tékek nyomásingadozása mi­att is. A zajok, egymással folytonosságban lévő köze­gekben jól terjednek.

A haté­kony zajvédelem első lépése az alaprajz felosztása oly mó­don, hogy azok a helyiségek, melyekben csendre vágyunk a forgalmas utcától távol he­lyezkedjenek el. A helyiségek elhelyezésénél arra is célszerű odafigyelni, hogy a zajos he­lyiségeket a zajos mellé, a csendeseket a csendesek mel­lé osszuk be. A kétféle blok­kot pedig egy semleges térrel, mondjuk a közlekedővel vagy az előszobával válasszuk el.

Sor és ikerházaknál jól be­vált módszer, hogy a szom­szédos lakások azonos funkciójú helyiségeit egymás mel­lé tervezik. Ez a megoldás a vizes helyiségek szerelvénye­inek külső vezetékre történő rákötését is megkönnyíti, és az esetlegesen mégis átszűrő­dő zajok nagy részét pedig el­nyeli.

Súlyosabb határolók a hatékonyabb hangszigete­lés érdekében

Alapszabály: minél súlyo­sabb egy határoló, annál haté­konyabb a hangszigetelése. Jó hangszigetelésről akkor be­szélhetünk, ha a felület egyet­len négyzetméterére több mint 500 kg anyag jut. A hangszigetelés függ minden, a fallal érintkező, ahhoz csat­lakozó elemtől. A hangszige­telés hatékonysága annál in­kább csökken, minél véko­nyabb épületelemek határol­ják a zaj forrását.

Sokszor azonban nehézséget okoz, hogy a hatékonyabb zajvéde­lem érdekében növeljük az egységnyi felületre jutó épü­letelem súlyát. Éppen ezért gyakran folyamodnak ahhoz a megoldáshoz, hogy a hang­szigetelendő felület elé egy külön előfalat húznak fel, amely a vízszintesen és füg­gőlegesen csatlakozó helyiségek közti hangszigetelést ja­vítja.

A külső fal elé épített elő­fal esetében ajánlatos a helyi­ség felé eső részre szellőztető réteget is beépíteni. Ügyelni kell arra is, hogy a határoló elemek között ne alakulhas­son ki zajhíd. Zajhidat képez­hetnek a fal és az ásványgya­pot szigetelés légrései, vagy az egyes rétegek túlságosan merev csatlakozási pontjai.

A zajhidak teljesen leront­hatják a hangszigetelés haté­konyságát. Még az esztrich réteg és a fal közti fugába ön­tött habarcs is zajhídként mű­ködhet. Ha el akarjuk kerülni, hogy a zajok a vasbeton vagy fagerendás födémben terjed­jenek, csökkenteni kell a zaj­forrással érintkező felület és a határoló felületek csatlako­zási pontjainak hangvezető képességét.

A hangszigeteltség függ a mennyezettől, a padlótól és a járófelület burkolatától is. Az úsztatott padló olyan padló­szerkezet, melyet lépéshanggátló anyaggal választanak el a födémtől és a falazatoktól, azaz közvetlenül nem érint­kezik a határoló elemekkel, és a csővezetékkel sem. Így életünk „zaja” nem továbbí­tódik a szomszédok felé.

Kellemetlen zajokat okoz­hatnak a vezetékek is, ebben az esetben általában a vezeté­kek rezonanciájáról, vala­mint a szomszédos lakások általuk vezetett zajáról van szó. Megoldást jelenthet, ha a csöveket szigetelő réteggel (filc vagy műanyag profil) vonják be, és megfelelően rögzítik a falazatban.

Az ablakok és ajtók szige­telése függ a toktól, a tok és a fal illesztésétől és mindenek előtt az üveg- vagy ajtólap felületszigetelő képességétől. A megoldást ezek figyelembe­vételével keressük. Tetőtér beépítése esetén a beépített hőszigetelés általá­ban hangszigetelésként is el­fogadható. A külső zajoktól való elzárkózást javítja a több rétegű, „szendvics-sze­rű” tetőrétegrend.

Padlószőnyeg alá épített hangszigetelés. 1 párazáró réteg, 2 oldalsó hangszigetelő réteg, 3 2 db, 10 mm vastag hangszigetelő réteg, 4 25 mm vastag hajópadló, 5 födém, 6 hullámpapír, 7 20 mm vastag kiegyenlítő száraz esztrich feltöltés. Teljes vastagság kb. 69 mm. Hatékony hangszigete­lés növekedés kb. 21 dB-ig.

A szomszédos épületelemekkel nem érintkező rugalmas esztrich alatt lévő betonlapok „elhangolást” okoznak.



Minimális vastagságú padlózat rétegei. 1 oldalsó hangszigetelő réteg, 2 hullámpapír, 3 22 mm vastag hajópadló, 4 deszkaborítás, 5 födémgerenda. A hangszigetelés 4 dB-lel javul. Legjobb, ha a padlót szőnyegpadlóval borítjuk, amely a szilárd közegben terjedő zajokat mérsékeli.

Érintkező épületelemek közti zajhíd

Az érintkező épületelemek közti zajhíd rontja a hangszigetelés hatékonyságát, íme egy megoldás, mellyel a zajhidat megtörhetjük. 1 födém, 2 elválasztó filccsík, 3 fém tartóváz, 4 ásványgyapot szigetelőanyag, 5 álmennyezet tartóváza, 6 gipszkarton-lap.