• biztonságos otthon
• víz

Árvízvédelem: hogyan védjük az otthonunkat?

Vannak vidékek, ahol a lakosok rendszeresen szenvednek a víztől: a folyó vagy patak kilép a medréből, elönti a házat, a pincét, a kertet, a kutat.

A közelmúlt árvizei sok, lejtőre épített ház sebezhetőségét mutatták meg. A lejtőn az átnedvesedett föld csúszni kezdett és a kör­nyéken lévő házak fala megrepedt. Sok eset­ben a házakat már nem lehetett megmenteni, le kellett bontani őket. Árvizek voltak és lesznek, ez a víz természetes körforgásának a része. Az emberek élete a vízhez nagyon szorosan kapcsolódik, ezért is épültek a múltban a települések víz közelében.

Annak ellenére, hogy szabályozzuk a vízfo­lyásokat, gátakat, víztározókat, vésztározó­kat építünk, kockázatot vállalunk, mert sem­miféle védelem nem lehet száz százalékos. Ezért akik vízfolyások közelében laknak, fel kell, hogy készüljenek az árvizekre.

Arvízmegelőzés

Az árvíz annak a természeti katasztrófának a megnevezése, amikor a vízszint gyorsan megemelkedik, a víz kilép a mederből, és elönti a közelben fekvő területeket. Az árvíz oka lehet belvíz is, amelyet a sík vidéken a tél utáni vastag hótakaró elolvadása, óriási eső­zések, esetleg e kettő kombinációja okoz. A víz az ilyen területről nem tud elfolyni, így keletkeznek az árvizek. Az árvíz oka lehet a talajvízszint megnövekedése is. Ez akkor tör­ténik, amikor a víz a terep szintjén megjelenik.

Az árvizeket nem tudjuk megakadályozni, de csökkenthetjük a veszélyt a víz lefolyási útjá­nak szabadon tartásával. Meg kell tanulnunk az árvíz ellen védekezni olyan intézkedések­kel, amelyek mérsékelik a káros hatásokat. A leghatékonyabb védelem a megelőzés. Ebbe tartoznak a vízfolyások szabályozása, a nagy­vizek kár nélküli levezetésére szolgáló és az ár lefolyását lassító rendszertechnikai intéz­kedések az árvíz idején. A megelőzés része kell, hogy legyen a lakosság együttműködése a vízgazdálkodási szervekkel, hogy a nagyvi­zek károkozás nélkül levonulhassanak.

Ez azt jelenti, hogy ne alakítsunk ki akadályokat a kis vízfolyásokon. Ezen a területen a lakos­ság és a helyi önkormányzatok közös érde­ke, hogy az árvízvédelem hatékony legyen. Természetesen leginkább a kis patakok közelében lakó embereknek kell sokat tudni­uk az árvizekről, hogy védeni tudják az életü­ket, vagyonukat, és hogy hogyan távolítsák el a patakok medréből az árvíz lefolyását gátló akadályokat. Szinte minden árvíz előjele az időjárási helyzet kedvezőtlen alakulása. A várható nagy mennyiségű csapadék vagy intenzív csapadékkal járó viharos zápor esetén az érintett térség Vízügyi Igazgatósága figyelmeztetést ad ki.

Amennyiben árvízveszélyes területen lakunk, előre fel kell készülnünk az árvízre, még akkor is, ha éppen nem fenyeget áradás

Ezért kell az időjárás­-előrejelzésnek nagy figyelmet szentelni. Főleg a gyakori, napokig sőt hetekig tartó csapa­dék az, amely a folyókban megemeli a vízál­lást és ennek következtében árvizet okozhat. Ekkor, tevékenységünket összehangolva a meteorológiai előrejelzéssel, meg kell kezdeni a szükséges intézkedéseket, előké­születeket. Mindenkinek tudnia kell, mit kell tennie, mielőtt az árvíz kialakul és mit az árvíz közeledésének vagy lefolyásának idején.

A ház elöntése esetén ki kell kapcsolnunk a villanyt, el kell zárnunk a gázt és a vizet

Az árvízbiztosítási és a mentési munkák azzal kezdődnek, hogy az árvízi tevékenység foko­zatát kihirdetik. Az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról szól, az árvíz- és belvíz­védekezésről pedig az 10/1997 KHVM ren­delet, amely az árvízi riasztás három fokoza­tát állapítja meg, amelyek közül a III. fokozatú árvízi riasztás jelenti a legnagyobb fenyege­tést. Az I. fokú árvízi riasztás akkor következik be, amikor a vízszint vagy a vízlefolyás eléri vagy meghaladja az I. fokú riasztásra megál­lapított alapértéket.

Ez jelzés arra, hogy még nincs komoly árvízfenyegetés, de bizonyos körülmények között a veszély fokozódhat. Ezt a fokozatot semmiféle szerv nem jelenti be és nem is vonja vissza. Az árvízi riasztás II. fokozatánál már kialakultak olyan feltételek, amelyek mellett szükséges, hogy a KÖVIZIG szakemberei és más személyek az árvízi károk megelőzésére árvízvédelmi munkákat végezzenek.

Az árvízi riasztás III. fokozata figyelmeztet, hogy valós veszély állhat elő vagy előállt, amely az emberi egészséget, környezetet, kulturális örökséget, gazdasági tevékenységet fenyegeti. Ebben az esetben okvetlenül szükséges árvízvédekezési mun­kákat végezni, elsősorban a Vízügyi Igazgató­ságok szakembereivel, a honvédség, tűzoltó­ság egységeivel, önkéntesekkel és szükség esetén egyéb önkéntes vagy hivatásos men­tőcsapatok bevonásával.

Előre felkészülni!

Amennyiben árvízveszélyes területen lakunk, előre fel kell készülnünk az árvízre, annak ellenére, hogy éppen nem fenyeget áradás. Gondoljuk át, milyen távol van a házuk a folyótól, pataktól és milyen magasan van a meder szintje felett. Próbáljuk felmérni a víz fő támadási irányát és a sebezhető helyeket. Informálódjunk a víztelenítési utak állapotáról – dréncsövek, árkok meglétéről.

Vegyük számba a menekülési útvonalakat, valamint az értékesebb dolgoknak, a ház berendezésének és a szerszámoknak a táro­lását. Válasszuk ki a házban a legbiztonságo­sabb helyet a gyermekeknek, az idősebbek­nek és a háziállatoknak, valamint az élelmi­szer tárolására. Jegyezzük fel, merre mennek az elektromos, gáz-, fűtési és vízvezetékek, hol van a kút és az emésztőgödör. Készüljünk fel olyan helyzetre is, amikor viharos árvíz esetén fél órán belül biztonságba kell helyez­nünk a nélkülözhetetlen dolgainkat. Fontoljuk meg vagyonuk megfelelő biztosítását.

Ha jön az árvíz, tegyük meg a szükséges lépéseket és legyünk készültségben. Homok­zsákokkal, deszkákkal, fóliával és más, nem nedvesedő anyaggal tömítsük az ajtókat és az ablakokat. Mérlegeljük, nem kell-e ideigle­nesen felsőbb szintre költöztetni a bútorokat, elektromos fogyasztókat. Rögzítsük azokat a tárgyakat, berendezéseket, amelyeket a víz elvihet. Készletezzünk ivóvizet, tartós élelmi­szert két-három napra, orvosságot, első­segély-készletét, száraz öltözéket. A fontos okmányokat (útlevelek, születési anyakönyvi kivonatok, adásvételi, biztosítási szerződések stb.) helyezzük vízhatlan dobozba. Meg­bízható műszaki állapotban, elegendő üzem­anyaggal parkoljuk le az autót.

A ház elöntése előtti legfontosabb tennivalók

Ne feledjük, a ház elöntése esetén ki kell kapcsolni a villanyt, elzárni a gázt és a vizet. Tudnunk kell, hogy mindenki, aki árvízveszélyt vagy árvizet észlel, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a KÖVIZIG szakembereinek, az árvízvédelmi szakasz illetékes állami szervé­nek, a polgármesteri hivatalnak, a tűzoltók­nak és a mentőknek, illetve a rendőrségnek. A bejelentéssel nem kell megvárni, hogy a víz a házunkat közvetlenül fenyegesse. Amennyiben a házunk nem stabil talajon áll, föld­csuszamlás fenyegetheti.

A felázott talaj mozgásba jön, és megrongálja a létesítményt, a közműcsatlakozásokat és a vezetékeket. Amennyiben egy ház megron­gálódott, meg kell vizsgálni a javítás lehetősé­gét. Legelőször arról kell gondoskodni, hogy ilyen problémák már ne ismétlődjenek meg. A legolcsóbb intézkedés a talaj víztelenítése drénezéssel. A legteljesebb védelem a létesítmény biztosí­tására támfalak és körítőfalak építése. Csak a következő lépésben oldható meg a létesít­mény helyreállítása. A statikus megtervezi a tartószerkezet megerősítését és a további építési munkákat.

Ha árvízkockázatos helyen ház építését vagy vásárlását tervezzük, előzetesen konzultál­junk geológussal vagy geotechnikussal. A megcsúszott lejtőn kerüljük a fák kivágását és a lejtő aljának aláásását, a suvadás felső részének túlterhelését, a nem vízzáró tározók és medencék építését. Családi ház építése előtt kérjünk szakvéleményt az altalajról. Ennek alapján tervezi meg a tervező a ház alapozását. Ha megcsúszott területről van szó, megtervezi a megfelelő intézkedéseket, hogyan lehet azt gazdaságosan helyreállítani, de lehet, hogy a telket nem megfelelőnek nyilvánítja.

Árvíz idején

A viharos árvizek nagyon gyorsak és rendkí­vül pusztítóak. 10-15 km után lassulnak, és rengeteg leülepedett iszapot hagynak maguk után. A hosszantartó csapadékból keletkező regionális árvizek a meder egy részét vagy a teljes medret elöntik. Ezek kialakulása lassúbb.

A meder közelében vízsodrás veszélye fenye­get, amely magával ragadja a hidakat, keríté­seket, a megrongált utakat, de nehezebb tárgyakat – autókat, hulladéktároló konténe­reket is. Ha túl sok az elhordott tárgy, azok teljesen ki is tölthetik a folyómedret, így a víz másik utat keres. Amikor a víz az akadályo­kon a saját útjában gátat alakít ki, majd rövid időn belül azt szétrombolja, kialakul egy árhullám. Ez sokkal nagyobb és erősebb, mint maga az árvíz, elsodorhatja az útjában álló házakat is.

A hosszantartó csapadékból is keletkezhet regionális árvíz

A veszély leginkább a vízfolyások kanyarjai­ban fenyeget. Az elöntött területen, távol a főmedertől a víz lassabban vagy egyáltalán nem áramlik. A létesítmények hosszabb ideig el vannak öntve, amíg a vizet ki nem szivattyúzzák vagy fel nem szárad. Az árvízvédelmi munka rendkívül fontos ebben az időszak­ban. Az elöntött területeken leginkább a tájé­koztatás, a személyek védelme, a kiürítés, a vagyonvédelem történik. Ez magában fog­lalja az akadályok eltávolítását is, amelyek meggátolják a folyó folyását, valamint az áradás hordalékából a veszélyes anyagok elszállítását.

Magas vízállás veszélyekor a média figyel­meztet, főként a helyi rádió, a szirénák vagy a tűzoltók. Fontos követni az árvízi híradáso­kat. Az árvíz elleni intézkedésekre való felhí­vást soha ne hagyjuk figyelmen kívül. A sodró vizet mindig kerüljük el, a megáradt vízfolyás közelébe ne menjünk. A 10-20 cm magas áramlás ledöntheti az embert a lábáról, a 60 cm magas ár már egy autót is elsodor­hat. Semmi esetre se próbáljunk átmenni a folyón pallón vagy hidacskán, csónakkal se próbálkozzunk átkelni a kiáradt vízen.

A kiürítésre is fel kell készülni. Az evakuálás bejelentése esetén tartsuk be a veszélyezte­tett terület kiürítési elveit, kövessük a kiürítést végző szakemberek útmutatását. Csomagol­junk össze mindent, amire az otthonunkon kívül szükségük lehet, de nem hiányozhatnak az okmányok és a szükséges gyógyszerek sem. Ha gyorsan kell cselekedni, húzódjunk egy olyan helyre, amelyet nem önt el a víz. Próbáljunk szállást találni ismerősöknél, roko­noknál. Gondoljunk a szomszédok, az öre­gek, a magatehetetlenek és a gyerekek se­gítésére, és ne feledkezzünk meg a háziállatokról sem. Ne essünk pánikba, szükség esetén nem maradunk egyedül, segítséget kapunk, amint az lehetséges lesz.

Árvíz után

Amikor a vízszint csökkenése után visszaté­rünk otthonukba, nyilvánvalóan nem tudjuk, hol is kezdjük a károk megszüntetését. Először is, amikor belépünk a házba, bizo­nyosodjunk meg arról, hogy ez nem kocká­zatos-e. Ellenőrizzük, hogy nem szökik-e a gáz, az elektromos vezetékek nem rongá­lódtak-e meg, nem sérült-e meg a vízbekötés vagy hogy az elektromos fogyasztók káro­sodtak-e.

Ezután ellenőrizzük a ház repedéseit

Amennyiben a lakóhelyiségek nem rongálód­tak meg, elkezdhetjük azokat kiszárítani, takarítani, fertőtleníteni. Azonban még ez előtt vitessük el a szennyezett élelmiszereket, a szennyezett talajt, az elpusztult állatokat. Ne igyunk vizet a kútból vagy a helyi források­ból, amíg azok minőségét nem ellenőrizték. Ha van biztosításunk, vegyük fel a kapcsola­tot a biztosítóval a kárrendezéshez. Lehetőség szerint készítsünk fényképes dokumentációt a biztosítónak.

Az esetek többségében a víz kárt tesz a ház homlokzati elemeiben, például a vakolatban, a faburkolatokban, ezeket el kell távolítani. A hőszigetelő anyagok esetén a víz kedve­zőtlenül befolyásolja a szigetelési képes­séget, ez nedves állapotban az eredeti 30-40 %-ára csökken. Kiszáradás után azonban a szigetelőanyagok tulajdonságai visszaállhatnak az eredeti értékekre, ha a szigetelőanyag a víz betörése idején nem lett összenyomva.

A megfelelő időjárás segít az árvíz után a szigetelőanyagok eredeti tulajdonságai­nak visszanyerésében. Emellett fontos, hogy a szigetelőanyag az első fagyig ki tudjon száradni. A gyorsabb száradás érdekében a szigetelést meg kell nyitni, azaz eltávolítani róla a vakolatot, ragasztót és az egyéb réte­geket. A szigetelőanyagot hagyni kell természetesen kiszáradni, azaz nem szabad eltá­volítani a homlokzatról. Néhány szigetelő­anyagnak, mint például az ásványgyapot termékeknek csak ideiglenesen változnak a műszaki paraméterei. Kiszáradás után nem változik sem a szigetelőképessége, sem a szilárdsági paraméterei. Az ásványgyapothoz használt ragasztó ezen felül gombásodás elleni hatású, és az ásványszálas anyagok még nedves időben sem segítik a penész keletkezését.

Hosszabb ideig tartó árvíz után….

Nehezebb a helyzet a nagyon hosszú és nyo­mást okozó áradás esetén. Ekkor a homlok­zat nagy valószínűséggel mechanikusan is károsodik, és szükséges lesz a javítása. A károsodás mértékét ekkor szakembernek kell megállapítania. A szakember egyes réte­gek javítását vagy a teljes hőszigetelés eltá­volítását javasolja.

A házban először is minden helyiségben csi­náljunk huzatot. Használjunk ventilátorokat vagy hőlégfúvó berendezéseket. Ha a pára­tartalom túl nagy, a helyiségek természetes szellőztetése ajtókkal, ablakokkal nem elegendő. Ekkor használjunk légszárítót, ame­lyet speciális kölcsönzőből kölcsönözhetünk.

A mentési munkák után kerül sor az áradások által okozott károk felmérésére, ekkor állítsuk össze a károsodott épületrészek és tárgyak jegyzékét, fotókat is készítve a helyszínen

Leggyakrabban a kondenzációs vagy a me­leg levegős légszárítót használják. Fontos megfelelő teljesítményű légszárítót választani, mivel egy túl kis teljesítményű készülék pára­lecsapódást okoz az ablakokon és a fala­kon, a túl nagy teljesítményűnek pedig feles­legesen nagy az elektromosenergia-fogyasz­tása.

A kiválasztásban segít a kölcsönzőcég szak­embere. A szárítás alatt a helyiséget ne szel­lőztessük és tartsunk benne 20-30 °C-ot. Minél nagyobb a hőmérséklet, annál gyor­sabban párolog el a nedvesség a falakból. Egy helyiségben a légszárító legalább 3-4 napig működjön kikapcsolás nélkül, ezután helyez­zük át másik helyiségbe. Ha a nedvesség megjelenik a fal felületén, az eljárást újból meg kell ismételni. A szárítás lassú, hosszú folyamat. Ott, ahol nem használhatunk kon­denzációs légszárítót, azaz olyan helyiségek­ben, amelyeket nem lehet bezárni vagy na­gyon nagyok, használjunk hőlégfúvót.

Hőlégfúvók alkalmazása, falszárítás

Mivel a hőlégfúvót a falra irányítják, ne feledjük azt időnként átállítani. Feltétlenül szellőztessünk az épületen kívüli szabad térbe. Figyeljünk a nedvességtartalom gyors csökkenésére, mert ez bizonyos körülmények között meg­zavarhatja az épület statikáját.

Mielőtt a falakat elkezdenénk szárítani, távo­lítsuk el az összes iszapot, piszkot minden felületről, a nedves tapétát, vakolatot és a falakat pedig először vízzel mossuk le. A bútort, a padlót, a falakat, az étkészleteket, az edényeket fertőtlenítsük Chloramine T 2 %-os oldatával (8 evőkanál port oldjunk fel 10 L vízben), vagy használjunk Savo-t (1 L-t 9 L vízbe). Hagyjuk 30 percig hatni vagy felszáradni.

Az étkészleteket, edényeket, játékokat öblít­sük le ivóvízzel. A ruhákat is tisztítsuk ki, és fertőtlenítsük a derítőaknát, a szennyvízcsö­veket és -szifonokat. Használjunk 5 %-os Chloramine- vagy Savo-oldatot. A derítőakna fertőtlenítésére használjunk klórmeszet, 1 kg-ot a derítőakna minden köbméteréhez.

Teendők az elpusztult állatokkal

Az állatorvosi és élelmezési igazgatósággal együttműködve, az állatihulladék-feldolgozó üzemben semmisíttessük meg az elpusztult állatokat. Minden, az árvíz következményei­nek felszámolásával kapcsolatos munkánál tartsuk be az emberi egészségvédelem alap­elveit, dolgozzunk védőkesztyűben, gyakran és gondosan mossunk kezet. Ivásra csak megfelelő vizet használjunk, amelynek veszélytelensége megbízhatóan igazolt.

Kutak

Amennyiben a kút közvetlenül el volt öntve, a vizét ne használjuk semmire, amíg a fertőtlenítés meg nem történik és amíg a vízminták nem lesznek megfelelőek. A vízvizsgálatot elvégeztethetjük magánlaboratóriumban vagy kérhetjük a közegészségügyi állomá­son. Az árvízvédelmi szervezetek ellátják a károsult területeken a lakosságot ivóvízzel és élelmiszerrel, elszivattyúzzák a vizet az elöntött házakból, pincékből, kutakból, szennyvízmedencékből és más létesítmé­nyekből, és gondoskodnak a megsérült épü­letek megtámasztásáról vagy bontásáról.

Károk felmérése

A mentési munkák után sor kerül az áradá­sok által okozott károk felmérésére. A kárfel­mérő megérkezése előtt derítsük ki a károk mértékét és értékét. Amennyiben lehetséges, állítsuk össze a károsodások jegyzékét. Azokat a tárgyakat, berendezéseket, amelye­ket el kell szállítani – akár higiéniai okokból, akár azért mert a település általános takarí­tást szervez és a fertőzött holmikat konténe­rekbe kell rakni – az eltávolítás előtt le kell fényképezni.

A fényképeken nyilvánvalónak kell lenni, hogy olyan dolgokról van szó, amelyek a kár hely­színén voltak. Például lehet olyan fényképet készíteni a kidobott tárgyakról, amelyen a jegyzékbeli számok és a ház látszik vagy külön fényképet minden egyes tönkrement vagyontárgyról. A biztosító tanúk nyilatkoza­tait is elfogadja.