• biztonságos otthon
• lakás

Biztonságos, akadálymentes lakás

A biztonságos otthon kialakításánál gondolni kell azokra, akiknek a lépcsők, a magas küszöbök, a szintkülönbségek, a magasabb polcok leküzdhetetlen akadályok. Az akadály­mentes lakótérben azokat az alapelemeket kell összehangolni, amelyeket eltérően hasz­nálunk, mint a fogyatékkal élők. Bele kell élni magunkat a fogyatékos ember helyzetébe. Elsősorban a szabad, korlátozás nélküli moz­gás feltételéhez kell igazítani a helyiségek méretét és kapcsolatait.

A testi fogyatékos emberek is akadálytalanul kell, hogy bejussa­nak a házba vagy a lakásba. A szintkülönb­ség áthidalására megfelel a rámpa. További problémát jelenthet az ajtók szélessége, nem csak a bejárati ajtóké, de a felvonóé és az összes belső ajtóé is. 90-110 cm a megfe­lelő, természetesen küszöb nélkül. A kerekes székben ülőknek az alacsonyabb ablakpár­kány magasság (70 cm) a megfelelő, így az ablakokat kényelmesen kezelhetik a 90 cm magasan elhelyezett távnyitórúddal. A kere­kes szék alapvető mozgásához minimálisan 120 x 150 cm, a teljes körbeforduláshoz 150 cm átmérőjű tér szükséges.

A mozgáskorlátozottak életének egyszerűsí­téséhez figyelembe kell venni a kerekes szék méreteit:

• ülésmagasság kb. 51 cm,
• a kerekes szék hossza 121-135 cm,
• kerékmagasság kb. 67 cm,
• a kartámasz magassága 72 cm,
• a szék szélessége emberrel együtt 90 cm.

Ezekből az adatokból kiindulva tudjuk meg­tervezni a lakás berendezését. A kerekes székkel közlekedőknek mindenek­előtt a konyhában fontos a szekrények és fogyasztók megfelelő elhelyezése úgy, hogy abban a tevékenységek kényelmesen és biz­tonságosan végezhetők legyenek. A munka­pult magassága olyan legyen, amelyhez kényelmesen oda lehet férni kerekes székkel. A munkapult alatti tér ezért maradjon szaba­don, de ide tehetünk egy görgős szekrényt, amelyet a munka közben ki lehet gurítani a pult alól, és amely rakodófelületként is szolgál.

Az optimálisan megtervezett munka­pult egyik oldalán a mosogatómedence van, amelyhez előkészítő felület csatlakozik és utá­na következik a főzőlap. A beépített konyha­bútor felső szekrényei is legyenek elérhetők a kerekes székből. A felső polcok maximális magassága 150 cm. Ideálisak azok a szekré­nyek, amelyek lehúzószerkezettel vannak ellátva, amellyel a szekrény a munkapult magasságába lehúzható. Az alsó fiókokat, mosogatót, hűtőszekrényeket 40 cm magas alépítményre kell helyezni.

Az akadálymentes konyha paraméterei:

• a helyiségben legyen lehetőség kerekes székkel 360°-ban megfordulni, ehhez 150 cm átmérőjű szabad terület szük­séges;
• a hűtőszekrény és a sütő legyen meg­emelve. A hűtőszekrénynél elég a padló felett 40-50 cm, a sütő legyen 70 cm, a főzőlap 73 cm magasságban;
• a munkapult kb. 75 cm magasan legyen elhelyezve, a szélessége legyen min. 90 cm;
• az ideális munkapult szélesség 120 cm;
• a mozgáskorlátozott emberek által elér­hető maximális magasság kb. 140 cm, ezért a felső szekrényeket legfeljebb ebben a magasságban kell elhelyezni;
• azért, hogy a konyha használója a kerekes székkel az asztalhoz ülhessen, az asztal­lap magassága a padlótól kb. 75 cm legyen;
• a konyhában a villanykapcsolók, konnek­torok, ajtózárak stb. megfelelő magassága 60-120 cm.

A hétköznapi higiénia megteremtése is okoz­hat sok olyan problémát, amelyre egy egész­séges ember nem is gondol. A fürdőszobát is át kell alakítani, ha azt mozgáskorlátozott is használja. A fürdőszoba nem csak a tisztál­kodás helye, hanem a felfrissülésé, a pihené­sé is. A megvalósításnál gyakran okoz gon­dot a fürdőszoba kis mérete. Problémát jelenthet a keskeny, küszöbös ajtó, ezért az ajtónyílást ki kell szélesíteni legalább 90 cm-re, és el kell távolítani a küszöböt. Az ajtó a helyiségből kifelé nyíljon.

Amennyiben meg­tehetjük, építtessünk be tolóajtót, mivel az helytakarékosabb és kényelmesebb használ­ni. Rögtön az ajtó mögött, könnyen hozzáfér­hető helyen kell elhelyezni a kapcsolókat, kb. 60-120 cm magasságban. Ez vonatko­zik a konnektorokra, akasztókra, polcokra is. Kitűnő megoldás az érzékelővel vezérelt vilá­gítás, vízcsap, vízöblítés, de ekkor nagyobb beruházási költséggel kell számolni. Ne feled­kezzünk meg a tagolás nélküli, biztonságos padlóról.

Elegendő nagyságú mozgásterek

A berendezési tárgyak és a kapasz­kodók elhelyezésekor gondoljunk az ele­gendő nagyságú mozgástérre. A mosdót a padlótól 80 cm-re, vakolat alatti szifonnal szereljük fel. Ez a szaniteregység kiegészít­hető fix vagy lehajtható kapaszkodókkal. Amennyiben szükséges másik személy segít­sége is, hagyjunk a mosdó mellett legalább 50 cm szabad helyet.

Nagyon kényelmesek az állítható magasságú, pneumatikus alá­támasztású mosdók, amelyek egy könnyű érintéssel szükség szerint előre dönthetők. A megfelelő csaptelepeknek hosszú kezelő­karjuk van, amely megkönnyíti a víz eresztését-zárását. Még egyszerűbb a víz eresztése-zárása infraérzékelős vízcsappal. Higiénia szempontjából a mozgássérülteknek a zu­hanysarok az előnyösebb megoldás. A zuhany­sarokban a zuhanytálca pereme nem lehet kiemelve.

A csúszásmentes kialakítás magá­tól értetődő

A zuhanyzónak elengedhetetlen tartozéka a csúszásmentes ülőke és a meg­felelő kapaszkodók. A víz fröcskölését könnyen mozgatható tolóajtós zuhanyfülkével akadályozhatjuk meg. A zuhanyfülke széles­sége legalább 140 cm.

A zuhanyfülke padlóburkolata feltétlenül csúszásmentes legyen a balesetek elkerülése érdekében

Ha mégis inkább kádat választunk, csúszásmentes alátétet, kapaszkodókat és fejtámaszokat kell alkal­maznunk. Kényelmesebb az olyan kád, amelyen személyek beemelésére alkalmas hid­raulikus berendezés van. A mozgáskorláto­zottaknak speciális WC-t kell beszereznünk. Ennek magasságát a mozgáskorlátozottság foka dönti el. Kényelmesebb a hagyományos öblítési rendszernél az érzékelős rendszer. Az optikai érzékelőt a falba építik be és hozzá lehet kapcsolni bármelyik WC-csészéhez.

A mosdó mellé felszerelhetünk fix vagy lehajtható kapaszkodókat is

Az akadálymentes fürdőszoba paraméterei:

• az ajtók minimális szélessége 90 cm;
• az összes kezelő és rakodó elem magas­sága a padlótól 60-120 cm;
• a mosdó felső élének magassága 80 cm;
• a mosdó melletti szilárd kapaszkodó magassága 78 cm;
• az optimális zuhanytér 140 x 140 cm;
• a zuhanyzóban elhelyezett ülőke 40 cm széles, a padló felett 50 cm-en van;
• alacsony peremű kád (a könnyű ki- és be­lépéshez), mélysége 38 cm;
• a kád fejrészénél a felület szélessége 30 cm;
• a kád hosszanti oldalán a faltól hagyott távolság 8 cm a kapaszkodónak;
• a WC-ülőke felső élének magassága 50 cm;
• zuhanykezelés 120 cm magasságban;
• lehajtható kapaszkodók a mosdó mindkét oldalán 78 cm magasságban vannak;
• a WC-csésze elülső élének távolsága a faltól 70 cm;
• WC-papír-tartó a WC-ülőkéről elérhető távolságban, a padló felett 70-90 cm-re van.

A biztonságos fürdőszoba

A fürdőszoba a legveszélyesebb helyiségek közé tartozik a lakásban. A pára és nedves­ség a fő oka a számos esés és elcsúszás okozta sérülésnek. Ez nem csak a gyereke­ket és a mozgássérülteket érinti, de az egészséges felnőtt embereket is. Mosakodásnál előfordul, hogy a víz lefröccsen a földre. A padlóburkolatok többségén nem látható jól a kiömlött víz, és ezért könnyen el lehet esni a csúszós felületen. Ezen felül a fürdőszobában viszonylag korlátozott a hely és fennáll a veszélye, hogy egy kemény tárgy vagy berendezés élébe ütjük magunkat esésnél.

Először is meg kell akadályozni a víz kifröccsenését zuhanyozáskor, mosakodáskor. A zuhanysarkok szokásos tartozéka a zu­hanyfal, amelyet a kád mellé is fel lehet sze­relni. Választhatunk keretes vagy keret nélkü­li változatot, biztonságiüveg-betéteset, külön­böző formákban és nyitási móddal. A bizton­sági üveg vastagsága 6-8 mm legyen.

Fenti kép balra: A kádból való kilépéskor a sérülést megakadályozhatjuk csúszásgátló betéttel. A fából készült drágább, de a műanyagnál tartósabb és szebb;
Jobbra: A fürdőszobában a padló csúszásmentes kivitelű legyen. A burkolólapokból széles a választék, színben, formában, méretben

A kád peremére szerelt fejtámasz megakadályozza, hogy a mozgáskorlátozott vagy idős emberek feje a víz alá kerüljön

A termosztatikus csaptelep véd a forró víz veszélyeitől

Olcsóbb megoldás a hagyományos zuhany­függöny. A mosdókagyló kiválasztásánál gondoljunk arra is, hogy mosunk-e benne, esetleg a hajunkat itt szoktuk-e mosni. Azért, hogy ekkor se fröcsköljük ki a vizet, válasszunk mélyebb mosdókagylót. A fürdőszo­bába válasszunk speciális felületű padlót, amely megakadályozza az elcsúszást. Ve­gyük figyelembe, hogy minél jobb a csúszás­gátlás, annál munkaigényesebb a padló kar­bantartása.

Amennyiben nem kívánjuk az eredeti padlót kicserélni, a problémát megoldhatjuk csú­szásgátló ráccsal is. A nedves padlóhoz hasonlóan a kád és a zuhanytálca is veszé­lyessé válhat, amennyiben nem megfelelő felületűt választunk. Az érdes felületek csak kevésbé csúszósak. Ha csúszásgátló felület nélküli kádunk vagy zuhanytálcánk van, vásá­roljunk speciális kiegészítő betétet hozzájuk. Ezek a betétek a kád vagy zuhanytálca aljára tapadnak.

A zuhanysarokban elhelyezett ülőke nem csak az idősebbek kényelmét szolgálja. A piacon kapható lehajtható és kádba helyez­hető változat is. Megkönnyítik az idősebbek mozgását a kádban és a zuhanysarokban a falra rögzített kapaszkodók. Segítik a kádba belépést, biztonságosabbá teszik a felállást és a kádból való kilépést is. Mivel a kapasz­kodók nem részei a kádnak, rögzíthetjük azo­kat a falra függőlegesen vagy vízszintesen, de soha ne szereljük fel őket ferdén. A bizton­ságot növeli a sekély kád, amelynek mélysé­ge 31 cm és az alacsony peremű zuhanytálca, de legjobb a padlóba süllyesztett változat.

A termosztatikus csaptelepek megakadályoz­zák, hogy forró vízzel megégessük magun­kat. A termosztatikus csaptelepen igény sze­rint beállíthatjuk a víz hőmérsékletét. Alap­helyzetben a csappal 38 °C-ot lehet beállíta­ni. Aki ennél melegebb vizet szeretne, annak a biztosítógombot be kell nyomni, és a csa­pot csak akkor lehet tovább fordítani. Némely modellnél a 38 °C feletti zóna rovátkolt, így amikor a csapot nagyobb hőmérsékletre for­gatjuk, finom recézést érzünk forgatás köz­ben. Ez figyelmeztet arra, hogy leforrázhatjuk magunkat. A termosztatikus csaptelepek alkalmazhatók a zuhanyzóba és a kádba, némely esetben a mosdóhoz is.

Különösen a párás helyiségekben szükséges betartani minden biztonsági szabályt, minde­nekelőtt az elektromossággal kapcsolatoso­kat. Ha fürdünk, az elektromos eszközök min­dig legyenek elrakva. A fürdőszobára érvényes szabványok meghatározzák, milyen távolság­ra helyezhetjük a világítótesteket a kádtól, zuhanysaroktól, mosdótól. Minél közelebb van a világítás a szaniterekhez, annál fontosabb a megfelelő érintésvédelmű lámpa használata. Ezt betűk jelzik: I tárgyak behatolása ellen védett és P a vízbehatolás ellen védett kiala­kítást jelenti. A nagyobb számok jelzik az lámpa erősebb védettségét.

Elővigyázatosnak kell lennünk, ha a fürdőszo­bában gázüzemű vízmelegítő van. A gáz tökéletlen égésekor az égéshez szükséges levegő hiánya miatt mérgező szén-monoxid keletkezik. Ha ez a színtelen, szagtalan gáz a helyiségben felgyülemlik, szerencsétlensé­get okoz.

Gyermekek a fürdőszobában

A gyerekek a fürdőszobát is játszótérnek tekintik, hiszen sok izgalmas zug és dolog található itt. Ezért gyermekeket soha ne hagyjunk egyedül a fürdőszobában. A gyermekeknek a mosógép is érdekes, ezért gyerekzárral célszerű azt felszerelni az ajtó véletlen becsapódása ellen, az éppen működő program véletlen megváltoztatása ellen, valamint az ajtó mosás közbeni kinyitá­sa ellen.

A nehéz ülőke lecsapódáskor a gyermek kezén vagy fején komoly sérüléseket okozhat, ezért a WC-re szereljünk fel lecsapódást lassító szerkezettel ellátott ülőkét

A biztonsági zárak meggátolják a gyermekeket az ajtó kinyitásában és megvédi őket a leforrázástól. A mosógép 30 cm átmé­rőjű, nagy ajtaján keresztül a gyermek be tud mászni a dobba, ahol fulladásveszély fenye­geti. Ezért az ilyen mosógépeken mechani­kus biztosítás szükséges a véletlen ajtóbecsukódás ellen. Nagyon óvatosnak kell lennünk a tisztítószerek, gyógyszerek, kozmeti­kumok elhelyezésénél. Tegyük ezeket gyer­mekeknek hozzáférhetetlen helyre, zárt szek­rénybe, megfelelő magasságba. A WC-ülőkét mindig hajtsuk le. A nehéz ülőke lecsapódás­kor a gyermek kezén vagy fején komoly sérü­léseket okozhat. Ennek megakadályozására szereljünk fel lecsapódást lassító szerkezettel ellátott ülőkét.

A biztonságos konyha

A családtagokra a konyhában is különféle veszélyek leselkednek, amelyek fájdalmas sérüléseket okozhatnak (égések, vágások, forrázások stb.). Bár sok gyártó alkalmaz különféle biztonsági elemeket, léteznek alap­elvek, amelyekre már a konyha berendezésé­nek tervezésekor gondolni kell. Ezek közé tartozik például a csúszásmentes padló. A konyhabútorba edzett üveget válasszunk, amely nem érzékeny a repedésre. Ez viszony­lag drágább, de gyakorlatilag tönkretehetetlen.

Ügyeljünk a fiókok elrendezésére, mivel ezek a gyermekeknek lépcsőül szolgálhatnak, amelyen felmászhatnak a munkapultra. Amennyiben kicsi a konyhánk, és a bútorok elhelyezésénél nincs túl sok választási lehető­ségünk, a fiókokat szereljük fel gyerekzárral. Válasszunk mechanikus féket a guruló szek­rényekre és az ajtókra, ami véd az ujjbecsípődés ellen.

Az elektromos sütőt szemmagasságba he­lyezzük el, mert így nem kell forró edényeket magasba emelnünk. A gyermekek így még egy pár évig biztonságban vannak, amíg el nem érik a sütő fogantyúját. A sütőajtóban a biztonsági üveg teherbírása 25 kg legyen és több rétegből álljon, hogy megakadályoz­za külső felületén az égést. Természetesen legyen rajta gyerekzár, amely sütés közben nem engedi kinyitni az ajtót.

A többi beépített konyhagépet is következetesen válasszuk ki, a véletlen nyitás elleni gyerekzárral ellátotta­kat részesítsük előnyben. A főzőlapok közül az indukciós lap a legbiztonságosabb, amely­nél a főzőpanel nem forró. A gyártók állan­dóan tökéletesítik a készülékek biztonságos­ságát, például a főzőlapról a mágneses sza­bályozógomb levehető és biztonságos helyre elrakható. A gáz főzőlapokat biztonsági sze­leppel látják el, amely a láng kialvásakor elzárja a gázvezetéket. Egy biztonsági kap­csolónak köszönhetően a tűzhely négy óra folyamatos üzemelés után automatikusan kikapcsol.

Ha forró edényekkel és tepsikkel dolgozunk, használjunk védőkesztyűt. A forró folyadéko­kat mindig magunktól elfelé öntsük. A gyermekek miatt a fazekakat a hátsó főző­lapra, gázlángra tegyük. Ha mégis az elülsőre kell tennünk, az edényeket, lábasokat úgy helyezzük el, hogy a nyelük, fülük ne előre, hanem oldalra álljon. Amikor elektromos konyhai kisgépeket tisztítunk, mindig húzzuk ki azok csatlakozóit. Csak kikapcsolni nem elegendő, mert még így is vezethetik az ára­mot. Bekapcsolt kenyérpirítót, kávéfőzőt, kézi vízforralót ne hagyjunk felügyelet nélkül. Hőt termelnek, és egyébként is minden, ami áram alatt van, tűzveszéllyel fenyeget.

Ezért a készülékeket használat után azonnal kap­csoljuk ki. 280 °C-on a zsír vagy az olaj meg­gyulladhat. Amennyiben ez megtörténik, soha ne oltsuk vízzel, mert a forró zsír vagy olaj szétfröccsenhet. A lángot fojtsuk el fedő­vel vagy speciális üvegszálas oltókendővel. A víz és az olaj összeférhetetlensége miatt az olajsütőbe csak alaposan megszárított élel­miszert rakjunk. Az olajsütőt rendszeresen tisztítani kell, a régi olajat újra cserélni, mert a használt olaj hamarabb meggyulladhat. Ne flambírozzunk bekapcsolt páraelszívó alatt.

Gyermekek a konyhában

Főzésnél a tűzhely elülső részét védjük rozs­damentes korláttal, azért, hogy a gyermek ne ránthassa magára a forró fazekat. Amennyiben ez nincs a tűzhely alapfelszerelésé­ben, külön is meg lehet vásárolni. Azért, hogy a gyermek ne tudja kinyitni és magára zárni a fagyasztóládát, szereljünk fel az ajtóra gye­rekzárat. A forró folyadékot tartalmazó edé­nyeket ne rakjuk le a földre hűlni, és ne rakjuk a munkalap vagy a rakodófelület szélére sem. A kisgyerekek az ujjukat vagy apróbb tárgya­kat szeretnek a konnektorba dugni vagy az elektromos kábeleket rágcsálni.

Azokra a fiókokra feltétlenül szereljünk gyerekzárat, amelyekben éles vagy hegyes konyhai eszközöket tartunk

Ezért az elektromos konyhaeszközök zsinór­jait úgy vezessük, hogy gyermek ne férhes­sen hozzá. Kitűnő megoldás, ha a munkapul­tot 10-20 cm-rel szélesebbre alakítjuk ki, és az összes elektromos vezetéket elrejtjük a fal és a szekrények közötti részen. Magától érte­tődő a konnektorvédő használata, amelyeket csak egy speciális kulccsal lehet kihúzni. Drágább megoldás az olyan konnektorok alkalmazása, amelyekbe belül gyermekbizto­sító van beépítve. A kábel kihúzásakor a konnektort egy szerkezet automatikusan letakarja.

Az éles sarkok veszélyt jelentenek a legkisebbekre, ezért érdemes a konyhapult és az asztal sarkaira sarokvédőt tenni

Az égésen kívül a gyermekek a konyhában szenvedhetnek szúrási és vágási sérüléseket. Ettől részben védenek a fiókok gyerekzárjai. Az alsó szekrényekben, amelyekhez a gyer­mekek is hozzáférnek, csak olyan edényeket tároljunk, amelyekkel a gyerekek nem sérthe­tik meg magukat. Tilos itt tartani éles tárgya­kat, mérgező anyagokat, illetve gyógyszere­ket. Gyermekek mellett ne használjunk lelógó abroszokat, hogy ne rántsák magukra mind­azt, ami az asztalon van.

A szemetes is lehet veszélyes. Soha ne hagy­junk benne vegyi anyagot, széttört üveget. A hulladéktárolót mindig zárjuk le, és naponta ürítsük. A hűtőszekrényben ne tároljunk mást, mint élelmiszert, tartsuk máshol a gyógysze­reket és az alkoholt.

A biztonságos lépcső

A családi házakban a lépcső gyakran meg­határozó térformáló elem, de az esztétika miatt nem mehet a biztonságos használat rovására. A lépcsőnél elsődleges szempont a használhatóság. A lépcső legyen elég széles, hogy nagyobb bútordarabokat is tudjunk raj­ta fel- és levinni. Tűz vagy más előre nem látható vészhelyzet esetén szolgáljon mene­külési útvonalként, ezért a (menekülő) sze­mélyek száma alapján kell méretezni. Családi házban ez a szélesség legalább 90 cm.

Ha egy házat úgy építünk, hogy abban akar­juk leélni az életünket, akkor gondoljunk az idősebb emberek mozgási nehézségeire és a lépcsőket kényelmesebbre építsük. A lép­csőkar optimális hajlásszöge 25-30°, a fellé­pés magassága 15-18 cm, a lépcsőfokok maximális száma 18. Azokat a lépcsőket, ahol a lépcsőfok szélessége a lépcső egyedi alak­ja miatt változó, úgy kell megtervezni, hogy a szélesség a lépcső járóvonalában – ahol leggyakrabban járunk – megfeleljen a szab­ványnak. A lépcsőfokokat, akár fa, fém vagy divatos üveg, csúszás ellen biztosítani kell.

Habár a modern épületbelsőkben egyre gyakrabban jelennek meg korlát nélküli lép­csők, családi házakban, ahol gyermekes csa­ládok élnek, a korlát feltétlenül szükséges. A jól kialakított korlát növeli a lépcső bizton­ságát és díszíti is azt. A korlát meggátolja az orsótérbe való lezuhanást, és támaszt ad járás közben. A korlát magassága legalább a 90 cm legyen. A pihenőkön 100 cm az optimális magasság, ezt a lépcsőfoktól a korlát felső éléig függőlegesen mérik. A kor­lát ne végződjön a lépcsőkar végével egy vo­nalban, hanem nyúljon túl rajta 15-30 cm-rel, hogy már a lépcsőre fellépés előtt támasz­kodhassunk rá.

A lépcső biztonságát növeli a lépcsőfokonként elhelyezett, pontszerűen világító LED lámpasor

Biztonság szempontjából a korlát függőleges tagolása a megfelelő, de a függőleges osztó­pálcák távolsága ne legyen 12 cm-nél na­gyobb, így megakadályozzák, hogy a gyer­mekek bedugják a fejüket a pálcák közé. Manapság divatosak a vízszintes acél osztó­pálcák vagy a természetes anyagú kötelek, ezeken a gyermekek felmászhatnak. Hatásos korlátbetét az átlátszó vagy matt üveg, akár szövet is és a perforált lemez. A korláthoz ragasztott biztonsági üveget használjunk, amelynek vastagsága minimum 8 mm legyen. Kisgyermek felügyelet nélkül még a biztonsá­gos lépcsőre se jussanak fel. Ez ellen kis, lépcső előtti ráccsal védekezhetünk, amely egyszerűen beszerezhető és házilag is felsze­relhető.