• biztonságos otthon
• tűzvédelem

Tűzoltó készülékek, társasházak tűzbiztonsága, tűzmegelőzés

A családi házakat nem kötelező felszerelni tűzoltó készülékekkel, ez a tulajdonos elhatá­rozásán múlik, ámbár tűz esetén a leghasz­nosabb segítségünk lehet. Minden háztartás­ba javasolt legalább egy hordozható tűzoltó készülék. Amennyiben nagyobb területű házunk van, gondoskodjunk több tűzoltó készülékről és helyezzük azokat el a konyhá­ban, garázsban, és esetleg a műhelyben. A tűzoltó készülékek különféle tűzoltó anya­gokkal vannak töltve. A leggyakoribbak a hab, por és szén-dioxid töltetűek. Leg­gyakrabban a porral oltó készülék használa­tos. A szakvállalatok és az építőipari kereske­delmi láncok általában 1-12 kg vagy liter töltőtérfogatú tűzoltó készülékeket kínálnak, de vannak ezeknél nagyobb tűzoltó készülé­kek is.

A háztartások részére minimálisan 6 kg töltőtömegű porral oltó készüléket aján­lanak, amely univerzális, a legnagyobb hatékonyságú és elektromos feszültség alatt lévő berendezések oltására is használható. A háztartásokban, olaj és elektromos készü­lékek meggyulladását kivéve, megfelelő oltó­anyag a víz is. Az égő olajat semmi esetre sem szabad vízzel oltani, mert az gyors tűz-terjedést okoz. Amennyiben gyakran előfor­dul, hogy a tűzhelyen valamit odaégetünk, esetleg valami égni kezd, helyezzünk el a közelben egy külön oltótakarót. Néha egy megnedvesített konyharuha is megteszi.

Az épület méretének megfelelő számú és méretű tűzoltó készüléket szereljünk fel minden lakóházban

A lakásban a tűzoltó készülékeket az előszo­ba, a kamra, a gardrób belépési pontjainál helyezzük el. A szén-dioxiddal oltó és a hajtó­anyag palack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltókészülék-szakértői te­rületen szereplő személy által kiadott szakvé­lemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. Időről időre ellen­őrizzük házi tűzoltó készülékeinket, vajon a tartály nyomásmérője a szükséges nyomást mutatja-e.

Társasházak tűzbiztonsága

A társasházban többen laknak, mint a csalá­di házban, több föld feletti és föld alatti szint­je van, ezért ezekben szigorúbb a tűzbizton­ság igénye.

A tűzoltóság és a katasztrófavédelem sta­tisztikái szerint Magyarországon 2011-ben 28 083 tűzeset keletkezett. Ezeknél a tűzese­teknél 137-an meghaltak és 974-en megsé­rültek. Ezek a tények figyelmeztetnek arra, milyen fontos a házak tűzvédelme. A helyzet sokkal jobb lehetne, ha a tűzbiztonság alap­vető építéstechnikai intézkedéseit betarta­nánk. Ez része kell, hogy legyen minden tár­sasház-felújításnak, mert a korábban épült panelházak sok olyan hibát rejtenek, amelyek tűzveszélyességi kockázatot jelentenek.

A menekülési útvonalat a többi helyiségtől tűzgátló ajtóval kell elválasztani

Amíg a családi ház egy tűzszakaszt képez, a társasházban minden lakásnak külön tűz­szakasznak kellene lennie, ami annyit jelent, hogy a lakást az egyéb helyiségektől tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani, tehát meg­határozott tűzállóságú falakkal, födémekkel és bejárati ajtóval (általában 30 perces vagy nagyobb tűzállósági határérték).

A létesítményben a menekülési útnak előírt jelzése van. A védett menekülési útvonalat vészvilágítással is el kell látni

Emellett a különféle elektromos vagy gépészeti veze­tékek tűzhatároló szerkezeteken, födémen vagy falon átmenő aknáit, áttöréseit megfelelő tűzállóságú, speciális anyagokkal kell tömíte­ni. A légtechnikai vezetékekben a szükséges helyeken automatikusan záródó tűzcsappantyú van. Amennyiben panelházban lakunk, nyissuk ki a szerelőaknát és nézzük meg, mennyire biztonságos tűzvédelmi szempont­ból. Ha átlátunk a felső és az alsó szomszéd­hoz, akkor ezt a helyiséget nem lehet önálló tűzszakasznak tekinteni, egy esetleges tűz akadály nélkül egy emelettel feljebb terjedhet, így további lakásokat is fenyegethetnek a lángok.

A társasházak kötelező felszerelései a tűzvédelmi tervnek megfelelően elhelyezett tűzcsapok, hogy azokról szükség esetén minden helyiséget elérjenek a tömlővel

A tűzoltó felszerelésnek mindig használható állapotban kell lennie

Kéményhatás kialakulása

Tűz kialakulása és terjedése esetén kémény­hatás keletkezik. Az első lépés a tűzbiz­tonságért, hogy a szerelőaknákat megfelelő tűzállóságú anyaggal öntsék ki. A szerelő­aknából tűzszakaszt kell kialakítani, az ellenőrzőajtó tűzgátló kivitelű legyen, minden faláttörést tűzálló módon tömíteni kell. Tűz­biztonság szempontjából a konyha szerelő­aknájára fordítsunk különös figyelmet. Ide javasolt elhelyezni egy hangjelzéses riasztású elemes füstérzékelőt is. A tűzesetek áldoza­tait legtöbbször a tüzet kísérő füst, az égés­termékek és a hő öli meg.

A jelző vagy érzékelő időben figyelmeztet a veszélyre. Lát­hatatlan veszélyt jelentenek a régi, alumí­niumból készült, éghető műanyag burkolatú elektromos vezetékek a közös terekben, köz­lekedőkben. Amikor egy ilyen vezetékben elektromosság van, a vezeték felmelegszik, a hő megbontja a szigetelést, ez rövidzárlatot  és az anyag meggyulladását okozza. Leg­inkább a régebbi épületek kockázatosak, amelyek elektromos vezetékei nem voltak al­kalmasak ilyen mennyiségű elektromos ké­szülékhez, amennyit manapság rácsatlakoz­tatnak.

A vezeték túlterheltségét gyakori rövidzárlat vagy áramkimaradás jelzi. Ilyen esetben elkerülhetetlen az elektromos veze­tékek teljes cseréje. Minden lakóházban le­gyenek tűzoltó berendezések és tűzcsapok. Ezek száma, típusa, valamint az kiosztásuk a létesítmény típusától és nagyságától függ. A tűzvédelmi terv meghatározza a tűzoltó készülékek számát, elhelyezését és típusát.

Tűzcsapok

A tűzcsapok úgy vannak elhelyezve, hogy a tűzoltó tömlő minden helyiségbe elérjen, a tűzoltó felszerelésnek mindig használható állapotban kell lennie. A tűzvédelmi ellenőr­zéskor általában ezeknél a technikai beren­dezéseknél állapítják meg a legnagyobb hiányosságokat. Legfőképpen az elégtelen számú hordozható tűzoltó berendezésről, üres tűzcsapszekrényekről, eldugult száraz felszálló vezetékekről és elzárt tűzcsapokról van szó. Ezen hiányosságok oka leggyakrab­ban a vandalizmus és a ház lakóinak a vona­kodása attól, hogy olyan berendezésre költ­senek, amelyekre nincs szükség minden nap.

Ha egy tűzoltó berendezést használtunk, azonnal újjal kell pótolni. A régi tűzoltó beren­dezést rendszeresen ellenőrizni kell és műkö­désképtelenség esetén garantáltan működő­képes újra kell cserélni. A tűzoltó beren­dezések ellenőrzését félévente kell elvégezni, a nyomásellenőrzést ötévente. A tűzvédelem aktív formája az elektronikus tűzjelzés. Azok­ban a társasházakban, amelyekben a laká­sok alatt garázsok vannak, a közösségi helyi­ségekben automatikus érzékelő/jelző beren­dezéseket kell telepíteni. Az üveggel védett nyomógombos tűzjelzők szokásosan a me­nekülési útvonalak közelében lévő közösségi helyiségekben vannak. A védelem mindkét módja hang- és fényjelzéses riasztást ad az elektronikus tűzjelző központ felé.

Menekülési útvonalak

Fontos, hogy a társasházak menekülési útvonalait szabadon kell hagyni, hogy kiürítéskor a lakók gyorsan tudjanak távozni a létesítményből. A lakástulajdonosok mégis gyakran olyan dolgok tárolására használják a közösségi tereket, amelyek nem férnek a lakásba – pél­dául régi bútorok, szőnyegek, biciklik stb. Ezzel nemcsak a menekülési út szűkül le, de ezek a tárgyak tűz esetén növelik annak intenzitását, és ami a legrosszabb, a közleke­dőterek gyors füsttelítődését okozzák.

Ez lehetetlenné teszi a veszélyeztetett szemé­lyek biztonságos menekítését, és nehezíti a tűzoltók munkáját. Azért, hogy ezeket a nem kívánt hatásokat megszüntessék, a törvény előírja a menekülési útvonalak, a menekülőaj­tók és a bevetési útvonalak állandó szabadon tartását. Az ablakok, ajtók, korlátok kézveze­tőiben nem lehet éghető anyag.

Mesterséges szellőztetés

Amennyiben a menekülési út ablak nélküli, akkor mester­séges szellőztetést kell alkalmazni. Amennyi­ben a közlekedőnek vannak ablakai, akkor azokon keresztül kell szellőztetni. A védett menekülési útvonalon vészvilágításnak vagy lumineszkáló jelzésnek kell lennie. A menekü­lési útvonalat a többi helyiségtől tűzgátló ajtóval kell elválasztani. Gyakran a tűzoltó­egység sem tud akadálytalanul az épülethez jutni. Az épület előtt az autóknak úgy kellene parkolniuk, hogy a felvonulási útvonal ne legyen korlátozva. Minden létesítményhez megközelítési útvonal vezet, amely lehetővé teszi a tűzoltó járművekkel a bejárat megkö­zelítését. A felvonulási útvonal szükséges szélessége középmagas és magas épületek­nél 6,0 m, és helyét megállni tilos táblával kell kijelölni.

Házilagos tűzmegelőzés

Sajnos nem lehet mindenkit megvédeni a tűzesetektől, ezért a tűz kialakulásának lehe­tőségét meg kell próbálni kizárni. Azért, hogy a tűz ne okozzon halált, sérülést és vagyoni kárt, a tűzmegelőzésben elővigyázatosság és következetesség szükséges. A családi házakban keletkező tűzesetek többségének oka gondatlanság, figyelmetlenség, dohány­zás, az elektromos vezetékek szakszerűtlen szerelése, ellenőrizetlenül hagyott nyílt tűzterű kandalló stb.

Többségünknek biztosan van valamilyen tapasztalata gyertyalánggal, amely kisebb tüzet okozott. Hiszen a gyertyák az ünnepek­hez vagy a romantikus hangulathoz hozzátar­toznak. Mielőtt meggyújtanánk a gyertyákat, mécseseket, gondoljunk a biztonságra. Semmi esetre se hagyjuk felügyelet nélkül azokat. A legjobb, ha hőnek ellenálló, nem éghető alátétre helyezzük őket (például kő, beton, hőálló üveg, kerámia).

Az éghető alá­téten a gyertya felforrósodott anyaga is lehet a tűz okozója. Nagyon veszélyesek a hangu­latfények, mint például a teamécsesek, illetve a műanyag burkolatú gyertyák, amelyek a gyertyával együtt meggyulladhatnak. A gyertyákat és a mécseseket egymástól távol helyezzük el, nehogy egymást meg­gyújtsák. Ne tegyük őket huzatba, mert az ide-oda táncoló láng meggyújthatja a közel­ben lévő gyúlékony anyagot, például a füg­gönyt.

Ne dohányozzunk az ágyban

A dohányosoknak biztosan megnyug­tató az ágyban dohányozni, de ez halállal is végződhet. A kockázat növekszik, ha fárad­tak vagyunk vagy alkoholt fogyasztottunk. Azonban nem csak maga a cigaretta lehet a tűz okozója, de a cigarettahamu is, ha a sze­métkosárba dobjuk. Inkább dobjuk ki más­nap, amikor már a hulladék meggyújtásához nincs elég hője vagy a szemétbe szórása előtt nedvesítsük meg.

Háztartási berendezések, elektorom hálózat veszélyei

A televízió, hűtőszek­rény, mikrohullámú sütő, gyorsforraló kan­nák, olajsütők is okozhatnak tüzet a háztartá­sokban. Az ok a túlmelegedés, rövidzárlat. Például a hűtőszekrényt ne toljuk közvetlenül a fal­hoz, mivel ha nincs biztosítva a megfelelő levegőkeringés, a hűtő túlmelegszik. Ugyan­így a televíziók, rádiók, erős fényű világítótes­tek és a többi elektromos fogyasztó körül is hagyjunk elegendő helyet, hogy azok felme­legedését megakadályozzuk.

Azokat az elekt­romos berendezéseket, fogyasztókat, ame­lyeket nem használunk, mindig húzzuk ki a konnektorból. A meghibásodott elektro­mos eszközöket, konnektorokat, kapcsolókat azonnal javíttassuk meg szakemberrel, mert rövidzárlat esetén szikra és hő keletkezik, és ezek tüzet okozhatnak.

Konnektorok, hosszabbítók

Amennyire lehetsé­ges, ne használjunk hosszabbító kábeleket, illetve mindig ellenőrizzük, hogy a hosszabbí­tó kábelek nem sérültek-e, ne tároljuk a hosszabbító kábeleket más eszközök alatt, ne tekerjük azokat szegek, kampók köré. A konnektorokat ne terheljük túl. Amennyiben a megszakító gyakran lekapcsol, azonnal csökkentsük a hálózatra kapcsolt fogyasztók számát. Sohase vásároljunk elektromos készülékeket az utcán vagy vásárban. Győződjünk meg róla, hogy minden elektro­mos fogyasztóhoz van nyilatkozat arról, hogy a berendezés megfelel az érvényes előírások­nak. Sok régebbi házban az elektromos háló­zat kapacitása nem elegendő a mai korszerű berendezések használatához.

A túlterhelt elektromos hálózat is okozhat tüzet. Túlter­heltség állhat fenn, ha a világítótestek fénye elhalványul más elektromos fogyasztók üze­melésekor, csökkent méretű a televíziós kép, lassan melegednek be a fogyasztók, gyakran leold a megszakító – ilyenkor hívjunk szak­képzett villanyszerelőt, aki szakszerűen ki­javítja a hibát. A nem megfelelően használt elektromos fűtőtestek szintén veszélyes berendezéssé válhatnak. Ügyeljünk arra, hogy a kazánok, vízmelegítők, fűtőtestek közelében ne legyen papír, textil vagy más éghető anyag. A hősugárzókat ne hagyjuk bekapcsolva, csak ameddig a helyiségben vagyunk, és tartsuk az éghető anyagokat biztonságos távolságban tőlük.

Kandallók biztonságos üzemeltetése

Amennyiben nyílt tűzterű kandallónk van, használjunk szikrafogó előtétet, amely meg­gátolja szikrák kirepülését. A kandalló közelé­ben ne tároljunk éghető anyagokat. Minden fűtési szezon indulása előtt ellenőriztessük és tisztíttassuk a kéményt. Ne feledkezzünk meg a gyerekekről sem. A statisztika szerint a tűzesetben elhunyt gyerekek negyede a saját maguk által okozott tüzek miatt halt meg.

Amennyiben házunkban nyitott kandalló van, használjunk előtétet, amely megakadályozza a szikrák kipattanását. A kandalló közelében ne tároljunk gyúlékony anyagokat

A gyufát és öngyújtót gyerekek által el nem érhető helyen tartsuk. Soha ne hagyjunk gyereket egyedül tűz, hősugárzó vagy más, hőt leadó berendezés mellett. Győződjünk meg arról, hogy a gyerekek tudják-e, hogy veszély esetén hogyan tudnak kimenekülni a lakásból/épületből. A száraz, meleg idő növe­li a tűz keletkezésének veszélyét. A romanti­kus tábortűz is pusztító tűzvésszé változhat, ha őrizetlenül hagyjuk. Szeles időben, fa alatt soha ne gyújtsunk tüzet.

Ha már tűz keletkezett

Amint lehet, próbáljuk meg a tüzet oltani a kezünk ügyébe kerülő tűzoltási eszközökkel (vízzel, homokkal, nedves takarókkal, tűzoltó készülékekkel), egyidejűleg késedelem nélkül jelentsük a tüzet a tűzoltóságnak a 105-ös tűzoltósági vagy a 112-es központi telefon­számon. A tűz bejelentése állampolgári köte­lezettség. A bejelentésekor be kell mondani a tűz keletkezésének pontos címét, azt, hogy mi ég, ki a hívó (telefonszámot is megadva) és hogy van-e életveszély. Ha tudunk, adjunk bővebb információt a tűzről, várjuk meg a központ visszahívását, és tartsuk be az utasításaikat.