Vakolat felhordása és strukturálása
A vakolat habarcsból álló burkolóréteg. Feladata, hogy védje és tetszetősebbé tegye a falat. A vakolat felépítésének és strukturálásának számos lehetősége van. A következőkben a szokásos, kereskedelemben is kapható vakolatok és készvakolatok felhordását mutatjuk be.
A vakolásnál haszonnal forgathatjuk a következő szerszámokat
Közepes és kis simítódeszka, simítólapát, szivacsos simítólap, lehúzóléc és csiszolódeszka.
A napjainkban használatos vakolatok többrétegű vakolatok. Felépítésük: fröcskölt alapvakolat (kb. 0,5 cm), alsó vakolat (kb. 1 cm) és fedővakolat, amellyel strukturált vagy sima felületet lehet kialakítani (0,2-1 cm). Vannak egyrétegű vakolatok is, ezek rendszerint vékonyabbak. Sokszor célszerű készhabarcsot alkalmazni. A cementhabarcs elsősorban készhabarcs formájában alkalmas arra, hogy házilagos építkezésnél használjuk.
A vakolat felhordása során tartsuk be a következő alapszabályokat:
- Az aljzat legyen festéktől, szennyeződéstől, zsírtól és zsaluolajtól mentes; durva seprővel seperjük le róla a port.
- Új épületeket csak akkor vakoljunk be, ha a talaj már konszolidálódott és az épület további süllyedésére már nem kell számítani. Ez a szerkezetkész épület befejezésétől néhány hetet jelent.
- A saját keverésű habarcs az időjárástól függően hozzávetőleg egy óráig, a készhabarcs bizonyos esetekben ennél tovább is felhasználható marad. A nedvszívó hatású aljzatokat nedvesítsük be, nehogy túl gyorsan elvonják a habarcsból a vizet. Az erősen strukturált aljzatokat (lyukas tégla, mészhomok tégla, pórusbeton) bőségesebben, a kevésbé (bizonyos téglafajták) és alig nedvszívó képeseket (beton, beton és könnyűbeton falazóelemek) kisebb mértékben kell benedvesíteni. Meleg időben erősebben kell nedvesíteni, mint hidegben. Az aljzat a megfelelő vakolatréteg felhordásakor még legyen nedves tapintású. A falon a vakolatnak néhány percig még feltétlenül megmunkálhatónak kell maradnia.
- Vakolatot fagyveszély esetén nem szabad felhordani, és azt megkeményedéséig védeni kell az eső ellen. Lehetőleg tűző napfényben se vakoljunk. Födémek vakolására csak akkor vállalkozzunk, ha már van némi gyakorlatunk; itt csak egyrétegű vakolatot és jó szerszámot használjunk. A munkafolyamatokat először kisebb felületeken gyakoroljuk.
A habarcsok konzisztenciája különböző
A fröcskölt alapvakolat folyékony, a vakolóhabarcs viszont inkább sűrű; a vakolókanál csúcsával húzott barázda vonalai megmaradnak benne. A habarcsot mindig jól keverjük meg, hogy konzisztenciája a kívánt mértékű és egyenletes legyen.
Ha háromrétegű vakolatot alkalmazunk…
A bőséges benedvesítés után először a fröcskölt alapvakolatot hordjuk fel, amely 1 térfogatrész cement és 3 térfogatrész kb. 0-7 mm szemcseméretű homokos kavics keverékéből álló, folyékony cementhabarcsból készül.
A hígfolyós habarcs félig fedő fröcskölt alapvakolatot hoz létre (hagyományos vakolt falaknál), folyékony habarccsal teljesen fedő alapvakolat készíthető (régebbi és vegyes falaknál).
A szemölcsös fröcskölt alapvakolaton jól meg tud tapadni a rá kerülő vakolat és az csökkenti a fal nedvszívó képességét.
A fröcskölt alapvakolatot négyszögű kanállal csapjuk fel
Úgy álljunk a fal mellé, hogy a kanál hosszanti oldala a fallal párhuzamos legyen. Rántsuk felfelé vagy oldalra a lapátot, egyidejűleg lendítsük meg a habarcsot a fal felé.
Ez bizony némi gyakorlatot igényel, de itt nem kell annyira ügyelni a szépségre. Az alsó vakolatréteget akkor lehet felhordani, amikor a fröcskölt alapvakolatot ujjal már nem tudjuk eldörzsölni – ez esetleg még aznap lehetséges, nedves és hideg időben azonban általában csak a következő napon.
Ezután hordjuk fel az alsó vakolatréteget
A fröcskölt alapvakolattal bevont falfelületet újra alaposan nedvesítsük be. Az alsó vakolatrétegnek az a feladata, hogy kiegyenlítse az egyenetlenségeket és sík alap legyen a fedővakolatnak.
A nagyon nagy egyenetlenségeket (3 cm-nél nagyobb mélyedéseket) a vakolat felhordása előtti napon egyenlítsük ki, hogy a vakolatnak egyenletesebb alapja legyen. A vakolatot, a fröcskölt alapvakolathoz hasonlóan, lepény-szerűen csapjuk fel a kanállal. A laikus építkező szakaszosan, a simítólappal is felhordhatja a vakolatot. (A profik a jobb termelékenység érdekében kőműves serpenyővel hordják fel a vakolatot, hasonlóan a kanál használatához. A serpenyő használata azonban gyakorlatot igényel, ezért barkácsolók nehezen tudják szakszerűen kezelni.)
Felesleges vakolat „leszedése”
Vegyünk egy éles szélű, 8 cm széles, egyenes deszkát vagy egy vakolólécet, és a felesleges vakolatot cikcakkmozgással húzzuk le.
Körkörös mozdulatok…
Töltsük ki a hiányzó részeket, míg a felület teljesen sima lesz. Ezután vegyük a simítódeszkát (közepes méret), nedvesítsük be és körkörös mozdulatokkal dörzsöljük simára a vakolt felületet; ezzel egyúttal tömörítjük is azt.
Érdesítés csiszolópapírral
Dörzsölés közben rendszerint enyhén csillogó kötőanyagfolt jelenik meg a felületen, amely megnehezíti a fedővakolat tapadását. Ezért annak teljes megkötése előtt érdesítsük az alsó vakolatréteget nagyon durva csiszolópapírral.
Nagyobb kiterjedésű felületekhez használjunk vakolósablont!
Hogy a kapott felület minél egyenletesebb legyen. Ehhez jól használhatók a kb. 8 mm vastag, egyenes lécek vagy a megfelelő fém vakolólécek, amelyeket fal- vagy vakolathoroggal úgy erősítünk fel, hogy a habarcsot a sablonok mentén szép egyenletesen le lehessen húzni. Felerősítés előtt távolítsuk el alóla a fröcskölt alapvakolat durva szemcséit és a léceket vízmértékkel állítsuk be. A lécek egymástól való távolsága általában 1,20-1,80 m. Szélesebb lécekkel derékszögű sarkokat is ki lehet alakítani.
Ablak és fedővakolat
Az ablakmélyedéseket is ilyen sablonok segítségével vakoljuk be. Ügyeljünk arra, hogy a bélésfalnak az ablak felé enyhe dőlése legyen. Hajlatokhoz prespáncsíkból készített sablont használhatunk. Sarokvédő sínekre általában csak ott van szükség, ahol valóban számítani kell a sarkok megsérülésére. Ezeket a síneket rögzítőhabarccsal (szükség esetén gipsszel dúsított hagyományos normál habarcs) erősítjük fel.
A vakolat struktúráját a fedővakolat adja meg. A falak külső oldalán ez, az ablakmélyedések kivételével, valamilyen strukturáló vakolat, a belső helyiségekben általában finomvakolat. A strukturáló fedővakolat vastagsága általában0,5-1 cm. A fedővakolat kiválasztásánál vegyük figyelembe a felhordás módját: a fröcskölt és dörzsölt vakolatokat a vakolókanállal kell felcsapni, alkalmazásuk ezért nehezebb. A simítólapáttal mintázott és a finomszemcsés dörzsölt vakolatokat (készvakolatok) a simítólappal lehet felhúzni.
Spatula használata
Minden fedővakolat felületének simítására jól használható a spatula.
Simítólap és mintázott vakolat
A simítólappal mintázott vakolat úgy jön létre, hogy a még nedves, alakítható habarcsba a simítólappal mintázatot nyomkodunk bele.
Dörzsölt vakolat
A dörzsölt vakolat úgy keletkezik, hogy a habarcshoz kisebb vagy nagyobb méretű szemcséket adunk hozzá. A készhabarcsot simítólappal lehet felhordani és elteríteni. A durvább szerkezetű saját keverésű habarcsot többnyire rá kell csapni a falra. A felület struktúráját úgy hozzuk létre, hogy felhordás és elterítés után a simítódeszkát rányomjuk a vakolatra és mozgatjuk.
A vízszintes, függőleges és körkörös mozgatás hatására „kukacmintázat” keletkezik. Nagyobb terjedelmű vakoláshoz készvakolat formájában is beszerezhetjük a dörzsölt vakolatokat.
Finomvakolat eldolgozása
A finomvakolatot fedővakolatként használjuk; sima felületet ad, amelyet tapétázni is lehet. A beltéri vagy kültéri használatra alkalmas finomvakolatokat készhabarcsként lehet beszerezni. A finomvakolatot (amelynek tejfölszerű a konzisztenciája) kellő előnedvesítés után, a simítólappal 1-2 mm vastagon húzzuk fel az aljzatra. Ügyeljünk arra, hogy az alsó vakolat homokszemcséi ilyenkor már ne dörzsölődjenek ki, mert durva hibákat okoznának. A felületet a simítólappal vagy a simítóspatulával simítsuk el.
Vakolat száradása, hibák kijavítása
Várjuk meg, amíg a vakolat „meghúz”, azaz ujjheggyel megérintve már nem ragad, de még benyomható. Vegyük kézbe a jó nedves, de nem csepegő szivacsos vagy nemezes simítódeszkát és nem túl erős nyomással, körkörös mozdulatokkal simítsuk el a vakolatot. A szivacsos simítódeszkát időnként mártsuk vízbe, különösen akkor, ha a felület már túlzottan megszáradt. A hibás részeket utólag javítsuk ki.
A szokásos vakolatok mellett egyrétegű vakolatok is kaphatók, amelyeket alapozás után, általában néhány mm-es rétegben hordunk fel. A többnyire műanyagtartalmú vakolatok a vékony rétegű felhordás miatt különösen egyenletes falfelületet igényelnek, felületüket a gyártó útmutatásai szerint lehet strukturálni. A gipszalapú, egyrétegű belső vakolatok felhordása ezzel szemben némi gyakorlatot igényel.
Vakolatbetétek, további tippek
A vakolatbetéteket, mint a bordás terpeszhálót és a huzalszövetet (rabicháló) ott alkalmazzuk, ahol az aljzatra nem lehet vakolni (pl. faelemek).
A faelemeket olajpapírral vagy bitumenes lemezzel védjük a habarcsban lévő víztől. A faelemekre mindkét oldalon 10-15 cm-nyire túlnyúló vakolatbetétet feszítünk. A betéteket rögzítő szegeket ne a fába üssük be, hanem a faelem melletti habarcshézagokba.
A könnyű fagyapot építőlapok stabil vakolattartók, amelyeket ugyanúgy lehet vakolni, mint a falat. A lapok illesztésénél dróthálócsíkot helyezünk el, ezt a simítódeszkával belenyomjuk a felületbe. A háló célja a repedések megakadályozása. A falhoz való csatlakozást bordás terpeszhálóval vagy huzalszövettel hidaljuk át. A vakolaterősítésekhez általában üvegszálszövetet alkalmazhatunk. Ezeket elsősorban vegyes falazatoknál vagy finom repedések áthidalására használjuk.