• erkély
• korlát
• tervezés

Az erkélykorláttal szemben támasztott követelmények

Az erkélykorlát az erkély fontos szerkezeti eleme, amelynek feladata, hogy megvédje az embereket vagy az ott elhelyezett tárgyakat lezuhanástól. A külső perem az erkélynek az a része, ahol a járófelület szerkezetének szilárd­sága még elbírja az 1 kN-os terhelést.

Az erkély- vagy lodzsakorlátnak meg kell felel­nie a következő követelményeknek:

• építészeti,
• statikai (tartania kell a korlát rögzítésének és a borításának tömegét),
• előírt magasságúnak kell lennie,
• el kell tudni helyezni a korlát burkolatát.

Az építészeti feltételek befolyásolják az erkély külalakját, és ezzel együtt az egész épület kül­sejét és a lakhatóságot is. A statikai feltételek szempontjából az erkélykorlátot (az erkély tartó­szerkezetét, a rögzítését és a borítását) a lehet­séges terhelés figyelembevételével kell mére­tezni. A tömör (betonból készült) korlát esetében a tartószerkezet a borítás feladatait is ellátja.

A korlátot a következő módszerekkel rögzít­hetjük:

• felülről az erkélylemezhez;
• az erkélylemez aljához;
• az erkélylemez homlokrészéhez;
• az erkélylemeztől függetlenül, a falba rögzí­tetten.

A legkedvezőtlenebb megoldás az erkélylemez­hez felülről rögzített korlát. Megbontja a padló­rétegek egységét, beleértve a vízszigetelő réteget is, lehetővé teszi repedések keletkezé­sét a rögzítési pontokban, és ezzel elősegíti a padló és a rögzítés tönkremenetelét.

Az erkélylemez aljához rögzített korlátok káro­san hatnak a szerkezet statikai teherbírására, a rosszul megválasztott szerkezet rontja a kül­ső megjelenést is. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy nem fenyeget a beázás veszélye, nem csökkenti az erkély szabadon kihasznál­ható felületének méretét, és a korlátot a kivitele­zési munkák utolsó lépéseként szerelhetjük fel.

Az erkélylemez homlokrészéhez rögzített korlát rögzítésének minőségére befolyással van az erkélylemez homlokrészének kivitelezése: minő­sége, valamint a vízorr vastagsága, amelynek minimálisan 10 cm-nek kell lennie. A jó minő­ségben kivitelezett erkélylemez és a megfelelő vastagság esetén ennek a megoldásnak ugyanolyan előnyei vannak, mint amikor alulról rögzítettük a korlátot, de annál sokkal kevésbé rontja a statikai tulajdonságot, és nem zavarja a külső megjelenést sem.

A szabadon elhelyezett korlát esetén a tartó­elemeket az oldalsó falakban rögzítjük. Az egyes rögzítési módozatok fenti elemzése alapján azt javasoljuk, hogy a korlátot az erkély­lemez homlokrészéhez vagy az aljához rög­zítsük.

A felhasznált anyagok és a megmunkálásuk alapján az erkélykorlát lehet:

• masszív szerkezet, tömör korlát (beton, fala­zott);
• kombinált (beton + egyéb anyag);
• könnyű szerkezet (fa, fém, acéllemez, üveg).

A többször módosított 253/1997. korm. rende­let alapján az Országos Településrendezési és Építési Követelmény (OTÉK) 68 § szerint a kor­látok és mellvédek magassága abban az eset­ben, ha a járófelület szintje a csatlakozó terep­szinttől 0,8 m-nél magasabban van, 0,95 m kell legyen. A magasság legfeljebb 0,8 m-re csök­kenhet, ha a korlát vagy mellvédfal felső víz­szintes lezárása legalább 0,3 m széles.

Az erkélykorlát a fő funkciói mellett, vagyis a személyek és a tárgyak véletlen lezuhanása elleni védelem, egyéb feladatokat is ellát. Az alsó peremének megfelelő kialakításával és a korlát borításának az erkély pereméhez viszonyított megfelelő elhelyezésével védi az erkélylemez szabadon álló végét is az időjárás hatásaitól.

2.8. ábra. Az erkély korlát rögzítési módjai. a) felülről – nem csökken az erkély hasznos felülete; b) alulról; c) felülről – csökken az erkély hasznos felülete; d) az erkélylemez homlokrészébe; e) szabadon; f) az erkélylemez homlokrészéhez – olyan módon, hogy a korlát védjen a széltől.

2.9. ábra. A masszív szerkezetű, tömör korlát típu­sai. a) vízelvezető vájattal és fogódzóval; b) korlát alatti réssel; c) vízelvezető vájattal; d) vízelvezető vájattal és virágtartóval.

2.10. ábra. Az erkélykorlát magassága és a korlát, valamint a padlólemez közti hézag függőleges mérete. a) 5 cm felnőttek, 3 cm gyermekek által használt erkélyen; b) a járófelület vastagsága; d) az erkélylemez vastagsága.

A gyermekintézményekben és a lakóházakban masszív korlátot kell alkalmazni tömör, tábla­lemezes vagy függőlegesen álló pálcás borí­tással. A korlátborításon lévő hézagok lakóházak esetében ne legyenek 12 cm-nél szélesebbek, a gyermekintézményekben legfeljebb 8 cm-esek lehetnek. Ha fennáll az átbukás veszélye, akkor a padló szintjétől számítva legalább 10 cm ma­gasságban védőszalagot kell szerelni.

A vízszintes járófelület és a korlát borításának alsó pereme között – vízelvezető vájat beszá­mítása nélkül – ne legyen 12 cm-nél szélesebb rés. Olyan épületekben, ahol gyermekek tar­tózkodnak, ez a rés legfeljebb 8 cm-es legyen. Ugyanezekben az épületekben legfeljebb 3 cm, egyébként 5 cm lehet a szélessége a korlát elé kinyúló erkély és az erkélylemez szegélye közti rés függőleges vetületének. A korlátra szerelhetünk virágtartókat vagy ruha­szárítókat.