Különleges gipszanyagú építőlapok
Tűzvédelmi építőlapok
Különleges tűzvédelmi feladatokra speciális gipszkarton, ill. gipszrost lapok készülnek, amelyek a passzív (építészeti) tűzvédelemben alkalmazhatóak válaszfalak, ferde tetősíkok burkolatának készítésére. Közülük megemlítjük a 12,5 vagy 15 mm vastag tűzvédelmi gipszkarton lapokat, amelyek hosszúsága 200-300 cm, szélessége 125 cm, ill. 120 cm, gyártótól függően. Vannak továbbá 10 mm vastag, 150 x 100 cm formátumú lapok is, amelyeket nemcsak tűzvédelmi szerkezetekben, hanem normál válaszfalakban és tetőterek kialakításában is alkalmaznak.
A gipszrost lapokba ásványi rostokat vagy üveg-szálakat kevernek, amelynek köszönhetően tűz esetén a lap nem esik szét, de normál körülmények között is növeli a lap merevségét a gipszkarton lapokhoz képest. Tűzvédelmi lezárásokhoz szokványos gipszkarton lapok is használhatók, ezeket rendszerint két rétegben, eltolt hézagokkal (kötésben) helyezik el, ívelt formák is könnyen kialakíthatók
A gipszkarton lapokból ívelt formákat is kialakíthatunk úgy, hogy a hátoldalukon a görbületi sugártól függően 1-4 cm-es közökben befűrészeljük őket. Elegánsabb megoldást tesznek lehetővé a szárazon alakítható, üvegszállal erősített hajlékony Riflex-lapok. Ezek csak 6 mm vastagok, és 120 x 240 cm-es formátumban kaphatók. Magyarországon a RIGIPS-termékek között találkozhatunk velük.
Vizes helyiségbe alkalmas különleges lapok
Nagy páratartalmú helyiségekben impregnált (vagy impregnált tűzvédelmi) gipszkarton lapok alkalmazhatók. Ezek a levegőből annak nagy páratartalma esetén is kevesebb nedvességet vesznek fel, és ezt gyorsabban le is adják. Bár rövid ideig érheti őket víz, tartós vízhatásnak nem állnak ellen. Ezért, ahol tartósan fröccsenő víznek vagy vízsugárnak lehetnek kitéve – pl. fürdőkád vagy zuhany közelében -, ott vízlepergető festékréteggel vagy vízzáró burkolattal (pl. kerámiacsempe) kell ellátni őket. Használjunk ezenkívül kent szigetelést és különleges vízzáró ragasztót, és a kerámiaburkolat hézagait megfelelően tömítsük.
Szigetelés és vakolás egy munkamenetben
Az ún. kötőlapok (szendvicslapok) hátoldalát 20-50 mm vastag polisztirol keményhab, ásvány- vagy kőzetgyapot lap borítja. Ilyen lapokkal egyetlen munkamenetben hozhatunk létre tapétázható, sima falfelületeket és javíthatjuk a hőszigetelést új épületek belső terének kialakításakor éppúgy, mint régi házak korszerűsítésekor. Még ha épületfizikai szempontból a külső szigetelést kellene is előnyben részesítenünk, a belső szigetelés gazdaságos meg-oldás lehet a hőszigetelés helyi javítására.
A falak belső oldalának szigetelésekor hátrány, hogy veszendőbe megy a falak hőtároló képessége, amely normál körülmények között segít a hőingadozások kiegyenlítésében (különösen nyáron). Az viszont előny, hogy a belülről szigetelt helyiség gyorsabban melegszik fel. Ez különösen akkor érvényesül, ha a lakók napközben nincsenek otthon vagy időszakosan fűtött épületről (pl. nyaraló) van szó. Belső oldali hőszigetelés alkalmazásakor mindenképp kérjük ki szaktervező véleményét a szerkezetben esetlegesen kialakuló páralecsapódás elkerülésének módjáról!
Bármilyen szerkezetű belső hőszigetelést is szándékozunk kialakítani, néhány épületfizikai feltételt mindenképpen figyelembe kell vennünk. A gipszkarton lapok és a szigetelőréteg között alufóliából vagy különleges műanyag fóliából felület folytonos párazáró réteget kell kialakítanunk, hogy a nedvesség ne diffundálhasson a helyiségből a falazatba, és lehűlés után sem a szigetelőrétegben, sem a falban ne mehessen át légneműből folyékony halmazállapotba. Ennek ugyanis az lenne a következménye, hogy a fal átnedvesedik, a szigetelő hatás romlik, de még nagyobb épületkárok is keletkezhetnek.
Kötőlapok méretei
A kötőlapok 9,5 és 12,5 mm vastag gipszkarton fedőréteggel készülnek, ezért teljes vastagságuk 29,5-59,5 mm, illetőleg 32,5-62,5 mm. 60 cm széles egyemberes lapok formájában és 125 vagy 120 cm szélességgel kaphatók a kereskedelemben. Mivel hosszúságuk 250 cm, normál magasságú helyiségekben toldás nélkül alkalmazhatók.
A kötőlapokat rendszerint ragasztóanyaggal erősítik a falra. Ezt a lap hátoldalára csomókban, a hosszanti élek mentén pedig csíkokban hordják fel. A habarcs kötéséhez gondoskodni kell a levegőcseréről. Ezért a lapokat a tényleges falmagasságnál kb. 3 cm-rel rövidebbre vágják, és kis ékekkel rögzítik. Ezáltal a padló fölött és a mennyezet alatt egy-egy keskeny rés marad, az ezeken átáramló levegő szárítja a ragasztóanyagot. A réseket azonban később feltétlenül tömíteni kell!
A gipszkarton építőlapok élkiképzése
A kereskedelemben kapható gipszkarton lapok rövidebb, vagyis kereszt éleit a gyártók derék-szögben és éles sarkokkal képezik ki, a hosszanti éleket a lapok közötti illesztési hézagok könnyebb elsimítása érdekében lekerekítik.
Így környezetbarát
A belső hőszigetelés kifizetődik, hiszen a fűtés napközben csökkenthető, vagy akár teljesen le is állítható. Ilyenkor pl. egy hőmérséklet érzékelős kapcsolóóra a lakók visszatérése előtt egy-két órával ismét bekapcsolja a fűtést, ha a hőmérséklet kisebb a beállított, vagyis a kívánt értéknél letörik. A Magyarországon vásárolható, legel-terjedtebb RIGIPS gipszkarton lapok PRO (AK) jellel ellátva, kartonnal bevont, elvékonyított éllel kerülnek forgalomba. Az ilyen lapokkal kialakított burkolat nehezebben reped meg, és hézagolása is könnyebb.
Gipszkarton lap csempézése
A ragasztóanyag felvitele a gipszkarton lapra
Önmetsző gyorsépítőcsavarok
A lapok felragasztása
A rövidebb éleket, valamint a lapok elvágásakor keletkező éles hosszanti éleket éles késsel vagy gyaluval megfelelő ferdeségűre kell kialakítani, vagyis fózolni kell, hogy az illesztéseket könnyen lehessen hézagolni. így a két lapot szorosan ütköztetve V alakú horony (mélyedés) jön létre. Ezt az adott szárazépítési rendszerbe tartozó hézagoló gipsszel kell kitölteni, majd hézagerősítő szalaggal kell ellátni, így nem reped majd meg a burkolat az illesztésnél.
Önmetsző gyorsépítőcsavarok
Ha a gipszkarton lapokat fából vagy fémből készült tartóvázra kell erősíteni, erre jól használhatók az ún. önmetsző gyorsépítő- (gipszkarton-) csavarok. Ezek egy beállítható nyomatékú vagy akkus csavarozóval előfúrás nélkül becsavarhatók, ugyanis szinte „behúzzák” magukat. A csavaroknak korrózióállónak kell lenniük, hogy ha tömítjük vagy festjük őket, ne keletkezzenek rozsdafoltok. Belső terek szárazépítészeti kialakításához rendszerint felületkezelt gyorsépítőcsavarokat használnak. Ezeket fekete, kékes vagy sárgás bevonatukról ismerhetjük fel. A csavarok hosszúsága a lapok vastagságától függően 25 mm, 35 mm, 20 mm vastag lakásépítő laphoz 55 mm.
A lapok ragasztása
A gipszkarton lapokat akár nyers falazatra, betonra, pórus betonra vagy vakolatra is felragaszthatjuk. A por alakban kapható ragasztóanyagot az előírt keverési arányban öntsük a vízbe. Ezt a ragasztót csomókban és csíkokban vigyük fel a lap hátoldalára, majd a lapot állítsuk a kívánt helyre, és szorítsuk a falhoz.
A felragasztott lapot gumikalapáccsal ütögetve igazítsuk, az egymáshoz csatlakoztatott lapokat pontosan függőleges helyzetbe és egymással síkba. A padozatnál aláhelyezett lapékekkel kb. 10 mm-es, a mennyezetnél kb. 5 mm-es hézagot állítsunk be. Ez lehetővé teszi a kötés ideje alatti szellőzést és a ragasztóanyag kiszáradását. A vakolat alá kerülő elektromos és gépészeti vezetékeket még a lapok felragasztása előtt építsük be.