• rovarírtó

Növényvédő szerek, rovarirtók

Az életben gyakran kell kompromisszu­mokat kötni – így van ez a növényvédő szerek, más néven peszticidek esetében is. Szeretnénk, ha a családunk minél több zöld­séget, gyümölcsöt enne, de a peszticidmaradványokból inkább nem kérnénk.

Köztudott, hogy a peszticidek egészségkárosító hatásúak

Na­gyobb koncentrációban, huza­mosabb idő alatt idegrendszeri károsodást és rákot okozhatnak, megzavarhatják az immun- és a hormonrendszert, s gyermekeknél zavart okozhatnak a fejlődésben. Szerencsére a leg­többen a veszélyesnél jóval kisebb mennyisé­gű peszticiddel kerülünk érintkezésbe, s van­nak olyan módszerek is, amelyekkel tovább csökkenthető az ételeinkkel, a vízzel és a le­vegővel a szervezetünkbe jutó káros anyagok mennyisége.

Enni vagy nem enni?

A táplálkozástudományi szakértők ajánlása szerint naponta 5-10 adag zöldséget és gyü­mölcsöt kellene fogyasztanunk. Ugyanakkor más szakértők azt állítják, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék több mint fele tartalmaz peszticidmaradványokat, s kb. 40%-ukban rovar­irtó szer maradványai is kimutathatók.

Tehát együnk kevesebb zöldséget és gyümölcsöt?

Dehogy! Tanulmányok százai igazolják, hogy a sok zöldség és gyümölcs fogyasztása igen nagymértékben csökkenti a rákos megbete­gedések kockázatát. Bár az efféle termények­ben valóban lehetnek peszticidmaradványok, azok koncentrációja többnyire jóval kisebb a közegészségügyi hatóságok által megadott biztonsági határértéknél. De mi magunk is sokat tehetünk a káros anyagok kivédésére.

Táplálkozzunk minél változatosabban

Így csökkenthetjük az egyes peszticidekből elfogyasztott mennyiséget. Jó megol­dás az is, ha igazoltan organikus módszerek­kel termesztett bioterményeket vásárolunk, amelyeket természetes növényvédő szerekkel kezeltek. Emellett mindig az idénynek meg­felelő, hazai terményt fogyasszunk, mivel azok általában kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak, mint az importált, idényen kívüli zöldségek és gyümölcsök. A hazai ter­mények közül is feltehetően az őstermelői piacokon kaphatók a biztonságosabbak.

Héjastól vagy hámozva?

Hámozással általában a peszticidek java részétől megszabadulunk. A baj csak az, hogy a zöldségek és a gyümölcsök rost-, vitamin-és ásványianyag-tartalmának java része szintén az ehető héjban és annak közelében található. Ezért ha a héj nincs beviaszozva, inkább hagyjuk a gyümölcsön. (A viaszos héjat mindig távolítsuk el! A viasz ugyan ártalmatlan, viszont nem engedi lemosni a vegyszereket.)

A saláta és a káposzta külső leveleit is dobjuk el, mivel ezek tartalmazzák a legtöbb peszticidet. Az olyan gyümölcsöket, mint a banán, a narancs vagy a dinnye úgyis a héjuk nélkül fogyasztjuk, így ezekkel nem valószínű, hogy sok ártalmas anyagot vinnénk a szervezetünkbe. A zöldségek és

Otthon használt rovarirtó szerek veszélyei

Egyes peszticideket az ételeinkkel fogyasztunk el, másokat mi magunk permetezünk szét az otthonunkban. A rovarirtó spraykből illékony vegyületek szabadulnak fel, amelyek fejfájást, légzési nehézségeket és szemirritá­ciót válthatnak ki azoknál, akik 24 órán belül a lakásba lépnek. Ha a szekrényeinket rovar­irtó szerrel kezeltük, hagyjuk nyitva az ajtókat 24 órán át, és szellőztessük folyamatosan a helyiséget.

A házi rovarirtó szerekben gyakran előforduló klórpirifosz nevű mér­gező hatóanyag megtapadhat a háztartási műanyag fólián és a műanyag játékokon, így ezeket távolítsuk el a bepermetezendő területről. Nagy mennyiségben a szer fejfájást, hányást, homályos látást okozhat. Az irányított permetek kevesebb peszticid-maradványt eredményeznek, mint a „rovar­irtó bombák”, amelyek az egész lakást elárasztják vegyszerekkel.

Kerti permetezők

A kerti permetezőszerek is veszélyesek le­hetnek, ha nem megfelelően használják őket. Mindig gondosan olvassuk el a használati utasítást. Viseljünk védőruhát, és ha túl nagy a szél, ne permetezzünk. A szer száradásáig tartsuk távol a gyerekeket és a háziállatokat a permetezett területtől. Ha a gyepet perme­tezzük gyomirtóval, a gyerekeket és háziálla­tokat csak 24 óra elteltével, ill. a következő locsolás után engedjük oda.

Az eső- és az öntözővízbe kerülő pesztici­dek belekerülhetnek a talajvízbe, s így az ivó­vizet is szennyezhetik. Ha biztosak akarunk lenni ivóvizünk biztonságosságában, kérjünk információt a helyi vízművektől. A vízszol­gáltatók kötelesek megadni a víz tisztaságára vonatkozó információkat.