Ragasztók, kötőanyagok otthon, hogyan használjuk?
Ragasztó- vagy kötőanyagot számtalan feladat elvégzéséhez használunk. Némelyik ártalmatlan, míg mások súlyos betegséget okozó méreganyagokat tartalmazhatnak.
Sokféle ragasztóanyag áll rendelkezésünkre
Ilyen a papírragasztó, a gumiragasztó, az epoxigyanta, a műanyagragasztók és a pillanatragasztó. A sűrű ragasztókat oldószerekkel hígítják, amelyek a ragasztó száradása közben elpárolognak, és mérgező gőzökkel töltik meg a légteret.
Amikor az oldószer víz, pl. a nem mérgező ragasztóknál, a kipárolgás ártalmatlan. Ám az epoxigyantában, a pillanatragasztóban, a modell- és a gumiragasztóban, ül. az erős préselést igénylő ragasztókban használt vegyületek veszélyesek lehetnek. Ezek olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek irritálhatják a szemet, a torkot, és belélegezve a tüdőt, emellett a bőrhöz érve is sérülést okozhatnak. Ilyen anyagok a formaldehid, a naftalin, a fenol, az etanol, a toluol, az akrilnitril és a vinil-klorid. A toluol káros a vesére, míg a fenol, vinil-klorid és a formaldehid feltételezhetően rákkeltő anyagok.
A pillanatragasztók nagyon gyorsan párolgó oldószereket tartalmaznak, ezért ezek kevésbé mérgezők. (Amikor az oldószerek elpárologtak, a ragasztó már nem jelent veszélyt.) A pillanatragasztót azonban óvatosan használjuk, mert azonnal megköt, nemcsak a ragasztandó felületen, hanem a bőrön is. Ha ez történik, azonnal forduljunk orvoshoz. Az ilyen ragasztók használatakor fordítsunk különös figyelmet arra, hogy az ujjunkkal ne érjünk a szemünkhöz vagy a szánkhoz.
Óvatosan bánjunk velük!
Bármilyen ragasztóanyag használata előtt olvassuk el (és tartsuk be) a gyártó használati utasításait. Soha ne használjunk ragasztót nyílt tűz közelében, és ne használjunk mérgező ragasztókat olyan tárgyak ragasztására, amelyek élelmiszerrel érintkezhetnek.
Ha mérgező anyagot tartalmazó ragasztót nagyobb felületre kell felvinni, viseljünk hosszú ujjú inget, hosszúnadrágot, védőszemüveget és gumikesztyűt, valamint szűrővel ellátott maszkot. Mérgező ragasztók használatakor ne viseljünk lágy kontaktlencsét, mert magába szívhatja az oldószerek gőzeit. A ragasztót mindig jól szellőző helyen használjuk, és a termék használata után szorosan zárjuk vissza a kupakot, még akkor is, ha ismételten használni akarjuk. A mérgező ragasztók kiürült dobozait kezeljük veszélyes hulladékként.
Szándékosan belélegezve még veszélyesebbek
A mérgező ragasztók még veszélyesebbek, ha szándékosan lélegzik be kábítószerként. Ez sajnos nem ritka, főként az általános és a középiskolások között. Tünetei: tájékozódási zavar, fejfájás, részegségre emlékeztető állapot, amit álmosság követ. A „szipuzás” hosszú távon máj-, vese-, idegrendszeri és szívkárosodáshoz vezethet. Magas koncentráció esetén a mérgezés halálos is lehet.
Milyet vegyünk?
A legbiztonságosabb ragasztók a bélyegragasztó, a papírragasztó, a csiriz, a sárga ácsragasztó és a ragasztó stiftek – valamennyi szagtalan és ártalmatlan. Amikor csak lehet, ezeket használjuk. A papírragasztó pl. akár keményfa padló leragasztására is alkalmas. Más típusú, ragasztást igénylő munkákhoz keressük a kevésbé mérgező változatokat. A mérgezőbb hexán alapú gumiragasztó helyett válasszuk a heptán alapút. Ha lehet, használjunk vizes alapú ragasztót. Kaphatók már vizes alapú tapétaragasztók és kontaktragasztók is.