Talajjavítók és szerves trágya, előnyök és veszélyek
A muskátlinak is éppúgy szüksége van tápanyagokra az élethez, mint nekünk. Néhány tápanyagot – így a szenet, a hidrogént és az oxigént – a levegőből és a vízből nyeri, a többit – a nitrogént, foszfort, káliumot és bizonyos nyomelemeket – pedig a talajból szívja fel vagy trágyázás útján jut hozzá.
Kétféle talajjavítót alkalmazunk a növények fejlődésének elősegítésére: a főként növényi és állati eredetű szerves trágyát és a szervetlen vagy műtrágyát, amelyet elsősorban petrolkémiai anyagokból állítanak elő.
Biztonsági intézkedések
- Talajjavítók használatakor viseljünk kesztyűt, és utána mossunk kezet.
- Egyértelműen felcímkézett edényekben tároljuk őket.
- Tartsuk távol a talajjavítókat a gyermekektől és a háziállatoktól.
A műtrágyák hátrányai
Az erős és gyors hatású műtrágyák problémákat okozhatnak. Túlzott mennyiségben kiégethetik, sőt meg is ölhetik a növényeket, elpusztíthatják a földigilisztákat és a hasznos mikroorganizmusok millióit, amelyek az egészséges talajban tenyésznek.
A műtrágyák veszélyt jelenthetnek az emberre is
Némelyikük nitrátokat tartalmaz, ami nagy mennyiségben szennyezheti a talajvizet, amelyből az ivóvizet nyerik. Ritka esetben az ilyen szennyezett vizet fogyasztó csecsemőknél kialakulhat a vér oxigénszállító képességének rendellenessége, az ún. blue-baby-szindróma. Néhány műtrágyában, különösen az újrahasznosított hulladékot tartalmazó fajtákban ólom és nyomokban más nehézfémet is lehet. Mivel a növények ezeket fel tudják szívni, a nehézfémek megjelenhetnek az élelmiszerekben is.
Amikor a gondatlanul kezelt talajjavítókat (és ez igaz a szerves fajtákra is) az eső belemossa a tavakba és a folyókba, azok szennyezik a vizeket, és a vízinövények súlyos elburjánzását okozzák. Ez a növekedés kimeríti a víz oxigénkészletét és halpusztulást von maga után, ami tovább növeli a szennyezést.
- Hőszigetelő anyagaink általánosságban
- Szobanövények tisztítják a levegőt!
- Savas eső – Valóban létezik? Mennyire káros?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mit tegyen a kertész?
Szakemberrel vizsgáltassuk meg kertünkben a talajt. A vizsgálati eredménytől függően csak a szükséges típusú és mennyiségű tápanyagot vásároljuk meg. A műtrágyák csomagolásán fel van tüntetve a bennük lévő nitrogén, foszfor és kálium százalékos aránya. Gondosan kövessük a csomagoláson olvasható utasításokat, és soha ne hagyjunk kiszóródott talajjavítót a járdán vagy kocsifelhajtón, mert elmossa az eső, vagy megeszik a madarak és más állatok.
A szerves trágya előnyei
A szerves anyagokból készült talajjavítók kevésbé ártalmasak. Ilyet magunk is előállíthatunk lehullott levélből, levágott fűből és más kerti hulladékból, ha komposztáljuk ezeket. Amikor ezek az anyagok lebomlanak, minden szükséges tápanyagot meg tudnak adni növényeinknek (vagy legalábbis kiegészítik a többi talajjavítót). A komposzt a talaj szerkezetét és termőrétegét is javítja, jobb közeget biztosítva ezzel a növények fejlődése számára.
Az állati eredetű trágya további talaj adalék, ami javítja a termőképességet
Jól meg kell rothasztani, mert a friss trágya kiégetheti a növényeket. Szárított tehéntrágya és más típusú trágyák kaphatók a kertészetekben. Ezenkívül használhatunk hallisztet, földigiliszta ürüléket, (nitrogénben gazdag) szárított vért, (foszforban gazdag) csontlisztet és (káliumban gazdag) tengerialga-kivonatot.