• hangszigetelés

Hangvédelem az épületeknél

A helyiségek rendeltetésszerű haszná­latához biztosítani kell azok kívánt mértékű hangszigetelését. A helyisé­gek, illetve az egyes lakások hangvé­delmének mérlegeléséhez a térelhatároló anyagok jellemzőit és hang gátló tulajdonságait kell figyelembe venni.

A hangelnyelés a testek hangerősség csökkentő tulajdonsága, részben a test felületén, részben a test belse­jében végbemenő folyamatként. A lágy, egyenetlen felületen a hanghul­lámok megtörnek, visszaverődnek, miközben a hangerősség csökken (2/16 ábra).

A hangszigetelés a testhangok tova­terjedésének megakadályozása. Az anyagok különféle sűrűsége és a ben­nük terjedő hangok sebességének kü­lönbözősége miatt a szilárd anyagok érintkező felületeinél a hangenergia csak részben jut tovább, részben visszaverődik, illetve elnyelődik.

2/16 ábra Műanyag ablakok és a külső vastagított hőszigetelő üvegréteg hangelnyelése

2/17 ábra Belső hangszigetelő válaszfalak a) falazott, tömör; b) szerelt, üreges (kedvezőbb) 1 válaszfaltéglából; 2 betonyp lapok; 3 fa váz­szerkezet

2/18 ábra Csatlakozó épületek közötti hang gátló réteg a) alaprajzi csomópont; b) födémcsomópont; 1 fal; 2 födém; 3 hangszigetelő réteg

A hang gátlás a határoló szerkezetek­nek (falak, födémek) az a képessége, hogy a hangenergiát csak részben veze­tik át és sugározzák tovább, részben pedig visszaverik, illetve elnyelik.

A léghang gátlás falaknál és födé­meknél, a lépéshang gátlás pedig födé­meknél igen fontos (2/1 táblázat).

2.1. táblázat Térelhatároló szerkezetektől megkívánt hanggátlási értékek

Ahhoz, hogy a tervezett vagy kivite­lezett szerkezet hangvédelmi szempont­ból megfelelő legyen, meghatározott hanggátlási követelményt kell kielégíte­nie.

Az egyszeres térelhatároló (légréteg és hangszigetelés nélküli) szerkezetek hanggátlási értéke a szerkezet fajlagos tömegétől függ (2/2, 2/3 táblázat).

2.2. táblázat Egyrétegű, kétoldalt vakolt falszerkezetek átlagos hanggátlása

2.3. táblázat Kétrétegű, kétoldalt vakolt falszerkezetek átlagos hanggátlása

A födémek lépéshang gátlása hatáso­san úgy oldható meg, ha a födémszer­kezetben a teherhordó részt egy ún. úsztatóréteggel különválasztjuk az alj­zattól és a padlószerkezettől (2/17,2/18 ábra).

A forgalmasabb utak mentén gyako­riak a rezgésből származó épületkárok, mivel az úttesten elhaladó járművek rezgéshangjából és dinamikus zajából épületekre káros rezgéshullámok jön­nek létre, amik főleg egyenlőtlen épü­let- és épületfeltöltés mozgást okoz­nak. A probléma megoldása az alapozás méretezése, a munkaárkok gondos ki­emelése, és a feltöltések egyenletes, nagy tömörségű (93-95%-os) réteges bedolgozása.

A károkat fokozzák az olyan hibák, amikor az alapból kiemelt föld bent ma­rad a lábazat mögött, majd a kész lába­zat mögött csak a felső részt terítik szét.

Károsodások keletkezhetnek a födé­mekben is. Az úttal párhuzamosan gerendázott födémek szélső elemmezői megrepednek (2/19,2/20 ábra), és a fö­démre terhelt válaszfalak térképszerűen repedezettek lesznek.

2/19 ábra

2/20 ábra

Az útra merőle­ges gerendázatú födémeknél, ahol a rezgéshullám amplitúdóik iránya közel azonos a gerendákkal vagy panelekkel, a szélső mező károsodása sokkal ki­sebb, és a födémre terhelt válaszfalak is legfeljebb az ajtók fölött repedeznek meg. Az előzőekből kiderül, hogy a leg­jobb e tekintetben a helyszínen készített vasbeton lemezfödém.

Az előkertek megfelelő mélysége, és egy bozótszerű, tömör élő sövény az utcai kerítés vonalában akár 50%-ban is csökkenthetik a zajhatást.