Homlokzaton lévő növényzet, napsugárzás hatása, homlokzat hangszigetelése
A növényzet és a homlokzat kapcsolata
Az utóbbi időben egyre gyakoribbak a zölddel futtatott homlokzatok és tetők. A századforduló óta szinte elfeledett biológiai burkolat a természetvédők részéről is elfogadott környezetformáló elemnek számít, és szakmai körökben is egyre sűrűbben vetődik fel, hogy csupán divatról van-e szó, vagy a városok fejlesztéséből fakadóan szükségszerűség lesz, hogy a zöldbe öltöztetett házak a város tüdejeként is működjenek.
A napjainkra felnőtt új építészgeneráció az anyagok, az energia és a természet ismeretében szembeszáll a kételkedőkkel, sőt időnként a szabványok előírásaival falán növényeket nevelni? Számolni kell-e a növényzet okozta burkolatkifagyásokkal? Hogyan viselhetik el a lakók az esetleg több rovart? Annak ellenére, hogy az energiatakarékosság ma már támogatott ügy, a zöld fal-, illetve tetőfelületekkel elérhető energia megtakarításban ma még sokan kételkednek. A füvesített tető túl nehéz – mondják -, nem jó a vízzárása, és vajon illik-e a futónövény a gipszstukkóval díszített homlokzatra? Gyakorta összekeverednek az épületfizika és az ízlés kérdései.
Egyre gyakrabban találkozunk az angolszász tájakon gyakori nyerskő és nyerstégla homlokzatokkal, és terjed az évelő növények felfuttatása az épületek nagy felületeire. Egy zöldbe burkolódzott épület biológiai előnye nem vitatható, de mérlegelni kell az épületfizikai szempontokat is, mert az esetlegesen okozott kár akár többszöröse is lehet az előnyöknek: a növényzetet érő nyári csapadék tovább vándorolhat az épület falába, és a felületi (párás) árnyékhatás miatt a kiszáradás igen lassú. A téli csapadékfelszívódásnál jelentkezik azonnal. A gyakran egyéb okok miatt már jelentkező elszíneződéseket növelik a madarak fészkelő helyei okozta, esetleg fekáliás szennyeződések.
A növényzetet tehát célszerű a faltól független (attól 10-30 cm-re elhelyezett) rácsozatra felfuttatni. A közbeiktatott légréssel növekszik az épületfal és a növényzetpaplan közötti függőleges légáram intenzitása, ami kedvező hatással van az épületre és a benne lakókra is.
A burkolat és a napsugárzás
Az épületek homlokzati felületét érő napsugárzás értékelhető előnyösnek és előnytelennek is attól függően, milyen szempontból nézzük. Az épület burkolatát érő sugárzás jelentősen befolyásolja a burkolati rétegek mikroklímáját a szellőztetés szempontjából, általa optimálisra csökkenthető a határoló fal és az épületszerkezetek nedvesség- vagy páratartalma (3.34. ábra).
- Hogyan válasszunk homlokzati hőszigetelést
- Homlokzati szigetelés
- Talajjavítók és szerves trágya, előnyök és veszélyek
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
3.34. ábra. Többszintes épületek homlokzatburkolatának szellőztetési módjai a) egybefüggően; b) szintenként szakaszolva; c) mellvéd falsávonként.
A homlokzati burkolatok tervezésénél figyelemmel kell lenni az ablakokat, ill. az üvegfelületeket keretező kávákra, mert – főként meglévő épületek utólagos burkolásánál – a megnövekedett kávaárnyék igen hátrányos lehet, akár 10-30%-kal csökkentheti a kevésbé napos homlokzatok benapozottságát (3.35. ábra).
A határoló falak hangszigetelése
A zajvédelemmel kapcsolatos (szigorított) általános rendelet 1983-ban született meg, és célja az emberi egészség megóvása volt. Az új lakó-, üdülő- és intézmény épületek zajterhelési határértékeit szabványok rögzítik, és a határértékeket meghaladó zaj veszélyes mértékű zajnak tekinthető. A tervező feladata, hogy – passzív akusztikai védelmi szempontból – az épületszerkezeteket úgy válassza meg, hogy azok eredő – súlyozott – léghang gátlási száma az adott körülmények között kielégítse a léghang gátlási követelményeket.
A számítást helyiségenként, az azt körülvevő határoló szerkezetekre – fal, ablak, födém, tetőfödém – súlyozottan kell elvégezni, és az értékeket a 3.1. táblázat szerinti határértékkel össze kell hasonlítani. A léghang által rezgésbe hozott fallemez úgy viselkedik a szomszédos helyiség felé, mint a hangszóró membránja: továbbsugározza a hanghullámokat.
A fal akkor gátolja eredményesen a léghangok terjedését, ha
- nem tartalmaz légáteresztő hézagokat vagy lyukakat,
- nagy tömegű, hogy nehezen legyen rezgésbe hozható,
- nem merev, hanem inkább hajlékony,
- ha ún. hangelnyelő paplant is tartalmaz, amelyben a hangenergia súrlódássá, hővé alakulva elenyészik, például a kétrétegű üvegezés üveglapjai vastagok legyenek, s a két réteg közül szivattyúzzuk ki a levegőt, vagy alaposan tömítsük a nyílászárók összes hézagát stb.,
- a léghang terjedésének nincsenek a gátlószerkezetet kikerülő útjai.
A külső falak és burkolataik különböző típusú és testsűrűségű anyagaihoz (laboratóriumi mérések alapján) különféle súlyozott léghang gátlási számok tartoznak. Ezek az adatok kiindulási értéknek tekintendők, és a helyszíni körülmények alapján, az épület jellegétől, a többi szerkezettől, a csomópontok kialakításától függően módosulhatnak. A legegyszerűbb a hagyományos határoló falszerkezetek értékelése, ahol a falazat vastagságát, valamint kétoldali 1,5-1,5 cm vastagságú vakolatot kell figyelembe venni.
Sokkal összetettebb az eltérő tömörségű és testsűrűségű anyagból készülő egyhéjú falak akusztikai értékelése. A legnagyobb problémát a szerelt homlokzatburkolat jelenti, amely önmagában kevésbé hangelnyelő, emiatt a fellépő hangrezgések hatványozottan ronthatják az egyébként megfelelő teherhordó fal akusztikai értékét, ami a légréssel lezárt hőszigetelő réteg rugóhatásaival ( és a burkolat rugóhatásával), valamint a keletkező rezonanciával magyarázható.
3.35. ábra. Homlokzati nyílások benapozottságát 45°-os beesési szög alapján célszerű ellenőrizni a) kiskávás megoldás; b) metszett kávás megoldás; c) mélykávás, (előnytelen) megoldás; d) burkolatsíkba helyezett ablakok, a hátfal sarkainak lemetszésével.
3.36. ábra. Homlokzati burkolatoktól kiemelten készülő bio rács, amelynél a héja-lás elszíneződése minimálisra csökken, a hővédelem viszont jelentősen megnő.
3.1. táblázat. Megengedett hangterhelések.