Ház

Szél- és tűz elleni védelem épületeknél

Szél az épület külső felén kialakuló szélteher meghatározója. Az épületre szél iránya felőli nyomás, az átellenes oldalon pedig szívás jön létre, amely ún. „horizontális bárikus” erőhatást eredményez. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a rosszul záró nyílászárókon és az épületréseken keresztül a szélteher nagyságával arányos, akaratunktól füg­getlen, tehát szabályozhatatlan épület­szellőzés jön létre, amit idegen szóval filtrációnak neveznek (2/21 ábra).

Szél hatása tetőre2/21 ábra Az épületet érő szélteher A: a szélnyomás iránya; B: a szélszívás iránya (A szaggatott vonalak a filtrációs légmozgást jelölik)

Az épület filtrációs rései rendkívüli módon befolyásolják a fűtési energiaigényt. A fűtési rendszer szabványosan méretezett hővesztesége például egy monolit vas­beton födém esetén megfelelő, ám egy könnyű anyagú födém esetén légmoz­gás hatása miatt körülbelül az előbbinek 1,5-2-szerese. Ez pazarlást és szélcsen­des időben túlfűtést okoz.

A szél a legnagyobb veszélyt az épü­letre, mint szerkezetre jelentheti. Külö­nös gondot kell fordítani a következők­re:

  • a nagy üvegfalak felületei;
  • a belső térhasznosítás miatti „levegő­sebb” fedélszékek;
  • a tetők szakszerűtlen héjalása;
  • a kémények átgondolatlan helye és nem megfelelő stabilitása;
  • a külső homlokzatburkolatok mozgá­sa;
  • a nem légzáró homlokzati nyílászá­rók stb.

Tűzvédelem

A tűzvédelem az épület tervezésekor el­kezdődik, ami a következőkben nyilvá­nul meg:

  • az építőanyagok összeválogatása;
  • a fűtés helyes megválasztása;
  • az épületek védőtávolságai stb.

Néhány gyakorlati tanács:

  • falazott vagy szerelt kémények csak tűzbiztos kivitelben készíthetők (pl. kürtő és fafödém);
  • a fedélszék faanyagát égéskésleltető anyaggal kell bevonni;
  • az éghető héjalások megfelelő kiala­kítással csatlakozzanak a kémények­hez, és a kéményből szikra ne csa­pódhasson ki;
  • lehetőleg minél kevesebb fa- vagy faanyagú födém készüljön, főként a zárófödémek ne legyenek ilyenek;
  • az elektromos hálózat biztonságos legyen;
  • az automatikus üzemű központi vagy egyedi fűtőberendezés ne veszélyez­tesse a környezetet;
  • megfelelő távolságokban épített tűz­falak (tűzszakaszok);
  • villámvédelem stb.