Házak és lakások felújítása

Kivitelezés! – (öreg ház felújítása)

Építési szerződés

Az összes olyan munkára, amelyet nem házilagos kivitelezésben végzünk el, a tervrajzok és ajánla­tok (árazott költségvetési kiírás) alapján az írásos szerződésről ne feledkezzünk meg.

A szerződésben egyebek között meg kell álla­podni:

  • a szerződés szerinti munkák ellenértékében, forgalmi adóval és anélkül;
  • a szerződés típusában: egységáras, órabéres vagy átalánydíjas szerződés;
  • a szerződés alapjául szolgáló okiratban: a … terveik, a … iparos ajánlata;
  • a kivitelezési határidőben;
  • a garancia időtartamában.

Régi házak felújításakor gyakori, hogy a szer­ződést órabérben kötik meg, különösen akkor, ha nehezen kalkulálható munkákról van szó. Az anyagárakban és a munkabérben külön állapod­nak meg, azokat külön tartják nyilván (naponként külön naplózzák) és külön számolják el.

Beépítési és bővítési munkáknál az egységár­ban megkötött szerződés a szokásos. Itt a szol­gáltatás egységére vonatkozó árban, az úgyne­vezett egységárban állapodnak meg, pl. szigete­lőanyag stb. szállítása és beépítése. Elszá­molásra a ténylegesen szállított és beépített mennyiség kerül, amelyet közös helyszíni felmé­réssel határoznak meg.

Az átalánydíjas szerződésnél az ajánlat és az elszámolás tárgya egy nagyobb egység, pl. egy fürdőszoba berendezése vagy egy új fűtőberen­dezés létesítése, kompletten, az összes mellékmunkákkal együtt. Az átalánydíjas szerződéseknél a leggyorsabb és legkényelmesebb az elszámo­lás, a számla összege azonban gyakran na­gyobb, mint az egységárak vagy órabérek szerinti elszámolásnál.

Építésvezetés

Engedélyhez kötött építkezéseknél a hatóságok feltétlenül megkövetelik egy felelős építésvezető, általában egy építész megnevezését. Bizonyos esetekben egy tapasztalt kőművesmester is ellát­hatja ezt a feladatot.

Az építésvezető feladatai közé tartozik:

  • az anyagok és épületelemek felügyelete;
  • a munka végrehajtásának irányítása és ellenőr­zése;
  • az építkezés biztonságának felügyelete;
  • az építési engedély betartása.

A biztonság felügyeletéhez nem csak ismernie, de érvényesítenie is kell az építésügyi szakmai szervezetek biztonsági rendelkezéseit és baleset­védelmi előírásait, valamint az állványozási szabályzatot. A szívességből való aláírás széles kör­ben elterjedt gyakorlata az építésvezető számára felelőtlen kockázatot jelent, melyet nem lehet tőle megkívánni!

Az építésügyi hatóságok az építkezés ideje alatt ellenőrzik az engedélyezett tervek és az előírások betartását. Az építésügyi szakmai szervezet el­lenőrzi a biztonsági előírások betartását, valamint a hivatásos és nem hivatásos dolgozók előírásos bejelentését. Az építtetőnek a munkák megkez­dését és meghatározott munkák befejezését az arra rendszeresített nyomtatványokon be kell je­lentenie az építésügyi hatóságnak.

Az építésvezetőnek az építtető családdal szemben az is feladata, hogy az építési szolgáltatások átvételében közreműködjék. Az átvétel jogilag a szerződésnek megfelelően teljesített szolgáltatás elfogadása. Ha egy szolgáltatás­nak lényeges hiányosságai vannak, az átvételt a hiány pótlásáig nyomatékosan és bizonyítha­tóan meg kell tagadni. Ha az egyik szerződő fél azt kéri, az átvételt előírt formaságok szerint kell végezni, az átvételről ekkor jegyzőkönyv készül, melyet mindkét fél aláír. A garancia időtartama az átvétel dátumával kezdődik.

Az építésvezető feladatai és felelőssége

Az építésvezetőnek az a feladata, hogy az építkezés szabályszerű, a technika általánosan elfogadott szabályainak, a tervező rajzainak, számításainak és utasításainak, vagy, ha ezekre nincs szükség, az engedélyezett építési dokumentációnak megfelelő kivitelezésére felügyeljen, továbbá, hogy az ehhez szükséges utasításokat kiadja.

Az olyan szabályta­lanságokat, melyeket nem szüntetnek meg, haladéktalanul jelenteni kell az építésügyi hatóságoknak. Feladatának végrehajtása közben ügyelnie kell az építkezésen zajló építés-műszaki tevékenység biz­tonságára, különösen a vállalkozók munkáinak ve­szélytelen kapcsolódására. A vállalkozók felelőssé­ge változatlanul fennáll.

Garancia

Minden vállalkozó a szolgáltatás befejezése után is törvényesen felel az általa teljesített szolgáltatások hibátlanságáért. A garancia időtartama az át­vétellel kezdődik. Ha egy vállal­kozó a hiánypótlásra vonatkozó írásbeli felszólí­tásnak a megbízó által megszokott, méltányos határidőn belül nem tesz eleget, akkor a megbí­zónak joga van a hiányosságot a vállalkozó költ­ségére elháríttatni. Ha az elhárítás lehetetlen vagy aránytalanul nagy ráfordítással járna, akkor a megbízó árcsökkentést (pénzbeli térítést) igé­nyelhet.

A garanciális igények érvényesítésének biztosítása érdekében a megbízó az építési szer­ződésben kikötheti a garanciaidő végéig egy ga­ranciabiztosíték visszatartását vagy egy banki ke­zességvállalás bemutatását, ennek nagysága ál­talában a számla összegének 5 %-a. Nem vonatkozik a garancia azokra a hiányosságokra, melyeket a megbízó az átvételkor ismert és azo­kat nem kifogásolta. Ha a tervezést és az építés­vezetést egy építészre bíztuk, célszerű, ha a ga­ranciaidő alatti hiánypótlás felügyeletével is őt bízzuk meg.

Kivitelezési határidők és fizetési ütemterv

Egy határidő- és ütemterv értékes segítséget nyújthat a régi ház felújításával járó munkák koordinálásához.

A kivitelezés előtt rögzítsük, hogy milyen iparo­sokat, mikor, mivel fogunk foglalkoztatni. A kivite­lezési munkák egyes részhatáridőit határidő-diagramban ábrázoljuk, amely az építési szerző­dés részét alkotja. Az ütemtervben a költségeket és a fizetési kötelezettségeket is fel lehet tüntetni, hogy a pénzeszközöket kellő időben biztosítani tudjuk. Ha valaki új fűtést kíván beszerelni, hét szakma képviselőit kell foglalkoztatnia: kőműves (kémény építéséhez/felújításához), bádogos, tető­fedő, állványozó, fűtésszerelő, villanyszerelő, gipszműves, festő. Tetőtér beépítése esetén az összes olyan szakma szerepet kap, amely új építkezésnél is közreműködik.

Építési organizációs és költségáramlási terv

2.2. ábra. Építési organizációs és költségáramlási terv