Sötétítő szerkezetek és ablakpárkányok
Felnyíló ablaktáblák és redőnyök
A felnyíló ablaktáblák a sötétítésen kívül az Időjárás, betekintés és betörés elleni védelem feladatait is ellátják, ezen túlmenően történelmi épületeken a homlokzat tagolásának fontos formaelemei. Éppen ezért mindenhol, ahol még megvannak, vagy ahol egykor voltak, tartsuk meg vagy állítsuk vissza a felnyíló ablaktáblákat – még akkor is, ha a redőnyök praktikusabbak lennének vagy azokat miniredőnyök alakjában már be is építették!
A felnyíló ablaktáblákat hőszigetelővé lehet tenni. Ebben az esetben feltétlenül széltömörnek kell lenniük, azaz pontosan kell azokat legyártani (pl. deszkából vagy időjárásálló rétegelt lemezből) és zárt állapotban szorosan fel kell feküdniük az ablak bélésfalára és a párkányra.
Az utólag elhelyezett, fémből készült miniredőny-szekrények elcsúfítják a homlokzatot, mert eltakarják az ablakkeret felső részét, gyakran kiállnak a homlokzat síkjából és sem anyagukban, sem színezésükkel nem illenek a régi házak stílusához.
12.17. ábra. A sötétítőszerkezetek sokáig élhetnek…
12.18. ábra. Új erkélyajtó felnyíló ablaktáblával: szigetelő üvegezéssel, kétszárnyú kivitelben és keskeny profilokkal is megvalósítható.
Ugyanakkor azonban a redőnyök kezelése kényelmes, ezért aztán a velük szemben támasztott esztétikai aggályok ellenére is újra meg újra alkalmazták és alkalmazzák ma is azokat a régi épületeken. Zárt állapotban még bizonyos mértékű járulékos hőszigetelést is adnak, amennyiben a redőny felülete és az ablak közötti tér szél ellen tömített.
Tekintettel arra, hogy a felnyíló ablaktáblák sem illenek minden háztípushoz, a redőnyök utólagos beépítése ésszerű és esztétikailag elfogadható lehet. így pl. a túl magas ablakok felújításakor a redőnyszekrényeket az új ablak fölött feltűnés nélkül el lehet helyezni. A homlokzat vakolatának felújítása vagy a külső fal új burkolása egyébként is jó alkalmat kínál arra, hogy a régi ablakáthidalót kibontsuk és magasabbra helyezzük, hogy a redőnyszekrénynek helyet teremtsünk. A felgöngyölített redőny átmérőjének csökkentése érdekében keskeny falécek és vékony tengely alkalmazása célszerű.
Régi épületeken a redőnyszekrények gyakran hideg lyuknak bizonyulnak; itt érdemes kiegészítő szigetelést alkalmazni és a réseket eltömíteni, pl. a szekrényekbe parafalapokat ragasztani, a fedél hornyát pedig tömíteni.
12.19. ábra. Új ablak és előtétredőny beépítése.
12.20. ábra. Ahol egykor a pajtakapu volt, ott most a nagyvonalú bejárati hall üvegezése található.
Ablakpárkány
A külső ablakpárkány anyaga többnyire fa, bádog, terméskő, műkő (terrazzo), meg tömör tégla. A felület sérülései és az ablakhoz, valamint a bélésfalhoz való csatlakozások rossz tömítése elegendő okot jelentenek a javításra. Ha a párkány szélén nincsenek felhajlított részek, a kisebb réseket tartósan rugalmas masszával ki lehet tölteni. A kőből készült ablakpárkányok elmállott részeit verjük le és megfelelően színezett speciális tapasszal javítsuk ki. Falazott ablakpárkányoknál a fugákból a laza habarcsot kaparjuk ki és mészpuccolán-habarccsal a fugákat újra töltsük ki. Az ép vagy javított kőfelületeket a nyerstégla-homlokzathoz hasonlóan hidrofóbbá tétellel lehet megóvni.
Az erősen elmállott ablakpárkányokat teljesen ki kell cserélni
Cserére átmenő kőpárkányok esetén is szükség lehet, ha a párkány belső oldalán páralecsapódás és annak következtében nedvesség- és penészfoltok jelentkeznek.
Általában új ablakpárkányra van szükség akkor is, ha a homlokzatot hőszigeteléssel látjuk el. A fából vagy terméskőből való vékony ablakpárkányokat pl. horganyzott vagy rézlemezzel lehet borítani és így szélesebbé lehet tenni (a bádoggal borított vastag kőpárkányok viszont csúnyák). Bádog alkalmazása esetén azonban ügyeljünk a korróziós problémákra (lásd a tetők bádogburkolatait). Új fapárkányokat csak az időjárásnak ellenálló fából, pl. tölgy vagy erdei fenyő gesztjéből készítsünk.