• Ablakok
• üvegezés

Új ablakok, vasalatok és keretek, üvegezés mente

Az ablakok teljes cseréje esetén nem csupán magának az ablaknak a költségei merülnek fel. A régi ablakkeretek kibontásakor többnyire a bélés­fal vakolata, ill. burkolata is megsérül. Ha a külső ablakpárkányt is el kell távolítani, akkor a külső vakolat javításával is számolni kell. Célszerű ezért, ha az új ablakok beépítését a homlokzaton egyébként is esedékes munkákkal vagy a külső fal hőszigetelésével együtt végezzük el.

A kialakítás alapelvei

Az új ablakoknak illeszkedniük kell a régi házhoz. A rosszul megválasztott ablakformákkal gyakran elcsúfítják az öreg házak arculatát. Az ablak opti­kai hatása szempontjából lényeges annak méretarányossága. A jó arányokkal készült ablaknál helyén vannak az ablakok és a homlokzat felületei, az ablakformátumok és a tokszélességek közti méretviszonyok. Az álló ablakformátumok, a függőleges és/vagy vízszintes ablakosztások és a keskeny keretek összességükben kellemes benyomást keltenek. A nagy fekvő, tagolatlan abla­kok és széles ablakkeretek otrombán hatnak és tönkreteszik a homlokzatot.

Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy csak az ólomkeretes ablakok, az ökörszemablakok vagy az osztóléces ablakok tekinthetők szépnek. A ma használatos szigetelő üvegezésnél a „valódi” osztólécek műszaki okokból nagyjából kétszer olyan szélesek, mint a régi, egyszeres üvegezésű ablakoknál, így az üvegfelület sok kis szigetelő üveglapra való felosztása túl nagy felületű kerete­ket eredményez, emellett az üvegek ára is csak­nem megfizethetetlenné válik.

Másrészt viszont a pót- és álmegoldások, pl. „álosztólécek” az egy darabból álló üveglap előtt vagy az üveglapok közti térben imitált osztólécek esztétikai és műszaki szempontból egyaránt helyteleníthetők.

Az új ablakok tagolására megfelelő lehetőséget kínál

• az ablaknyílás két vagy több szárnyra osztása, egyes felületek rögzítettek is lehetnek;
• az egyesített szárnyú ablak, a külső üveglap­ban (valódi) osztólécekkel és folytonos belső üveglappal.

12.14. ábra. A régi épülethez illő új ablak. Rögzített üvegezés, szellőzőszárnyakkal.

12.15. ábra. Régi épületekhez alkalmas ablak­osztások (rögzített üvegezéssel és nyitható szárnyakkal).

12.16. ábra. A minőségbiztosított faablak 1 gesztfában kialakított üveghorony; 2 belső üvegléc; 3 nincs vízorr; 4 a külső profil ferde kialakítása; 5 a fel­adatnak megfelelő vízvető; 6 az üveghorony szigetelése; 7 a keret összeerősítése kettős csappal; 8 kiegészítő tömítés; 9 lekerekített élek; 10 zárt lakkfelület.

Vasalatok

A szigetelő üvegezéssel ellátott új ablakokat rendszerint kombinált forgó-bukó szárnyakkal és takart egykezes vasalatokkal készítik. Egyszeres üvegezésű ablakoknál még ma is számításba jönnek az olcsóbb, felcsavarozható (látható) vasalatok. Többrészes ablakoknál költségmegta­karításra ad lehetőséget, ha egyes részeket rögzí­tett üvegezéssel látunk el vagy kétszárnyú abla­koknál (ill. felülvilágítós ablakoknál) az egyik szár­nyat forgó-, a másikat bukószárnyként alakítjuk ki.

Hálószobákban a fűtési időszakban felmerül a szabályozott tartós szellőztetés igénye. A lakások szellőzésénél használatos, beállítható csappan­tyúval ellátott résszelepekkel ezt kis energiaveszteséggel lehet megvalósítani.

A vasalatokat gyártó cégek emellett úgyneve­zett „ablakszellőzőket” (hőszigetelt tolattyúk állít­ható szellőzőnyílással) is kínálnak, melyek bizo­nyos mértékig lehetővé teszik a levegőcsere kí­vánt mértékének beállítását. Az utóbbi időben ezek az ablakszellőzők ellenáramú elven működő hővisszanyeréssel is megjelentek, ezeket az új ablakkal együtt vagy utólag, a redőnyszekrénybe lehet beépíteni.

A keret anyaga

Az ablakgyártáshoz hazai, import és egzotikus fákon kívül fémet és műanyagot is használnak. Az ablakgyártásban könnyű megmunkálhatóságuk miatt kedvelik az egzotikus fákat, pl. a merantit vagy szipot, a tűlevelű fákból készített ablakok tartóssága azonban alig marad el „egzotikus” társaiké mögött. Ökológiai szempon­tok, például a magas szállítási költségek és az őserdők felelőtlen pusztítása, nyilvánvalóan az egzotikus fák használata ellen szólnak.

Ablak készítésére az erdei fenyő és a luc-, ill. jegenyefenyő lehetőleg fiatal évjáratú fája alkal­mas, arra nézve nincs egységes vélemény, hogy e fajták közül melyik az ablakgyártás céljára való­ban legalkalmasabb fa.

Az erdei fenyő gesztje vöröses színű, szíjácsa (a fa külső rétegei) viszont sokkal világosabb, szinte fehéres. Az erdei fenyő fáját kékgombáso­dás ellen gombaölő szerrel (fungiciddal) kezelik, mert a kékesre elszíneződött felületek mázoláskor gondot jelenthetnek. Ettől eltekintve az erdei fenyő kiváló festékhordozó és egyben az időjárásnak is jól ellenáll. Az esetleg előforduló gyantásodás miatt lehetőleg világos, fedő festékbevonattal kell ellátni (ezért fehérek az ablakok). Sötét vagy áttet­sző bevonatok számára kevésbé alkalmas.

A luc- és jegenyefenyő színe egységes és a fe­hér és vörösessárga között helyezkedik el. A geszt színben nem üt el. Kisebb gyantatartalmuk miatt ezeket a fákat sötétre is lehet festeni vagy lazúrbevonattal lehet ellátni. A fát a kékgomba alig támadja meg, viszont több „szépséghibája” van, csomósabb, repedésre hajlamos és gyantaüre­geket tartalmaz. Különösen értékes a magas hegyvidékekről származó, sűrű évgyűrűkkel ren­delkező, lassan nőtt fa.

Üvegezés

A fűthető és fűtetlen helyiségek, ill. a belső és külső tér közti üvegezéseket ma már kizárólag legalább két üvegréteggel készítik. A régebbi kétrétegű szerkezetek, pl. a kettős üvegezésű, egyesített szárnyú vagy előtétablakos megoldá­sok mellett általánosan elterjedt a 2-rétegű szige­telő üvegezés használata. A szigetelhető üvege­zés két vagy több üveglapból áll, melyek a szélek mentén légtömören össze vannak kötve, belső te­rük pedig szárított levegővel vagy valamilyen rossz hővezető gázzal van megtöltve.

A táblákat rendelés alapján méretre készítik és azok többé nem vághatok. A szigetelő üvegek gyenge pontja a szegélyek fémkeret és poliszulfid tömítőmassza segítségével történő összeragasztása. A poliszulfid nedvesség hatására megduzzad, ezért a ragasztáson álló víz, pl. a lapok szakszerűtlen behelyezése miatt idő előtti elfénytelenedést okozhat.

Hővédelem

A hővédő üvegezés olyan 2-rétegű szigetelő üvegezés, melynél a k-tényező javítása érdeké­ben az egyik üveglap belső oldalára hártyavé­kony, láthatatlan fémréteget gőzölögtettek. Az így elérhető k = 1,2 – 1,5 W/(m²*K) értékekkel a hő­szigetelés jobb, mint a sokkal súlyosabb három­rétegű üvegezéseké, melyek emiatt egyre veszí­tenek jelentőségükből.

Betörés elleni védelem

Olyan helyeken, ahol a betörés vagy leesés ve­szélye nagy, ajánlatos edzett vagy réteges biz­tonsági üveget beépíteni. Fej fölötti üvegezések­nél (pl. lakások növényházaiban) kötelező a réte­ges biztonsági üveg alkalmazása, hogy a lehulló szilánkok okozta sérülés veszélyét elhárítsuk. Hangszigetelő üvegezések céljára két vagy több, különböző vastagságú üveglapot használunk. A különböző üvegfajták kombinálásával szigetelő üvegezéseket is lehet készíteni, pl. tetőtér számá­ra a külső oldalon egyrétegű, edzett biztonsági üvegből, a belső oldalon pedig réteges bizton­sági üvegből.

Hőszigetelés

Ablakoknál és ablaküvegezéseknél a hőszigetelés jellemzésére a k-tényezők helyett az „egyenértékű k-tényezőt” használják, ami a tiszta k-tényezővel szemben a Naphoz való tájolástól függően az üvegezés szoláris hőnyereségét is figyelembe veszi. A jó hőszigetelő üvegek energiaátbocsátása kisebb, ami azt eredményezi, hogy azok k-tényezője déli fekvésű alkalmazás esetén ke­vésbé csökken, mint a nagy energiaátbocsátású, rosszabban szigetelő üvegeké.