• tetőtér

A tetőtér beépítettsége

Utólagos tetőtér-beépítés esetén előfordulhat, hogy a tető­térben már ezt megelőzően is történt valamilyen építkezés, bővítés. A tetőtéri szükséglakások általában egy-két helyi­ségből állnak, és a teljes tetőtér beépítésekor bővítésükre is sor kerülhet. Gyakori eset, hogy az ott levő mosókonyhát alakították át szükséglakássá. Kérelem esetében a tetőtéri szükséglakások bővítése előtt a tanács a szükséglakást főbérletté nyilvánítja, és csak ezután kerülhet sor a bérle­mény bővítésére. Előfordul sok olyan ún. zugbeépítés is, amelyek építési engedély nélkül történtek, és akadályozhatják a nagyobb, összefüggő tetőtér-beépítést.

A tetőtér előzetes részleges beépítése – főleg kisebb tetőterek esetében – olyan tetőszakaszokat hoz létre, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem kapcsolhatók be pl. az új lakás alaprajzába. Az ilyen, de az egyébként be­építetlenül maradó tetőtéri szakaszok megközelítéséről az építés során gondoskodni kell. Lehetőleg valamelyik közle­kedőhelyiségből nyíljék az az ajtó, amely a megmaradó tetőtér megközelítésére szolgál, de erre vonatkozó előírás, részletesebb megkötés nincs.

A padlásterekben gyakran találhatók olyan elválasztó falak, amelyek rendszerint az épületek utólagos bővítése­kor, ill. hozzáépítésekor épültek, és rendszerint a fedélszék főállásaira illeszkednek. Előfordulhat az is, hogy egy tűz­szakaszt lezáró tűzfal található a padlástérben, amely a tetőhéjazat fölé is ki­nyúlik. Ezek elbontására, a helyiségek célszerű elrendezése miatt, szükség lehet. Erre akkor van mód, ha az épület tűzszakaszát, ill. tűzszakaszait – pontosabban ezek szab­ványban rögzített felső határértékeit – nem lépi túl az így kialakuló, új padlástér.

Összegezve az elmondottakat:

A meglevő tetőtér-beépítések felhasználásának meg­ítélésekor először azok jogi oldalát kell tisztázni. Ezután lehet – az építmény állapotától függően – dönteni arról, hogy ezeket érdemes-e felhasználni, vagy inkább meg­szüntetésük jelent-e nagyobb segítséget az új lakások, helyiségek kialakítása során.

Egy adott tetőtér beépítésekor a legkülönfélébb – az adottságoktól függő – megelőző átalakításokra lehet szük­ség, és ezek az építkezés költségeinek növekedését, az építkezés idejének elhúzódását okozhatják.

A meglevő adottságokból származó költségtényezők a következők lehetnek:

• lépcsőépítés,
• liftépítés,
• a fedélszerkezet elemeinek áthelyezése vagy rész­leges cseréje, ill.
• a fedélszerkezet teljes cseréje,
• héjazatcsere,
• a padlásfödém megerősítése,
• a padlásfödém cseréje,
• a külső közművek bővítése,
• a belső épületgépészeti vezetékek (hálózat) bővítése,
• a gépészeti berendezések, szerelvények átalakítása, áthelyezése,
• a meglevő tetőtéri beépítések bontása, átépítése,
• egyéb körülmények: pl. műemléki környezet miatt egyedi anyagok alkalmazása.

A meglevő épületek tetőterének beépítése mindig egyedi feladat Az, hogy a felsorolt többletmunkák közül melyiket érdemes vállalni, gazdasági, szakmai mérlegelés függ­vénye. A tetőtér-beépítés lehető legkisebb költsége mellett a lehető legnagyobb használati értéket kell elérni, az adott helyzetben létesíthető legjobbat kell létrehozni.

A nagyobb használati értéket nem mindig a drága anya­gok vagy költséges megoldások nyújtják. Feltétlenül érde­mes kihasználni a tetőtéri helyiségek különleges adott­ságait is, amelyek a használók életformájához igazítva, a tetőtér-beépítés értékét jelentősen növelik.

A tetőtér-beépítés szerkezeti kialakításának műszaki szempontjai

Az egyes tetőterek beépítése során – főleg az utólagos beépítések esetében – a megvalósítónak sokrétű, össze­tett építési feladattal kell szembenéznie. Egyrészt a meg­valósítandó tetőtér-beépítésnek maximálisan ki kell elé­gítenie a megrendelő igényeit, másrészt a tetőtér szerke­zeteire vonatkozó, olykor nagyon is szigorú követelménye­ket is szem előtt kell tartania, mégpedig úgy, hogy a meg­építésre ajánlott alternatíva gazdaságos is legyen. A tetőtér­-beépítés összköltsége ugyanis nagyban függ az alkalma­zott szerkezetektől.

Mind a megrendelőnek, mind a kivitelezőnek, de főleg a tervezőnek szüksége van a tetőtér-beépítésnél alkal­mazható szerkezetek, ill. ezek épületfizikai tulajdonságai­nak, jellemzőinek pontos ismeretére. Ezzel az ismeret­anyaggal a legtöbb építtető nem rendelkezik, így az elő­zetes árbecslés során nem tudja a reális kivitelezési összeget meghatározni.

Kivitelezés

A kivitelezők egy része sincs azonban ezeknek az ismereteknek minden részletével tisztában, így fordulhatnak elő a kivitelezés folyamán olyan technológiai hibák, amelyek károkat okozhatnak a szer­kezetekben. Ez annak ellenére is előfordulhat, hogy a kivitelezés során a tervtől eltérni nem szabad. A szüksé­gesnél több vagy jobb minőségű anyag beépítése költség­növekedéssel jár. Ha viszont azzal akarunk takarékoskodni, hogy fontos szerkezeteket nem készítünk el, ill. rosszabb minőségű anyagot használunk fel, akkor ez megbosszulja magát, és a kárhelyreállítás többe is kerülhet, mint az eredeti szerkezet.

A helyes kivitelezéshez nem elég csak egyes szerke­zetek sajátosságait, működését ismerni, hanem az egész rendszer elemeinek egymásra hatását is figyelembe kell venni. Tekintsük tehát át, hogy milyen fizikai jelenségek zajlanak le az időjárás hatásainak következményeképpen a tetőhéjaláson kívül és belül.