Lakás komfort

Hogyan szigeteljünk beépített tetőteret hogy javuljon a klíma?

A tetők, így a lakóházak padlásai, ill. tetőterei is, a külső falhoz, ablakokhoz és ajtókhoz hasonlóan az épület külső burkolatának a részei.

Mikor hat hátrá­nyosan a padlástér a belső levegőállapotra?

Akkor, ha nincs hőszigetelése és tömítetlen helyei vannak. Ha a tetőtér nincs beépítve, a funkciókat meg is lehet osztani: a behatoló nedvesség ellen a tetőfe­dés és fólia szigeteli a tetőt, míg a tetőtér padlóján, vagyis a padlásfödémen elhelyezett hőszigetelő ré­teg megakadályozza, hogy a hő az alsó helyisé­gekből eltávozzon.

Tetőtér beépítés esetén:

Más a helyzet akkor, ha a tetőtér be van építve. Ilyenkor a hőszigetelés rétegrendjére különösen fi­gyelni kell. Míg ugyanis egy beépítetlen tetőtérben a belső és külső hőmérsékletek és nedvességtar­talmak folyamatos kiegyenlítődésének feltételei adottak, addig a tetőtér beépítése és hőszigetelése az épületfizikai helyzetet alapvetően megváltoztat­ja. A hőszigetelő réteggel ellátott tetőszerkezet fö­lött és alatt, azaz kívül és belül, hirtelen eltérő hő­mérsékletek és nedvességtartalmak jelennek meg.

A különbség már -10 °C külső hőmérséklet és +20 °C belső hőmérséklet esetén is 30 °C. A tetőtér belső levegőállapota attól függ, hogy a hőszigetelő réteg hibátlanul működik-e. Ez azt je­lenti, hogy a tetőtér száraz marad, és annak teljes rendszere megakadályozza, hogy a tetőbe nedves­ség, azaz kívülről hó és eső, belülről pedig vízpára behatoljon. Továbbá, hogy az esetleg mégis beju­tott vagy ott keletkezett nedvességet el lehet vezetni, mielőtt az kárt okozna.

A legfontosabb szigetelési módok:

Többféle szigetelési mód közül választhatunk. A szarufák alatti vagy feletti szigetelést, amelynél a hőszigetelő réteg a szarufák alatt vagy felett he­lyezkedik el és a tető teljes faszerkezete be van borítva, különösen új épületeknél alkalmazzák.

Meglévő házaknál az utólagos szigetelést többnyi­re a szarufák között helyezik el. Mivel azonban a szigetelőrétegek vastagsága az igények fokozódá­sával egyre növekszik, azok elhelyezésére a szarufák közti magasság gyakran nem elegendő. Kü­lönösen igaz ez a hátsó szellőztetéssel is ellátott tetőfelépítmények esetén, ahol a szarufák közötti mélységben még a légréseknek is helyet kel! hagy­ni. Ilyenkor a szarufák közti szigetelést egy máso­dik, a szarufák alá beépített, vékonyabb szigetelő­réteggel egészítjük ki. így lehet a hőszigeteléssel szembeni követelményeket kielégíteni.

A külső szellőztetéssel ellátott szerkezet egyébként sok kérdést vet fel, mivel a szellőztetett légrésnek min­denhol legalább 2-4 cm magasnak kellene lennie, ugyanakkor az alátétfólia belógása, vagy egy rosszul méretezett ásványigyapot-szigetelés megduzzadása ezt a járatot leszűkítheti. Emellett az ilyen szellőzőjáratot az eresznél levegőnyílással, a gerincnél pedig előírt minimális mértékű szellőzőnyílásokkal is el kell látni.

teto-keresztmetszet.burkolt
Ilyen egy helyesen felépített, hőszigetelt, szellőztetett légréssel is ellátott tetőtéri rétegrend.
  • (1) héjazat;
  • (2) tetőlécezés;
  • (3) keresztléc, közötte szellőztetett légrés a hé­jazat és a lécezés kiszáradásának elősegítésére és a nyári túlmele­gedés csökkentésére;
  • (4) alátétfólia;
  • (5) szellőztetett légrés a hőszigete­lés és az alátétfólia között;
  • (6) szarufák közti hőszigetelés;
  • (7) pára- és levegőzáró réteg;
  • (8) alsó hevederekre szerelt belső burkolat

Amennyiben hasonló felépítésű tetőszerkezetünk van, azonban még így sem vagyunk megelégedve a tetőtérben lévő téli – nyári hőmérséklettel, akkor kiegészítő hőszigetelésre van szükség.

Kiegészítő hőszigetelés - Protektor hőszigetelő bevonat
Kiegészítő hőszigetelés – Protektor hőszigetelő bevonat

Kiegészítő szigetelésként válasszunk kerámia tartalmú hőszigetelő bevonatot.

Több típusú kiegészítő hőszigetelést választhatunk, de talán az egyik legegyszerűbb a kenhető, kerámia tartalmú hőszigetelő bevonat. Nem kell a tetőszerkezetet megbontani, elég csupán a felületet előkészíteni és felhordani a bevonatot.