• homlokzat
• terméskő
• terméskő falazatok

Terméskő homlokzatok ápolása

A vakolatlan, külső falazatok nagyon sokfélék lehetnek, pl. a favázas szerkezetek hagyo­mányos, klinkertéglás kifalazásától egészen a modern építészetben kedvelt, nyers téglá­val burkolt homlokzatokig.

A téglaburkolatú falak tulajdonképpen sem­miféle karbantartást nem igényelnek. Ha viszont az ilyen falat befestik, azt – a vakolt homlokzatokhoz hasonlóan – rendszeres időközökben újra be kell festeni.

Ha a nyersen maradt falazatot nagyon sok nedvesség éri, akkor azt víztaszítóvá lehet tenni, azaz vizet át nem eresztó réteggel lehet a csapadék behatolása ellen megvé­deni.

Téglaburkolatú falak víztaszító kezelése

A falba kívülről behatoló nedvesség okát nem kell feltétlenül kivitelezési hiányossá­gokban, például a nem szakszerűen végzett festésben keresnünk. Faszerkezetes házak­nál vagy téglaburkolatú falaknál kedvezőtlen feltételek esetén az is előfordulhat, hogy még az ép fal is átnedvesedik – elsősorban a széljárta, amellett erősen árnyékos, észak­keleti oldalon. Itt a fal egy-egy nagy esőzés után nem tud kellően kiszáradni.

A későbbi károk megelőzése végett célszerű az ilyen falakat hidrofobizálni, azaz víztaszító réteg felhordásával impregnálni. Erre a célra a különböző szilikongyanta termékek alkal­masak, amelyek ásványi eredetű alapokhoz tökéletesen kötődnek. A gyanta hatására a csapóeső – a viasszal kezelt karosszériához hasonlóan – lepereg a falról. A víztaszító bevonat szakszerű kivitelezés esetén leg­alább egy évtizedig kielégítő védelmet ad. Arra viszont gondoljunk, hogy a hidrofobizált felületet nem lehet utólagosan befesteni, mivel nem tapad megfelelően.

A hidrofobizálástól csak gondos előkészítés után várhatunk jó eredményt. A falat alapo­san meg kell tisztítani: a meglazult festék­maradványokat spatulával, a szennyeződé­seket drótkefével távolítsuk el. A nagyobb felületeket gyorsan meg lehet tisztítani a fúrógépbe fogott drótkefével.

Nagyon hasznos, ha a falat nagynyomású mosóberendezéssel tudjuk megtisztítani. Ilyenkor viszont a víztaszító bevonat felvitelé­vel mindenképpen várjunk egy-két napig, amíg a fal teljesen ki nem szárad. A hatásos hidrofobizálásnak ugyanis előfeltétele az abszolút száraz fal: ellenkező esetben a fal nem tudja felvenni az impregnálószert, mert már telítve van nedvességgel.

Azokat a felületeket, amelyeket nem kívánunk víztaszítóvá tenni, gondosan takarjuk vagy ragasszuk le.

Ez a lábazatra, valamint az ablakkeretekre és az üvegfelületekre egyaránt érvényes. Külö­nösen a fát kell védeni, mert a víztaszító ke­zelés lehetetlenné teszi a fa egyébként fontos védelmét, például időjárásálló falvédő lazúrok alkalmazását.

A hidrofobizáló szilikongyanta oldatok felhor­dására használhatunk festőhengert, ecsetet vagy festőkefét. Nagyobb felületek esetén a hidrofobizáló impregnálószert valamilyen nagy nyomású szórókészülékkel, például egy kö­zönséges kerti permetezőgéppel is felhord­hatjuk.

A felhordott víztaszító szilikongyanta oldat mennyisége az alap szívóképességétől függ. A szaküzletekben megtudakolhatjuk, hogy bevonni szándékozott felülethez milyen mennyiségre van szükség.

A víztaszító szert közvetlenül egymás után – a falazat szívóképességétől függően – két-három rétegben hordjuk fel. Permetezéskor felülről lefelé dolgozzunk, így az impregnáló-szer lefelé folyik a falon és összefüggő vé­dőréteget tud alkotni.