Építészmérnök kritikája a hungarocell szigeteléssel szemben
A műanyag szigetelő lapok napjainkra megszokássá váltak az épületeken – azonban jelentős hátrányokkal rendelkeznek. Ezt építészek hangsúlyozták egy Salzburgban tartott találkozón. Idővel „teleszívják magukat” – amely algásodást is okozhat.
A polisztirolból készült szigetelések nem mindig okoznak javulást. A penész vagy a nedvességkárok például arra vezethetők vissza, hogy a műanyag szigetelőanyagok nem álltak ellen az időjárási hatásoknak. Ezt a kritikát építeszek és faipari gazdálkodók hangoztatták egy szakmai konferencia keretein belül.
„Örülnek a mikroorganizmusok”
Hogy a teljes hőszigetelés károsodásra erősen hajlamos, azt az építész Konrad Fischer fogalmazta meg kritikaként. Szerinte a szigetelőanyagok nem alkalmasak az időjárási viszontagságokhoz, és gyorsan nedvesek lesznek, mivel „napközben mindig nagyon felmelegszenek, éjjel pedig extrém modón lehűlnek.
Ilyenkor több órán keresztül a harmatpont alatt marad a hőmérsékletük, és teleszívják magukat párával. És ilyen esetben természetesen legelőször is a szennyeződések, a porfélék várnak arra, hogy ráragadhassanak ezekre a nedves homlokzatokra. De a mikroorganizmusok is örülnek – méghozzá a penész és az algák. Ezek mind itt szeretnének megtelepedni.”
Fischer ezért a hagyományos építési módhoz való visszatérést szorgalmazza:
„Emlékeznünk kell arra, hogy mi volt az, ami mindig is működött. És pontosan ezt láthatjuk a műemlék jellegű épületeinken. Ezek 500 vagy 800 évesek, és szakmunka, masszív fa, fa blokkok, falazat, természetes kövek, tégla és vakolat segítségével készültek – ezek örökké tartanak.”
A remény, „hogy sok minden változni fog”
A masszív építési mód azonban sokkal vastagabb falakat kíván meg ahhoz, hogy hasonló hőszigetelő hatást tudjon elérni. Ez pedig drága. Ezért a lakásépítések során műanyag hőszigetelő anyagokat használnak – akkor is, ha az építtetők ezzel nem mindig értenek egyet:
„Azon dolgozunk, hogy megpróbáljunk a politikával együtt ezen a területen új utakat találni. Azt hiszem, hogy a kiindulási alapok megvannak, és hogy ezzel kapcsolatosan sok változás fog bekövetkezni a közeljövőben”
hangsúlyozza Stephan Gröger, a Heimat Österreich nevű közhasznú lakásszövetség igazgatója.
„Kevesebb hőszigetelés, ellenben több alternatív termék, amely sokkal inkább környezetbarát, viszont ugyanolyan jól szigetel.”
Az ásványi olajból készült műanyag szigetelőlapoknak már léteznek alternatívái – noha magasabb költséggel, mondja az építész Frank Lattke:
„Ezek a biogén anyagok – fa, farost, nád, len. Ezekkel lehet szén-dioxid semleges módon dolgozni.”
Ezek a módszerek az éghajlat védelméhez is sokkal inkább hozzájárulnak, mint a szokványos műanyag szigetelőanyagok. Az azonban jelen pillanatban még nem látható, hogy mikor lesznek ezek népszerűek az építkezéseken – ha egyáltalán ez valamikor be is következik.
Forrás: salzburg.orf.at