Hőszigetelt homlokzat 3 leggyakrabban előforduló káros hatása
Saját tapasztalatom szerint – egyre több svájci polgár van, aki már rájött arra, hogy:
A szigetelt homlokzatokkal nem lehet energiát megtakarítani, hanem megemelkednek a fűtési költségek, mivel az ingyenesen rendelkezésre álló napenergia a külső falat nem melegítheti tovább, és a szigetelőanyag mögötti fal a nap 24 órájában hidegebb, mint a szigetelés nélküli fal.
A nagyobb hőmérsékletkülönbség pedig több hőenergiát enged kifelé áramolni. Holott ezt a dübendorfi EMPA (Szövetségi Anyagvizsgáló és –Kutató Intézet) fűtési szezonokon keresztül sajtát maga is mérni tudta, teljes összhangban az Épületfizikai Fraunhofer-Intézet által éveken keresztül végzett vizsgálatokkal. Szigetelt és szigetelés nélküli összehasonlított építményeken.
A szigetelt homlokzati felszín negatívuma, hogy napközben extrém módon melegebb, éjszaka pedig hidegebb lesz, mivel a szigetelőanyag a közvetlen és diffúz napenergiát nem veszi fel és tárolja, ezért minden éjszaka 5-8 órán keresztül a harmatpont alatti értéket vesz fel, és teleszívja magát párával – következmény: nedvesedés, algásodás, penészesedés és szétfagyás.
ELSŐ probléma: Eltérő hőtágulások
A felhasznált anyagok (kritika a műanyag alapú szigetelésekről) rendkívül eltérő hőtágulása miatt a szigetelt homlokzatok az így kialakult feszültség következtében hamarosan eltöredeznek a széleknél és a sarkoknál, a felületekre ez továbbterjed, majd a fugák először eltörnek, majd elrepednek. Emiatt a Hannoveri Épületkutatási Intézet évekig tartó tömeges vizsgálatot követően megállapította, hogy minden szigetelt négyzetméter éves szinten 10 euróval nagyobb összegű karbantartási tartalékot igényel, mint a falszerkezet vakolt homlokzata.
MÁSODIK probléma: A padló szigetelése: csalás?
A padló szigetelése óriási csalás, mivel a lábunkkal érintkező felület tulajdonsága (szőnyeg, fa, járólap, beton, stb.) dönti el, hogy az alapvetően kb. 20 fokos, a helyiség levegőjének hőmérsékletével megegyező hőmérsékletű padló hogy vonja el a 35 fokos talptól a hőt. Minél kisebb a földelés, annál kevésbé. Amit az elődeink még pontosan tudtak, és ezért feltalálták a harisnyát, valamint ennek legenergiahatékonyabb megkoronázását, a filcpapucsokat. A fa padló és a rongyszőnyeg mellett. És a „szigetelő” szőnyeget a padlóra fektették, nem pedig alá!
HARMADIK probléma: Tetőszigetelés és harmatpont
A tetőszigetelés az ellenirányú- / nyári diffúzió miatt a homlokzathoz hasonlóan szintén veszélyeztetett a harmatpont szempontjából, és folyamatosan teleszívja magát nedvességgel, mindegy, hogy a helyiség levegőjéhez viszonyítva mennyire elzárt és biztosított páradiffúzió ellen. Az ugyanis túlnyomórészt a nedves és meleg nyári levegő, amely éjjelente felveszi a nedvességet a külső levegőből, és továbbítja a szigetelésbe, amelyet egy szép júniusi reggelen minden svájci helyen nedvességként érzünk a talpunkon.
Forrás: rhätische-zeitung.ch