• tetőszigetelés

Tetők, padlásterek hőszigetelése

Az épületek tetőzete évszázadok alatt nem változott szerkezeti vonatkozásban annyit, mint az ezredforduló utolsó két évtizedében. Maga a tetőfunkció azon­ban évezredek óta változatlan, szerepe az, hogy az építményt óvja és védje a meteorológiai terhektől, főként a csa­padék- és a szélterhektől.

Az épületek tetőzete szerkezetük vo­natkozásában a tartóváz és az arra helyezett, illetve kapcsolt héjazat együt­tese, amely a fenti alapkövetelményt tel­jesíti, arra azonban nem elegendő, hogy a mai kívánalmakat teljesítse. Az elvárható (minimum) 0,4 W/(m2∙K) hőátbocsátási tényezőjű felső zárófödém és egy opti­mális padlástér együttese nehezen tel­jesítheti télen és nyáron egyaránt a követelményeket akkor, ha a padlás­térben – főként nyáron – akár 50-70 °C körüli a léghőmérséklet.

Ezen okokból vélt manapság a beltéri hőszigetelés fontos szemponttá mind a tető-, mind a padlástereknél.

A tetők, a padlásterek szerkezeti „korszerűsítését” kettős cél vezérelte:

Az egyik az energiakrízist követő ener­giatudatos gondolkodás és az építészeti cselekvés, a másik a tetőterek rohamo­san emelkedő hasznosítási értéke, a padlásterek lakással való beépítése. A nyári melegben egy sötét tónusú tetőfelület alatti padlástér akár 50-70 °C hőmérsékletű is lehetne, ami elvisel­hetetlen, emellett az alatta lévő, emberi tartózkodásra szolgáló szint födémjét is ennek megfelelően kellene méretezni.

A tetők, a padlásterek korszerű réteg­felépítése az előbbi, hőtechnikai kívá­nalmakon kívül a faszerkezet tartóssága, az időtálló fedélszék garantálása szem­pontjából is lényeges. Ha ugyanis a nagy hőmérséklet hatására a fenyő faanyag gyantatartalma gyorsan kikristályoso­dik, az egyébként várható élettartam jelentősen rövidül. A gyantatartalom kiszilárdulása miatt túlzottan száraz fa télen, a csapadék és az erős páraterhelés hatására átnedvesedik, emiatt a tetőléc, valamint a szaruzat felső síkja néhány év alatt deformálódik, a lécek lehajlanak, a tetők behullámosodnak, a cserépsorok kuszák lesznek, ami az épület esztétikai értékét is erősen csökkenti.

A folya­matosan ismétlődő nedves/száraz ciklu­sok a fa élettartamát felére vagy az alá csökkentik, és a takarékosnak tűnő építési megoldás a lehető legdrágább lesz. Télen a réteghűtés – amellett, hogy állandóan szárítja a beázási és páralecsapódási vizeket – más, rendkívül fontos feladatot is ellát. A szellőző légjárat megakadályozza, hogy a fűtési hulladékhő egyenlőtlenül melegítse fel a tetőfedést, és fagyos időben is meginduljon a hó leolvadása. Az egyenlőtlen hóleolvadás következményei katasztrofá­lisak, még életveszéllyel is számolni lehet.

A tetőt, a padlásteret vagy azok köztes részeit tehát télen-nyáron hűteni, szel­lőztetni kell. A szellőzés mértéke meghatározza a tőle várható műszaki követelmények szabta kötelezettségeket (2.31-2.38 ábrák). Tökéletesen záró tető hőszigetelés, meg­felelő keresztmetszetben, szakszerű kivi­telezéssel minőségi határolót eredményez.

2.31 ábra. A magastetők kéthéjú, úgy­nevezett „hidegtetők”: Tetők és padlás­terek szellőztetése a) padlástéren keresztül gerinc és felületi részen; b) csak gerincen; c) kapcsolt lég­járattal; d) kettős légjárattal (az alsó légjárat kevésbé intenzív, csupán szárító szerepe van).

2.32 ábra. Beépített padlásterű tetőkon­strukció szellőztetett héjazattal a) egyes légjárattal; b) kettős légjárattal.

2.33 ábra. Korszerű fedélszék a) ácsszerkezet, üres padlástérrel; b) „hatékony” tetőtér-beépítés.

2.34 ábra. Padlástér „hatékony” beépítésé­nek lehetőségei, különböző hőszigetelő réteg elhelyezésével a) látszó szaruzat feletti hőszigeteléssel, teljes padlástér kihasználással; b) látszó szaruzattal és kötőfával; c) szaruzat alatti hőszigeteléssel; d) szaruzat alatti és kötőfa közötti hőszigeteléssel; e) szaruzat, illetve kötőfa közötti; f) kombinatív hőszigetelő elhelyezéssel változnak a beltéri, ún. belső­építészeti lehetőségek. Tetőfedés alatti hűtő-szellőzőjárat nélkül nem szabad magastetőt létesíteni!

2.35 ábra. A padlás, a tetőtér-beépítés hatékony megoldása a hasznosításon kívüli tér hőszigetelésének elhelyezése vonatkozásában a) gazdaságtalan, de a legelterjedtebb megoldás, ahol az „F” lehűlő felületet f1 + f2 hosszal hőszigeteljük le; b) gazdaságos és praktikus megoldás, amelynél a tetőtéri (f2) és az alatta levő födémszakasz (f1) hőtechnikai lezárása a legrövidebb úton történik az „F” szakasszal. További előnye az utóbbinak a tetőréteg szellőzőjének összefüggő és kevesebb légellenállással való biztosítása.

2.36 ábra. Gyakorlatban elterjedt tető­födém hőszigetelési eljárás helyes réteg­rend kialakítása a) metszet; b) csomóponti részlet; 1 szarufa; 2 távtartó ellenléc; 3 alsó (látszó) burkolati réteg; 4 keresztheveder; 5 méretezett hőszigetelés (V); 6 alsó, gyengén szel­lőztetett légjárat; 7 tetőfólia; 8 felső, inten­zíven szellőztető légjárat; 9 tetőléc; 10 tető­fedés; 11 teljesen felesleges lég- és pára­záró fólia üveggyapot hőszigetelés esetén.

2.37 ábra. Szerelt tetőfödém kettős hőszigetelő réteggel a) metszet; b) csomóponti részlet; 1 szarufa; 2 ellenléc; 3 alsó, látszó burkolati felület; 4 üveggyapot hőszigetelés esetén alsó leg­es párazáró fóliaréteg; 5 szaruzat közötti hőszigetelés; 6 alsó szellőztetett légjárat; 7 tetőfólia; 8 felső légrés; 9 tetőléc; 10 tető­fedés; 11 hevederezés; 12 alsó, kereszt­irányú (táblás) hőszigetelés.

2.38 ábra. Fa zárófödém és fa fedélszék hőszigetelése padlástér-beépítés esetén, a szükséges technológiai rétegekkel. A fafödémben nem hőszigetelés, hanem hangszigetelés van, és az sem elég, mert kicsi a tömege.

2.39 ábra. Tetőterek belső szellőzése és az alatta lévő fűtött tér hőszigetelt födémmel való kapcsolása (hőtech­nikai működési séma).