• zöldtetők

Zöldtetők és hőszigetelés

A zöldtetőkhöz biológiai szempontok alapján minden, földtömeg fogadására alkalmas tetőt számításba vehetünk, gyakorlati szempontból megfelelnek a következők:

• lejtésmentes tető (a legjobb);
• lapostető, enyhe lejtéssel;
• magastető max. 15° lejtéssel.

A lejtésmentes és lejtéskiképzett tetők szerkezetüknél fogva azonos rétegrendet képviselnek.

A zöldtetőkről általában

A zöldtető jelentősége, léte, szükséges­sége, látványértéke és a vele elért hatás más a városi környezetben élők és más a természetben dolgozó emberek számára.

Már maga a nagyfokú szerkezetvéde­lem is a zöldtetők mellett szól: a tetőre telepített ökológiai védőréteg megóvja a szigetelést a mechanikai hatások és a szél szívóhatásától. Véd a napsugár­zás felmelegítő és öregítő hatása ellen, valamint a közvetlen jég- és fagykároktól. A kiegyenlítettebb klíma következtében jelentősen csökken a szerkezet hőmozgása.

Gazdaságossági szempontok is be­folyásolják a zöldtető melletti döntést, mert a magasabb beruházási költségek rövid időn belül megtérülnek. A növény­zettel való betelepítéssel felértékelődik a környék és az ingatlan. A szerkezet­es szigetelésvédelem csökkenti a kar­bantartás költségeit, meghosszabbodik az épület és a csapadékvíz elleni szigetelés élettartama. A kiegyenlítettebb klíma biztosításával csökken az energiafel­használás. A tetők esztétikai értéke megnövek­szik. A tetőkön, teraszokon, homlokza­tokon megjelenő zöldfelületek javítják a városképet. Közismert a pszichológiai hatás, min­den növény a természetközei érzetét kelti, kellemesen megnyugtat, javítja az ember közérzetét és kellemes kerti munkára serkent.

Nem elhanyagolható szempont a zöld­tetők ökológiai hatása:

• a tetőre telepített növényzet a foto­szintézis során szén-dioxidot használ fel és oxigént állít elő, ezáltal tisztul a levegő;
• a csapadékvizet visszatartja, a feles­leg elfolyását késlelteti, így tehermente­síti a csatornahálózatot és a víztisztító berendezéseket;
• a visszatartott csapadékvizet foko­zatosan juttatja vissza a légkörbe, ezzel növeli a levegő páratartalmát;
• a párolgás hőelvonó hatása és a tetőn lévő földréteg hőtároló képessége csök­kenti a hőingadozást, kiegyenlítettebb klímát eredményez;
• a növényzet megköti a port, kiszűri az egyéb szennyeződéseket a levegőből;
• a változatos struktúrájú felület és a földréteg hangelnyelő képessége a külső és a belső térben egyaránt csökkenti a zajterhelést.

5.232 ábra. Zöldtető szemléletes „réteg­szelvénye” a) fafödém drénlemezzel takart vízszige­telés feletti bioréteggel; b) nehéz födémre terhelt bioréteg, belső hőszigeteléssel és közbenső pára- és vízszigetelő rétegekkel (az egyen­letes nedvességtartást a drénlemez kagyló­inak vízkészlete biztosítja néhány napig.

5.233 ábra. Zöldtetőhöz készült polisz­tirol extrudált kagylós lemez, különböző hőtechnikai méretigényekhez; a) méretváltozatok; b) elem.

5.234 ábra. Zöldtető, ún. mesterfödémekre, terhelve, közbenső hőszigeteléssel; a) PVC drénlemez; b) polisztirolkagylós elem; c) polisztirol-tölcséres elem közben­ső rétegekkel (a vízmozgást: fentről le, lentről fel a kagylók, illetve tölcsérek rései biztosítják).

5.235 ábra. Biotető csapadékvíz-elveze­tőjének működése polisztirol (kagylós) elemmel.

Alkalmazási területek

A zöldtető nagy előnye, hogy egyaránt alkalmazható új és régi épületeken, mélygarázsokon és toronyházakon, hegyoldalban húzódó lépcsős épületek előkertjeként, homlokzatok kiugróin, átriumos megoldásként belső terekben, lakótelepeken, villanegyedekben és ipari létesítményeken. Az építészeti elképzelések megvaló­sításához a lehetőségek figyelembevé­telével választhatók extenzív és intenzív zöldtetők (ökotetők és tetőkertek).

Az extenzív tetőn a termőközeg magas­sága 15 cm, a felületi tömeg 150 kg/mm alatti. Az extenzív tetőkre kis gyökérzetű, szárazság- és fagytűrő növények telepít­hetők, amelyek öntözést általában nem igényelnek, és csak időszakos ellenőr­zésre van szükség, tehát a fenntartás igen egyszerű. Állandó tartózkodásra nem alkalmas, csak ökológiai védőré­tegként szolgál. Kis súlya miatt könnyűszerkezetekre, pl. ipari csarnokokra is telepíthető. Rétegrendje, költségha­tása kedvezőbb.

Az intenzív tetőn a termőközeg 15 cm-nél vastagabb, a felületi tömeg 150 kg/mm feletti. Igényesebb a növényzet is: a tele­pített virágok, fák, bokrok, örökzöldek gondos ápolást, rendszeres tápanyag-utánpótlást, öntözést igényelnek. Burkolt közlekedők, terek közbeiktatásával kü­lönböző funkciókra alkalmas.

5.236 ábra. Zöldtető és járható tető kap­csolatának példája sávos csapadékvíz ­elvezető folyókával; 1 járólap; 2 kavicsszűrő réteg; 3 perforált lemez + szűrőfilc; 4 folyókateknő; 5 vízszigetelés; 6 védőréteg; 7 folyásfenék; 8 taposórács; 9 támelem; 10 szűrőréteg; 11 szalmateríték; 12 nagyszemcsés földtömeg a humusz alatt.

5.237 ábra. Zöld­tető felső rétege egyaránt készülhet helyszíni füvesítés­sel, gyeptéglával vagy gyeppaplannal.

5.238 ábra. Magastető bioréteggel a) hőszigetelést csak a föld­tömeg biztosítja; b) tetőzet feletti kiegészítő hőszige­teléssel; c) tető/faltőcsatlakozás, oldalsó kavicssávval.

Az alkalmazás feltételei

Bioréteggel telepíteni kívánt tető esetén alapos vizsgálatra és tervezésre van szükség, akár új, akár régi épületről van szó.

Ezek:

• a zöldtetővel többletterhek járnak;
• ki kell alakítani a megfelelő tetőlej­tést és vízelvezetést;
• biztosítani kell az épületfizikai tör­vényszerűségeknek megfelelő páravé­delmet, a hő- és vízszigetelést;
• gondolni kell a választott vízszige­telés gyökérállóságára.

Az egyenes rétegrendű zöldtetők ese­tén a vízgőznyomás csökkentése végett párazáró réteget kell beépíteni, mivel a szokásos (pontszerű és/vagy vonal menti) párakiszellőzés műszakilag alig megoldható, és tetőtereknél esztétikai szempont­ból is kifogásolható lenne. Ez a tetőtípus érzékeny a belső nedvességhatásokra, ezért új tetőknél lehetőleg ne építsük. A hőszigetelő réteg felett elhelyezett lejtésadó réteg vagy a hasznosított lapos­tetők további rétegei jelentős hőtároló képességgel rendelkeznek, így a hőszi­getelő rétegben kisebb hőmérsékletingadozások lépnek fel.

Nem kétséges, hogy a zöldtetők a jövő lapostető-szerkezetei, mivel elterjedésük ökológiai és műszaki szempontból egyaránt előnyös és kívánatos. Csupán a szerkezeti szempontokat figyelembe véve elmondható, hogy a tetőszigetelő rétegek, főként pedig a csapadékvíz­ szigetelés hatékony védelme ezeknél a megoldásoknál a legtökéletesebb. Noha a vegetációs és drenázs rétegek hőveszteséget csökkentő hatását ma még nem vesszük számításba, a jövőben nem kétséges ennek érvényesülése sem.

Mivel a csapadékvíz szigetelés feletti rétegek időszakos elnedvesedése pára­fékező hatású, előnyösebb a kettős hőszigetelésű szerkezettípus. Mindkét szerkezettípusnál fontos a csapadékvíz szigetelés egyenletes és legalább 2%-os lejtése a teljes és biztos vízelvezetés ér­dekében, a csapadéktároló tetők kivételé­vel. Nem kevésbé lényeges a különleges biztonságú, csapadékvíz elleni szigetelés tervezése és kivitelezése is, hiszen ennél a tetőtípusnál az esetleges szigetelési hibák javítása körülményes és költséges. Ugyancsak elsőrendű követelmény a csapadékvíz-szigetelés gyökérállósága, és ha ez magával a szigeteléssel nem teljesíthető, akkor külön védőrétegről kell gondoskodni.

Hogy a növényzet rendszeres gondozást vagy csak időszakos „karbantartást” igényel, az a szerkezetet illetően csupán a víztározó-szivárgó réteg anyagát és be­építési módját befolyásolja. Intenzív zöldtetők esetén elegendő drenázs feltöltés készítése, míg extenzív zöldtetőknél aján­latosabb a nagyobb vízmegtartó képességű sajtolt műanyag tálcák használata, esetleg a két megoldás együttes alkalmazása.

A hőszigetelő réteg – akárcsak a többi hasznosított tetőnél – terhelhető minőségű polisztirol lemezekből készíthető. A felső bioréteg alatti sajtolt műanyag lemezek és tálcák kemény PVC és saj­tolt polisztirol. Ezek lényegében a felső réteg (bio) vízháztartását, illetve annak kapacitását szolgálják, míg az alsó (negatív) mélyedések a felesleges csapa­dékvíz elvezetését segítik.

Magastetők bioréteggel való lezárá­sainak két nagy előnye van:

Az egyik energetikai jellegű – télen és nyáron -, a másik az esztétikus környezet kialakí­tása. Hátránya a fa tetőszerkezet túlzott terhelése. Gondoljuk csak át jól, hogy a tetőfelület minden m²-ére többletként eső, 20-30 cm vastag földtömeg akár meg is duplázza a mértékadó terhelési – és önsúly – adatokat. Tehát a tartókat (faanyagú szerkezeteket) ennek megfelelően kell méretezni.

Az északi, főként a skandináv orszá­gokban több száz éve alkalmazott bioréteges megoldás hazai elterjedése a kezdeteknél tart, nem így a sivár, lapostetős megoldások. Magastető esetén előnyös, hogy a ré­tegrend egyszerűbb az esetek nagyobb részében, nem szükséges párafékező réteg, esetleg még hőszigetelés sem, mert a bioréteget közvetlenül a tetőzet feletti vízszigetelésre helyezik. Az épü­letet és tetőt érő dinamikus terhelések miatt a földrétegbe (műanyag bevonatú) dróthálót kell teríteni – felső kihorgonyzással, melyet a gyökérzet átsző. Nyeregtető esetén elegendő a tető feletti átvetés a hálónál, mert így az nyereg-szerűen „üli” meg a tetőt. A magastető ereszsávjában legalább 10/30-as kavics szűrőréteg szükséges (körben) a víz el­vezetésének szabaddá tétele érdekében.