Kenderrost gyártása, alkalmazása szigeteléshez
Alapanyaga
A kender az egyik legősibb ipari növény. A kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem a rostjáért termesztették. Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Bulgáriában, de egész Nyugat-Európában jóformán megszűnt az ipari, azaz a hasznos kender termesztése.
A kendernek lényegesen durvább rostja van, mint a lennek, ezért felhasználása is sokoldalúbb. Finomabb rostjából vásznat, a durvábból zsineget, kötelet, zsákot, ponyvát, sőt, újabban szálerősítéses kompozit anyagokat is készítenek belőle. A kender elsődleges megmunkálása lényegében azonos a lenével: feltárás (a rostok elválasztása a kóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ), a kórok törése, majd a rostok és a fás részek szétválasztása tilolással.
A kender fontos textilipari nyersanyag. Rostjai erősek, nedvességnek jól ellenállnak. Műszaki szövetek, vitorlavásznak, ponyvák, hevederek, zsákok, kárpitos kellékek, kötelek, zsinegek stb. készülnek kenderfonalból. A kenderkócból szintén fonalat fonnak, de ez csak alárendeltebb célokra használható. A nem fonható kenderkócot tömítőanyagként használják pl. vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyag gyanánt.
A kendermagból kisajtolt olaj étolajként, kence gyártására vagy szappan és kozmetikai cikkek készítésére is használható. A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra is alkalmas. A pozdorjából cellulózt, papírt és hőszigetelő lapokat gyártanak.
Gyártása
A kender a legrugalmasabb és legerősebb természetes rost, amit rovarok és rágcsálók sem támadnak. A hőszigetelés előállításához a növény rostjait használják fel, amelyet nyalábokba gyűjtenek, megpörkölnek, majd hozzáadott természetes adalékanyagokkal és ragasztókkal (többnyire burgonyakeményítővel) préselnek belőle hőszigetelő szőnyegeket, tekercseket. A cellulózszigeteléshez hasonlóan tűzvédelmi tulajdonságainak javítására bórsavval vagy bóraxszal kezelik. Penészedéssel és kártevőkkel szemben jól ellenáll, páraáteresztő, azonban szinte elhanyagolható nyomószilárdsága miatt nagyobb igénybevételek esetén nem építhető be.
Tulajdonságai
A kenderrost alapanyagú hőszigetelő táblák rugalmasak, beépíthetőségük felhasználóbarát. Feldolgozásuk egyszerű, vágás közben nem okoznak viszketést, nem karcolnak, egyszerű eszközökkel méretre szabhatók, a vágáskor keletkező hulladékdarabokkal pedig könnyedén szigetelhetők a kisebb rések.
Előnyei: környezetbarát, megújuló alapanyag; oldószermentes; egészségre ártalmatlan; nem szúr, nem irritál; gyorsan, könnyen beépíthető; a szálas szigetelőanyagoknál jobb a nyári meleg elleni védelem.
7.13. táblázat. A kenderalapú hőszigetelő termékek fontosabb tulajdonságai
| Tulajdonság | Jel | Mérték-egység | Érték |
|---|---|---|---|
| Testsűrűség | ρ | kg/m3 | 20-90 |
| Húzószilárdság | σ húzó | kPa | 180 |
| Fajhő | Ϲ | J/kg x K | 1700 |
| Vízfelvétel | W | kg/m2 | |
| m/m % | 4,2 | ||
| 20 | |||
| Hővezetési tényező | λ | W/m x K | 0,039-0,050 |
| Tűzvédelmi osztály | - | - | E |
Alkalmazása
A kenderalapú hőszigetelések felhasználási területei: tetők, födémek, falak szigetelése; szarufák közötti szigetelés; famennyezetek szigetelése; egyéb tetőszerkezeti elemek közötti szigetelés; könnyűszerkezetes faházak szigetelése; fémszerkezetes házak szigetelése; előtéthéjazatok szigetelése; kiszellőztetett (légréses) héjazatok alatti szigetelés.
A) Hőszigetelő táblák és tekercsek
Tekercses és táblás kiszerelésben is kapható. A tekercsek 800 x 120, ill. 800 x 62,5 cm méretben készülnek. A kenderrost alapú hőszigetelő táblák 120 x 60 cm-es méretben 4-24 cm vastagságban kaphatók, de a gyártóknál általában egyedi méretben is rendelhető. A táblák átlagos hővezetési tényezője (A) 0,039-0,050 W/m-K. Emellett nagy a hőtároló képességük is. A nap folyamán elnyelik a meleget, majd azt mintegy 12 órás késleltetéssel adják le a belső terek felé, akkor, amikor kívül hűvösebb van. így nyáron a helyiségekben kellemes hűvöset, míg télen kellemes meleget teremtenek.
B) Kender adalékanyagú falazóelemek
A kender szárából nem csupán hőszigetelő táblák és paplanok, hanem kender adalékanyagú falazóelemek is készíthetők. A Lime Technology nevű brit vállalat építőanyaga a 2000-es években jelent meg az építőanyagok piacán. A falazóelemet kender, víz és meszes kötőanyag keverékéből állították elő.
Az egyszerűnek tűnő találmány azért is forradalmi, mert napjaink zöldépítészeti megoldásait szem előtt tartva minimális ökológiai lábnyomú lakóhelyet nyújt erős és tartós anyagból. Az így épült háznak emellett kiváló hőszigetelő és hőtartó tulajdonságai vannak, jó a páraáteresztő képessége, ellenáll a tűznek, és nem utolsósorban gyors és gazdaságos módszerrel épül. A kenderből készült ház pedig, ha egyszer lebontásra kerül, ledarálás után felhasználható tápanyag-utánpótlásra a földeken.
Kísérletek folynak továbbá olyan különleges betonokkal, amelyekhez a húzószilárdság növelése céljából, szálerősítés gyanánt kenderszálakat adagolnak. A kenderszálak betonban való tartóssága azonban egyelőre kérdéses, így ez az alkalmazásmód még kísérleti stádiumban van.
A kender leggyorsabban megújuló természeti erőforrásaink közé tartozik, így a kendertermesztésben rejlő lehetőségek kiaknázásával a környezetünkért és a fejlődésünk fenntarthatóságáért is sokat tehetünk.