Lenrost hőszigetelésre, tulajdonságai
Fogalma
Európában mára jelentős mértékűvé vált a len mint kül- és beltéren, hőszigetelési célú felhasználása. A lenrostból rugalmas hőszigetelő paplanokat vagy merev táblákat készítenek, amelyek az ásványgyapotokhoz hasonlóan használhatók fel és építhetők be.
A modern lenipar akkor fejlődött ki, amikor Philippe Henri de Girard francia mérnök és feltaláló 1810-ben szabadalmaztatta a len nedves fonását. Ő alapította Párizsban az első lenfonógyárat. Az Egyesült Államokban kísérleteztek először lenből készült hőszigetelő lemezekkel is. Az 1910-es években, Minnesota államban Flaxlinum és Fibroleft néven forgalmazták őket.
Lenrost alapanyaga
A lenrostokat a len kultúrnövénynövény szárából nyerik. 70-120 cm szára egyenes és merev. Belső szerkezetét tekintve a lenrostban lévő molekulaláncok elrendeződése kristályos, láncai egyenesek. 65-80%-ban cellulózt tartalmaz, ami mellett megtalálható még a viasz, apektin (ragasztó) és a lignin (fás rész). Sejtjeinek hossza 5-70 mm, átmérője 8-70 mikron.
Az elemi szálak szakítószilárdsága 95 N/mm2, nyúlása 1-2,5%. 75-90 °C-ig nem károsodik, felette szakítószilárdsága csökken, sárgul, barnul, majd elszenesedik. Nagy, sárga lánggal ég, égett papír szaga van, égésterméke szürke hamu. Az ultraibolya sugarak károsítják, szakítószilárdságát csökkentik. Nedvességfelvétele jó, gyorsan szívja a nedvességet és gyorsan szárad. A lúgok duzzasztják, savakra kevésbé érzékeny, de erős savakban elbomlik.
Lenrost története
A len az emberiség ősi kultúrnövénye, rostját ruhák, zsinegek és kötelek készítésére már a történelem előtti időkben is használták. Az egyiptomi múmiákat lenvászonba göngyölték. Az ókori görögök a magjából táplálékot, a rostjából ruhát, köteleket, hálót készítettek. A rómaiak a Tiberis-folyó mentén termesztett lenből
A lenrost gyártása
A len az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. A szigetelőtermékek alapanyaga a lenrost. A lenrostokat natúr ragasztóval (keményítővel) stabilan összeragasztják. Gyakran a textilipar maradványtermékeinek szálait is hozzáadják, ill. szintetikus rostokat. Ezek később nehezítik a komposztálását. A könnyű éghetőség megakadályozása és a kártevőkkel (penészgombák, állati kártevők) szembeni ellenálló képesség javítása érdekében bóraxszal és bórsavval kezelik. Könnyen feldolgozható, mivel rendkívül bőrbarát.
A lenrost tulajdonságai
Az ásványi szálas hőszigetelő anyagokhoz képest a legnagyobb különbség a szálak összetartására szolgáló ragasztóanyagban van, formaldehid helyett ugyanis természetes ragasztót (többnyire burgonyakeményítőt) alkalmaznak. A paplanszerű vagy táblás kiszerelésben is kapható hőszigetelő anyag gyártási energiaigénye rendkívül kicsiny, ugyanis nincs szükség a kőzet, ±11. az üveg szálasításához olvasztási energiára.
A könnyebb beépítés érdekében készítenek rétegelt szerkezetet is (pl. két farostlemez fegyverzet közé be-épített lenréteg). A len szálából készült szigetelőtermékek tekercs és lap formában is kaphatók. Előnyös tulajdonsága kiváló hő- és hangszigetelő képessége, jó páraáteresztő tulajdonsága.
7.12. táblázat. A lenrost hőszigetelés fontosabb anyagtulajdonságai
| Tulajdonság | Jel | Mérték-egység | Érték |
|---|---|---|---|
| Testsűrűség | ρ | kg/m3 | 20-80 |
| Fajhő | Ϲ | J/kg x K | 1300-1640 |
| Hővezetési tényező | λ | W/m x K | 0,037-0,045 |
| Páradiffúziós ellenállási szám | µ | - | 1-2 |
| Gyulladási hőmérséklet | T | °C | 320 |
| Tűzvédelmi osztály | - | - | E |
Alkalmazása
Felhasználási területei: szarufák közt ható hő- és hangszigetelés tetőtérben, külső falszerkezet hőszigetelése könnyűszerkezetes épületekben, szerelt válaszfalak hangszigetelése, fagerendás födémek hő- és hangszigetelése, aljzatszerkezetek lépéshang gátlása. Használható homlokzati falak hőszigetelésére is, ilyenkor előnyös mészvakolatot használni.