A jó közérzet megteremtése: hőmérséklet, klíma, szellőztetés lakásban
A klimatikus viszonyok mérhető jellemzőkkel, például a levegő hőmérsékletével és páratartalmával írhatók le. Közérzetünket azonban nem csak ezek az elemek befolyásolják, hanem egyéni, szubjektív tényezők, például egészségi állapotunk, fizikai erőnlétünk, lelki állapotunk, vagy az általunk éppen folytatott tevékenység is. Melyek a lakóhelyiséggel szemben támasztott minimális követelmények? A kellemes lakókörnyezet kialakításához mindenképpen ismernünk kell e tényezőket, és ezek összhatását is.
Az egészséges klíma alapvető fizikai jellemzői a következők: a levegő hőmérséklete, a helyiségeket határoló falak belső felületének hőfoka, a légmozgás, a levegő páratartalma és annak minősége.
Az emberi szervezet egy helyiséget akkor érez kellemesnek, ha nem kell hőleadását vagy hőtermelését erőteljesen fokoznia. Az ideális hőmérséklet meghatározott értékhatárok között mozog, és egyénenként változó lehet. Mivel a külső hőmérséklet évszakonként, illetve egy napon belül folyamatosan ingadozik, ezért állandó hőszabályozásra van szükség ahhoz, hogy az ideális hőmérsékletet biztosítani tudjuk.
Hőmérséklet
Nem szabad elfeledkeznünk azonban arról sem, hogy ha minden helyiségben állandóan az egyénileg ideális hőmérséklet uralkodik, akkor annak ellenére, hogy kellemesnek érezzük azt, hosszú távon mégis ronthatja a közérzetünket. A monoton és állandó hőmérséklet ugyanis legyengíti a szervezetet, csökkenti képességét, hogy a hőmérséklet-változásokhoz igazodni tudjon. így csökken a szervezet ellenálló-képessége például a megfázással szemben, és gyorsabban el is fáradhatunk. A kellemes klíma tapasztalati értékhatárait az 1. sz. táblázatban foglaltuk össze.
1 sz. táblázat: A kellemes hőmérséklet határértékei
Lakóhelyiség | 19-24 °C |
Fürdőszoba | 20-24 °C |
Hálószoba | 14-18 °C |
Előszoba | 14-20 °C |
Gyerekszoba | 19-21 °C |
Konyha | 16-20 °C |
Dolgozószoba | 14-18 °C |
WC | 16-20 °C |
Kamra | 14 °C |
Bejárat/szélfogó | 12-16 °C |
Lépcsőház | 10-15 °C |
A lakóhelyiség hőmérsékletének szabályozása
A lakóhelyiség hőmérsékletének szabályozása a hideg évszakokban a korszerű fűtőberendezéseknek és érzékelőknek köszönhetően viszonylag egyszerű.
- Miért érdemes még az ablakon át szellőztetni?
- Hogyan szellőztessünk hatékonyan?
- Utólagos hőszigetelés a kellemes lakóklímáért
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A napenergia passzív hatását ne hagyjuk figyelmen kívül. Nyáron azonban egészen más a helyzet. A magas hőmérsékletet, amely viszonylag magas páratartalommal is párosul, sokan kellemetlennek érzik. Ha a lakóhelyiség hőmérséklete megközelíti a testhőmérsékletet, és az éjszakák sem hoznak lehűlést, egészségünk károsodhat. Ebben az esetben a légkondicionáló berendezés nyújthat segítséget, amely a túlságosan magas hőmérsékletű levegőt az ideális hőfokra hűti le.
A nyári magas hőmérséklet ellen árnyékolástechnikai berendezésekkel, zsalukkal, rolettákkal vagy előtetővel védekezhetünk. Tovább csökkenthetjük a lakóhelyiségek hőmérsékletét, ha a hűvösebb reggeli és éjszakai órákban rendszeresen szellőztetünk. Ilyenkor a falak lehűlnek, amelyek napközben hőtároló-képességük (v.ö. lexikon) miatt magukba szívták a meleget.
Idősebb korban
Az ábra a lakóhelyiségben kialakuló hőmérséklet-különbségeket vázolja fel. A -15 °C-os külső és 20 °C-os belső hőmérséklet esetén a hőszigetelő réteg nélküli falak belső oldala 14,1 °C, míg a helyiség sarkaiban mindössze 8,5 °C. Ennél a megoldásnál a sarkok nedvesedése és az ebből adódó károk kialakulása elkerülhetetlen.
A megfelelő hőmérséklet még nem minden
A kellemes hőmérséklet megteremtése csak az első lépés a lakókörnyezet optimalizálása felé. Nem érezzük kellemesnek a klímát, ha a lakóhelyiség hőmérséklete és az azt körülvevő falak hőfoka közti különbség túlságosan nagy. Hogyan penészmentesítsünk hálószobában?
A tapasztalatok szerint a lakóhelyiség klímája akkor a legkellemesebb, ha a belső hőmérséklet és a határoló falak környezetének hőfoka egyaránt 18-20 °C közé esik. A régi házak többségében a hőmérséklet-különbség az optimálisnál jóval nagyobb. Az ábra egy hőszigetelés nélküli, régebbi építésű ház hőmérsékleti viszonyait mutatja be. A helyiségben 20 °C van, a külső hőmérséklet pedig -15 °C. A falak belső oldalán 14,1 °C a hőmérséklet, ami azonban sokkal meglepőbb – a sarkok hőmérséklete mindössze 8,5 °C.
Az 5,9 °C-os, és a 11,5 °C-os hőmérséklet-különbség az elégtelen hőszigetelés, különösen a sarkokban kialakuló alacsonyabb hőmérséklet miatt van. Ennek a helyiségnek a klímája nem kellemes, a fűtés fokozása pedig hosszútávon nem oldja meg a problémát, sőt épp ellenkező hatást vált ki. Energiát pazarolunk el, a belső hőmérséklet már kellemetlenül felemelkedik, és esetleg a helyiségben légmozgások alakulhatnak ki.
Ha túl száraz a levegő, a légcső és a tüdő „tisztítóberendezése” kiszáradhat. Ez azzal jár, hogy a csillós hámszövet a belélegzett és lerakódott részecskéket nem lesz képes a szabadba lökni. A részecskék így a légcsőben maradnak, és ott károkat okozhatnak. 1: sértetlen, csillós hámszövet a légcsőben – az öntisztítás működik, 2: kiszáradt légcső, sérült hámszövet, amely nem képes gondoskodni a részecskék kiáramoltatásáról.
Miért nem kellemesek a légáramlatok?
A hőmérsékletet akkor érezzük igazán kellemesnek, ha a páratartalmat viszonylag alacsonyan tartjuk. Akadályozzuk meg a hideg áramlatok kialakulását. Az emberi szervezet a 0,1 m/s sebességű légmozgást még kellemesnek érzi.
A kétszer ekkora sebességet már zavarónak érezzük, aminek az a magyarázata, hogy a hideg áramlatok a bőr vérellátását befolyásolják, így egy-egy terület lehűlésének eredményeképpen az izmok nem működnek tökéletesen. Ez reumához és meghűléshez vezethet. Mindezt megfelelő szigeteléssel, illetve a régi épületek utólagos szigetelésével megelőzhetjük. Energiatakarékossági okokból új épületeknél a hőszigeteltség minimális értékét szabvány írja elő, mely érték az ajtókkal és ablakokkal együtt értendő.
Ellenőrizzük a levegő páratartalmát is!
A levegő páratartalma jelentősen befolyásolja a helyiség klimatikus viszonyait, így a lakók közérzetét is. A magas páratartalmat rekkenő hőségként érzékelhetjük. Ilyenkor a szervezet nem tud párologtatni, ami a test lehűtéséhez nélkülözhetetlen. A túlfűtés következtében kialakuló túlságosan száraz levegő portartalma megnő.
A házipor károsíthatja a nyálkahártyát és légzési problémákat is okozhat. A kiszáradt nyálkahártya hajlamosabbá tesz a megfázásra is. Aki szereti a szárazabb, meleg levegőt, mindenképpen gondoskodjon tiszta levegőről, ám a relatív páratartalom ebben az esetben sem lehet kevesebb 30%-nál (v.ö. lexikon). A levegőt akkor érezzük kellemesnek, ha a relatív páratartalom nyáron 40-55%, télen 45-65% körül alakul. 20 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet esetén ennél magasabb páratartalom ajánlott, mivel alacsonyabb hőmérséklet mellett a szervezet kevesebbet párologtat.
Az, hogy egy köbméter levegő mennyi vizet tud magában tartani, a levegő hőmérsékletétől függ. Ez a mennyiség 20 °C-os levegő esetében 17,5 g. A 0 °C-os levegőnél már csak 5 g, a maradék 12,5 g páraként kicsapódik. A pára a helyiségek sarkaiban csapódik le, és rontja a helyiség klímáját.
Mit értünk tehát 40%-os relatív páratartalom (v.ö. lexikon) alatt? Azt, hogy a helyiség levegője az adott hőmérséklet mellett a telítettséghez szükséges víz 40%-át tartalmazza. Az, hogy egy köbméter levegő mennyi nedvességet képes felvenni, tehát a levegő hőmérsékletétől függ. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több vizet képes magában tartani. A teljes telítettséget a levegő a legritkább esetben éri el.
Fentiek azt is jelentik, hogy ha adott páratartalom mellett csökken a levegő hőmérséklete, akkor nő a relatív páratartalom. A relatív páratartalom akkor is nő, ha változatlan hőmérséklet mellett több nedvesség kerül a levegőbe. Csökken a relatív páratartalom, ha változatlan nedvesség mellett nő a hőmérséklet, vagy szárazabb levegő áramlik a helyiségbe.
2. sz táblázat: A levegő nedvesség felszívó képessége
-20 °C | 0.9 g |
-15 °C | 1.4 g |
-10 °C | 2.2 g |
0°C | 5.0 g |
+5 °C | 6.8 g |
+ 10 °C | 9.4 g |
+ 15 °C | 12.8 g |
+20 °C | 17.3 g |
+25 °C | 23.1 g |
+30 °C | 30.3 g |
A gyakorlatban a levegő páratartalma a 100%-os telítettségi fokot soha nem éri el, hanem ennek valahány százalékát teszi ki – ezt nevezzük relatív páratartalomnak. Az 50%-os relatív páratartalom egy +15°C-os helyiségben azt jelenti, hogy egy köbméter levegő 6,4 g nedvességet tartalmaz.
A páratartalom kialakulása
Hogyan alakul ki a helyiség klimatikus viszonyait befolyásoló páratartalom? Természetesen a különféle, lakásban folytatott tevékenység, pl. főzés, tusolás, fürdés, mosás, lélegzés közben, és a növények által. Egy négy személyes háztartásban napi hét liter vagy még annál is több nedvesség kerül a levegőbe. Ha kellemes páratartalmú helyiségben szeretnénk tartózkodni, akkor a felesleges nedvességtől meg kell szabadulni, ki kell hajtani. Mielőtt rátérnénk ennek részletezésére, még egy kérdést tisztáznunk kell.
Miért figyelünk napjainkban a páratartalomra annyira?
Talán azért, mert régebben a problémát nem ismerték fel vagy nem tudtak rá optimális megoldást találni. De ma már tudunk. Manapság energiatakarékossági szempontból egyre jobban figyelünk házunk, illetve lakásunk hőszigeteltségére, melybe természetesen az ablakok szigetelése is beletartozik. Régebben az ablakok tökéletes záródására nem fordítottak figyelmet, így a kisebb-nagyobb réseken keresztül a levegő folyamosán áramlott belülről kifelé. Az előbbiek – és az ablakok kialakítása – miatt a belső meleg és páradús levegőtől télen a víz kicsapódott az ablaküvegekre, sőt a keretekre és a tokokra is, hogy a szimpla üvegezésről már ne is beszéljünk.
Korábban az volt a gyakorlat, hogy a kicsapódott nedvességet egyszerűen letörölgettük az ablakról, hagytuk lecsepegni, vagy fémcsövön a szabadba vezettük, a kialakult penészgombát pedig lemeszeltük. A mai, korszerű, hőszigetelt ablakok – és a megfelelően hőszigetelt falak már kiküszöbölik ezt a problémát. Tehát mára a falak és ablakok megfelelő hőszigeteltségével el tudjuk kerülni a túlzott energiaveszteséget, a falak penészedését – mely allergiás tüneteket is okozhat -, de ez a hermetikus lezárás ahhoz vezetett, hogy ma már épületeinkben a levegő önmagától nem cserélődik, ezért tudatosan szellőztetnünk kell.
3. sz. táblázat: Nedvesség kialakulása a lakásban
A kicsapódó pára mennyisége
Emberek | könnyű munka | 30-60 g/h |
közepesen nehéz munka | 120-200 g/h | |
nehéz munka | 200-300 g/h | |
Fürdőszoba | kádfürdő | kb. 700 g/h |
zuhany | kb. 2600 g/h | |
Konyha | főzés | 600-1500 g/h |
napi átlag | 100 g/h | |
Szobanövények, pl. ibolya | 5-10 g/h | |
Cserepes zöld növények | 7-15 g/h | |
Közepes méretű gumifa | 10-20 g/h | |
Vízinövények, pl. tavirózsa | 6-8 g/h | |
Víztükör | kb. 40g/h/m2 | |
2-3 méter magas fiatal fa | 2-4 kg/h | |
Kifejlett fa (25 méter magas) | 2-3 m3/h | |
Kicentrifugázott ruhák | 50-200 g/h | |
4,5 kg nedves ruha (centrifugázás nélkül) | 100-500 g/h |
Amire korábban nem figyeltünk eléggé – a levegő minősége
A korszerű, hőszigetelt ablakok azonban nem csak a túl magas páratartalom kialakulásáért lehetnek a felelősek, hanem azért is, hogy a különféle szennyező anyagok (pl. szén-dioxid, elhasznált kilélegzett levegő, dohányfüst, házipor, de az elhanyagolt takarítás és testápolás következményei is) megrekednek a levegőben. A szennyező anyagok (pl. radon) az építőanyagokból és a berendezési tárgyakból is származhatnak. A hatékony tisztítószerek korszakában is előfordul a penészgomba, és felgyülemlenek a levegőben a szennyező anyagok.
Sőt, a jól szigetelt ablakok miatt a különböző helyiségekben ezek az anyagok ma nagyobb mennyiségben fordulnak elő. Alakítsuk át szellőztetési szokásainkat!
A szellőztetés hatékonysága a külső légköri és időjárási viszonyok függvénye is. Elsősorban a ház körül kialakuló légáramlatok befolyásolják: a szeles oldalon nyomás, a szélvédett részen szívás alakul ki.
Fontos szempont – szellőztetés szükség szerint
A hideg évszakokban a szellőztetés azzal jár, hogy a meleg egy része „kiszökik” a helyiségből, ezért a szellőztetés hőveszteségét (v.ö. lexikon) minimálisra kell csökkenteni. A legegyszerűbb a természetes módszer, vagyis ha a friss levegőt a nyitott ablakon át engedjük a helyiségbe.
Nagyon sokan szabadságérzetük egyik megnyilvánulásaként értékelik, ha akadály nélkül eljuthatnak az ablakhoz, és azt kellemetlen külső kísérőzajok nélkül ki tudják nyitni. Ne felejtsük, hogy a szellőztetést nagymértékben befolyásolják a ház körül kialakult légáramlatok, a légnyomás és a belső, illetve a külső levegő közti hőmérséklet-különbség, amit az évszakok, a napszakok és az időjárás határoz meg. Ezek a hatások a hideg évszakokban jobban érvényesülnek.
Melyek a szellőztetés természetes formái?
Alapvetően két fajta szellőztetést különböztetünk meg, a gyors, illetve a tartós szellőztetést. A gyors szellőztetésnél kitárjuk az ablakot, így a kívánt levegőcsere gyorsan megtörténik, anélkül, hogy a falak kihűlnének. Az ilyen szellőztetés közben a hőveszteség viszonylag alacsony. A szellőztetés hatékonyságát befolyásolja a külső és belső hőmérséklet közötti különbség, valamint a légáramlatok.
A meleg, nyári napokon, amikor a külső és a belső levegő hőmérséklet közti különbség csekély, kereszthuzatot célszerű csinálni, vagyis két egymással szemben lévő ablakot vagy egy ablakot és egy ajtót kell kinyitni. így a nyári szelet is kihasználhatjuk, amelynek sebessége mintegy 0,4-2,5 m/s. A helyiség levegőjének teljes cseréjéhez 2-4 percre van szükség. Nyáron kora reggel vagy éjszaka szellőztessünk, így a falak a napközben magukba szívott meleget leadhatják, és másnap hűtik a belső teret, és ezzel segítik a kellemes klíma kialakulását a helyiségben (ld. hőtárolás). Az évi átlagos szélsebesség 4 m/s.
Télen annál hatékonyabb a szellőztetés, minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet. A kinti hideg levegő szárazabb is a benti melegebb levegőnél, ezért a szellőztetés során a páratartalom is csökkenhet. Az energiaveszteség csökkenthető, ha a szellőztetés idejére lekapcsoljuk a fűtést. Azonban a hagyományos, központi fűtési rendszerek reakcióideje gyakran meglehetősen hosszú, ezért az újra felmelegítés késhet.
Természetes, gyors szellőztetés: a szellőztetés a téli hónapokban ne tartson tovább 5 percnél, így elkerülhetjük, hogy a falak és a bútorok kihűljenek.
Természetes, hosszan tartó szellőztetés: egy 6 cm-es résen óránként 130 m3 levegő cserélődik ki. Ha az ablak a fűtési szezonban tartósan nyitva marad, a levegő újbóli felmelegítéséhez mintegy 6001 fűtőolaj energiaértékének megfelelő tüzelőre van szükség. Ezért a tartós szellőztetést a téli időszakban nem ajánljuk.
4. sz. táblázat: Levegőcserék száma és a cserélt levegő mennyisége különböző szellőztetési módok esetében.
Ablak állása (1x1,2 m-es ablak) | Levegő mennyisége (m3/h) | Levegőcserék száma óránként * | |
---|---|---|---|
Bukó ablak | 2 cm rés | max. 50 | 0,25 |
Bukó ablak | 6 cm rés | max. 130 | 0,65 |
Bukó ablak | 12 cm rés | max. 220 | 1,1 |
Nyitható ablak | 6 cm rés | max. 180 | 0,9 |
Nyitható ablak | 12 cm rés | max. 280 | 1,4 |
Nyitható ablak | 90°-ban nyitott | max. 800 | 4 |
Két ablak egymással szemben (kereszthuzat) | Teljesen nyitott | max. 40 |
* Max. 80 négyzetméter esetén.
Amire még figyelnünk kell!
Különösen oda kell figyelni a szellőztetésre az évszakok közti átmenet idején, amikor a páralecsapódás (v.ö. lexikon) veszélye megnő. Erre a célra hasznos lehet egy un. higrométer beszerzése, amely a levegő nedvességtartalmát folyamatosan ellenőrzi.
Ha a tartós szellőztetést helytelenül alkalmazzuk
A hideg napokon is gyakran láthatunk olyan ablakokat, amelyeket bukó állásban órákig vagy akár napokig nyitva felejtenek. Ennek hatására lehűl a helyiség levegője, kihűl az ablak közvetlen környezete, továbbá a falak és a berendezési tárgyak is. Ez hő- és energiaveszteséghez vezet, a lehűlt falak és ablakkeretek pedig átnedvesedhetnek, így fennáll a penészképződés veszélye.
Ezt mindenképpen el kell kerülni, a lakóhelyiségben a nedvességet és a szennyezőanyag-koncentrációt a minimálisra kell szorítani.
Ez különösen azokban a helyiségekben fontos, ahol a légáramlatokat ütköztető szellőztetésre nincs lehetőség (pl. éjszaka a hálószobában). Kerüljük a huzatot, és ügyeljünk arra, hogy a levegőcsere fokozatos legyen. Ma már kaphatók olyan vasalások, amelyek garantálják a gazdaságos és hatékony tartós szellőztetést, illetve olyan szellőzőberendezések, amelyek az ablak alá, fölé vagy mellé szerelhetők.
Szellőzés csukott ablaknál. A levegőt az automata szellőző az ablakszárnyon vezeti, természetesen a zajvédelem előírásainak megfelelően. Az automata szellőző az épület légáramlatait, valamint nyomás- és szíváskülönbségét használja ki, ezért akkor hatékony, ha valamennyi ablakra felszerelik. Természetesen mechanikus szellőztetésre is van lehetőség.
Teljes körű tervezésre van szükség
Az ideális szellőztetés két típusa az ún. alapszellőztetés, amely kevés hőveszteséggel jár, ugyanakkor folyamatosan gondoskodik friss levegőről, és az eseti szellőztetés, amelyre mondjuk buli után kerülhet sor a konyhában, a WC-ben vagy a fürdőszobában. Az alapszellőztetés során lehetőség van arra, hogy a levegő az ablakkereten és az ablakszárnyon keresztül szabályozott útvonalon cserélődjön.
A rendszer zárt. Hőszigetelt ablakok mellett is gondoskodik a friss levegőről, így ezzel a módszerrel megelőzhető a falak nedvesedése. Mivel a rendszer a ház körüli légáramlatokat és nyomáskülönbségeket használja ki, fontos, hogy minden ablakot felszereljünk vele. A rendszer a lakók távollétében is működik, hiszen kézi vezérlést nem igényel.
Ugyanakkor kiküszöböli a betörésveszélyt is, amit a bukó állásban állandóan nyitva tartott ablak jelent. Az eseti szellőztetést az ablak kinyitásával, illetve a fürdőszobában vagy a konyhában egyéb mechanikus módon célszerű megoldani.
5. sz. táblázat: A szükséges légcserék száma óránként
Lakószoba | 0.2-0.8 |
Konyha | 0.6-1.0 |
Fürdőszoba | 0.4-0.8 |
WC | 0.5-1.0 |
Dolgozószoba, irodahelyiség | 0.4-0.8 |
Az óránkénti légcserék száma azt mutatja meg, hogy egy óra alatt hányszor cserélődik ki teljes egészében a helyiség levegője. Az egész lakásra vonatkoztatva az ideális érték nagy lakás esetében 0,5, kis lakás esetében 0,7.
Mechanikus szellőztetés
Ahhoz, hogy a megfelelő levegőcserét kedvezőtlen időjárási körülmények között is biztosítani tudjuk, szükség van egy mechanikus szellőzőberendezés beépítésére is. A berendezés hozzájárul ahhoz, hogy szellőztetés közben a hőveszteséget kordában tudjuk tartani, s ezzel energiát takaríthatunk meg. Előnyös az alap- és a kiegészítő szellőztetés kombinálása. Az alapszellőztetéshez is használjunk ventilátort, amelynek motorja az alacsony fordulatszámnak köszönhetően speciálisan zajmentes üzemű. A nyári és téli üzemmódba egyaránt állítható motort egy a levegő páratartalmát érzékelő szenzor hozza működésbe.
A légcserék iránya automata berendezésnél. 1. A levegő a fűtőtesten keresztül jut be; 2: ventilátor; A: hálósz.; B: elősz.; C: WC. Az ajtók szellőzőnyílással alakítottak.
A korszerű szellőzőberendezések az alap- és a kiegészítő szellőztetés minden kívánalmának megfelelnek. A központi szellőzőberendezés az egész házat vagy lakást, a lokális egy-egy helyiséget szolgál ki. A szellőzőberendezések elvezetik az elhasznált levegőt a helyiségekből, a kialakított nyílásokon pedig beáramolhat a friss levegő. Jól bevált módszer, hogy a hangszigetelt be- és kivezető nyílásokon keresztül vezetik a friss levegőt a helyiségbe. Léteznek ún. kombinált berendezések is, amelyekben a friss és az elhasznált levegőt a szellőzőberendezés egyazon csövön szállítja.
Egy családi ház levegőztetésének vázlata. A kiáramló levegőből hővisszatermelő energiát nyer ki és gondoskodik a kellemes hőmérsékletről. 1+2: lakó- és hálószoba; 4: konyha; 6: fürdőszoba.
A tökéletes működéshez jól szigetelt helyiségekre van szükség. A szellőző-berendezések nem csak a levegőt cserélik – hőcserélőjük az elvezett levegőből nyert hőt a bevezetett friss levegőnek adja át, így az nem hűti le a helyiséget.
A levegőcserét nem célszerű a beáramoltatott levegő felmelegítése nélkül alkalmazni. Ha a külső hőmérséklet túlságosan alacsony, a bevezetett friss levegőt először fel kell melegíteni (forró víz vagy elektromos melegítő segítségével). Jó szolgálatot tesz egy kisebb teljesítményű hősugárzó. A levegőt már ebben a szakaszban meg lehet tisztítani a spóráktól, a pollenektől és a portól, amelyek az allergiás tünetek leggyakoribb kiváltói. A hőcserélős készülékek az alacsony energiaigényű házak esetében természetesen nagyon jó hatásfokkal használhatók. A zajos utcák mellett található lakásokhoz – amelyeknél szinte elképzelhetetlen, hogy az ablakot nappal kinyissuk – hangszigetelt berendezéseket kínálnak.
Ha szellőzőberendezést szeretnénk beépíteni, előzetesen konzultáljunk a fűtésszerelővel és a szellőzés-technikai szakemberrel. Nevüket, címüket és telefonszámukat a telefonkönyvből kereshetjük ki.
Lakás alaprajza, melynek szellőzését a konyhában felszerelt berendezés oldja meg. 1: nappali; 2: szülők szobája; 3: gyerekszoba; 4: konyha; 5: WC; 6: fürdőszoba; 7: előszoba. A számok az egy légköbméterre jutó, óránként beáramoltatott friss és helyiségből kiszívott elhasznált levegő mennyiségét jelölik.
A betörésvédelmi speciális vasalások lehetővé teszik, hogy az ablakot (bukó állásban) folyamatosan nyitva hagyjuk.
Egy családi ház szellőzőrendszere, a ki- és a beáramló levegő vázlati rajza. Minden helyiségben egyedi szabályozást tesz lehetővé.
Falra szerelhető szellőző berendezés közvetlenül a hálózatba kötve alkalmazható. A friss, és az elhasznált levegő egymásba tolt csöveken keresztül érintkezik a szabad levegővel.