Kerti faház: Tetőhajlásszög, tetőformák és tetőfedés
A tető hajlásszögét fokban mérjük, de megadhatjuk a vízszintes és függőleges vetületi méret arányaként is. A magas tetőknél minél nagyobb a tető hajlásszöge, annál gyorsabban távozik a tetőről az eső és a hólé. A túlságosan kis lejtésű tetőkön kialakulhat olyan felület, amelyen megreked a víz, és ezek akár be is ázhatnak.
A nyeregtető hajlásszögének meghatározásakor meg kell találni az egyensúlyt a kellő vízelvezetéshez szükséges meredekség, az anyagtakarékosság szempontjai, a kellően tágas belső tér és az elkészítéshez és a későbbi karbantartáshoz szükséges munkabefektetés optimalizálása között. További fontos szempont, hogy igazodjunk a környező épületek tetőformáihoz. Ha a kerti ház stílusával igazodni akarunk a lakóház megjelenéséhez, érdemes utóbbi tetejével azonos hajlásszögű tetőt készíteni.
A meredekebb tetőkhöz hosszabb szarufákra, több tetőfedőanyagra van szükség. Ezeknél nagyobb a tetőtér, de nehezebb a tető karbantartásra. Bár a rajzasztalon úgy tűnhet, hogy a 30°-os vagy 1,75:3 m-es arányú tetőn könnyűszerrel sétálgathatunk, ha azonban tényleg rajta van az ember, olyan érzés, mintha bármikor lecsúszhatna. A legtöbben mégis az esztétikai szempontok alapján döntenek, így a legkedveltebb tetőformák a 1,75:3,0 és 2,25:3,0 arányúak (30-37° hajlásszög) közé esnek.
A fél nyeregtetőnél kicsit eltérőek a szempontok. Itt a kisebb hajlásszög sem tűnik furcsának; a 0,75:3,0-1,0:3,0 m-es (14-18°) lejtés teljesen megfelelő. Azt azonban ne feledjük, hogy 0,75:3,0 m-es lejtésnél már nem alkalmazhatunk fa- vagy bitumenes zsindelyeket, itt már vízzáró lemezfedést kell készítenünk.
A tetőfedés fajtájának kiválasztásakor figyelembe kell vennünk az esztétikai szempontokat, az épített környezetet, az éghajlati viszonyokat és a költségeket. A tetőfedő anyag lehet fazsindely, bitumenes zsindely és lemez, zsúpfedés vagy éppen zöldtető. A fazsindelyek (pl. bükk, tölgy, cédrusfa) nagyon szépen mutatnak, sokkal esztétikusabbak a bitumenes zsindelyeknél, viszont jóval drágábbak, és felrakásuk is jóval munka- és időigényesebb. A fazsindelyek járatos hosszúsága 46 cm, a kézzel készül változatoké 61 cm. Vastagságuk változó lehet, megjelenésük természetes, rusztikus. A fazsindelyfedéshez legalább 1,0:3,0 (18°) arányú lejtésre van szükség a kellő vízelvezetéshez.
- Mit csináljunk a tetőnkkel, hogy költségeinket csökkentsük?
- A tetőfedések hibái és károsodásai
- Szerves anyagú fedések (zsúp, nád, deszka)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
2.25. ábra. A tető hajlásszöge
2.26. ábra. Tetőfedések fajtái
A 46 cm hosszú zsindelyeknek 14 cm-es, míg a 61 cm-es, kézzel hasított zsindelyeknek 25 cm-nyi része maradhat szabadon, átfedés nélkül.
A zsindelyeket eltolt hézagokkal helyezzük el. Az első sort megkettőzve, a második sort pedig az elsőre eltolt hézagokkal rakjuk fel. Lakóházépítésnél a zsindelysorok közé bitumenes csupaszlemezt helyeznek, kerti háznál azonban erre nincsen szükség. Zsindelyfedésnél a legjobb alap a 2,5 x 10 cm lucfenyő lécezés. Gyári zsindelyeknél a lécezést 14 cm, kézzel hasított zsindelyeknél 25 cm tengelytávolsággal helyezzük el, vagy oda, ahol a zsindelyeket felszegezzük. A lécezésnek a szarufákra való egyenletes kiosztásához használjunk egy deszkadarabot.
A zsindelyeket négyzetméter felületegység szerint mérve árulják, köteges kiszerelésben. Már Magyarországon is beszerezhetünk importból származó zsindelyeket, ezek ára 7-8 ezer Ft/m2 (2008. évi adat). A gyári és kézzel készített zsindelyek egyaránt nyúljanak túl 3 cm-rel az ereszvonalon, és 0,5 cm-rel az oromfalaknál. Az ereszszegélyt és az oromdeszkát a zsindelyfedés felrakása előtt szereljük fel. Utóbbit közvetlenül a tetőlécek kinyúló végeire szegezzük. Hogy utóbbiak biztosan egy vonalba essenek, kicsapó zsinórral jelöljük meg a kívánt hosszt, és az ettől esetleg eltérő léceket vágjuk a kívánt méretre.
Ha a zsindelyek alá lécezés helyett rétegelt lemez aljzatot szeretnénk készíteni, ne feledkezzünk meg róla, hogy az előbbivel szemben ez nem teszi lehetővé a tetőhéjalás szellőzését. Emellett a 2,5 x 10 cm lécekkel, jóval könnyebb dolgozni, és szegezésük is szinte ugyanannyi időt vesz igénybe, mint a rétegelt lemez rögzítése. További előnye a lécezésnek, hogy az a tetőfedési munkálatok közben lehetővé teszi ideiglenes „építőanyag-depó” kialakítását a tetőn.
2.27. ábra. Gyári és kézzel hasított zsindelyek
2.28a ábra. Távtartó
2.28b ábra. Zsindelyfedés- csomóponti részlet
2.29 ábra. A zsindelyek tárolása a fedés készítése közben
2.30. ábra. Gerinckialakítás csomóponti részletrajza
A tetőfedés készítésénél a legnehezebb feladatot a gerinc környékének kialakítása jelenti. Zsindelyfedésnél ehhez azonos méretűre feldarabolt zsindelyeket kell használni (a művelethez asztali fűrészt használjunk), amelyeket aztán a gerinc mellett rögzítünk. Megkönnyíthetjük a műveletet, ha fedéskor a gerincre egy félbehajtott, 60 cm széles, vastag bitumenes csupaszlemez csíkot szegezünk, így mindkét oldalon 30-30 cm lóg le. Erre szegezzük rá a legfelső zsindelysort, majd annak vágjuk le egy vonalban a tetejét, vigyázva, nehogy megsértsük a bitumenes lemezt. A zsindelyekre rögzítsünk, szintén a gerinc mentén félbehajtva, egy 30 cm széles bitumenes csupaszlemez csíkot, amely így mindkét oldalon 15-15 cm-t lóg le.
Erre kerülhet a lezáró zsindelysor, amelyet úgy szabunk le, hogy 1 cm-rel lógjon túl az alatta lévő zsindelyek felső síkjánál. Amikor elkészültünk a gerinc egyik oldalán lévő legfelső zsindelysorral, következhet a túloldali felső zsindelysor elkészítése: ehhez úgy vágjuk le a zsindelyeket, hogy szépen illeszkedjenek alulról a már felszerelt túloldali zsindelyekhez. Ha nem találjuk elég esztétikusnak a gerinc ily módon való lezárását, szegezzünk a gerincre két 2,5 x 4 cm lezáró lécet.