A hőtárolóképesség hatása a belső mikroklímára
Könnyen belátható, hogy a súlyos, masszív falakban tárolt hő befolyásolja a beiső mikroklímát.
A nagy tárolóképességű, tömör falak elősegítik a hőmérsékletek kiegyenlítődését, energiát azonban nem takarítanak meg. A kisugárzott hőt ugyanis előzőleg elő kellett állítani. Más a helyzet viszont a nagy üvegfelületeken át bejövő napsugárzás passzív hasznosításával.
A tárolásra alkalmas falak hőmérséklet-kiegyenlítő hatása azonban nem csak télen hasznos, hanem meleg időben is: ilyenkor a bántó hőmérsékletcsúcsok leépítésében lehet segítségünkre. Nappal a falak tárolják a napsugárzással a helyiségbe érkező hő egy részét, majd a hűvös éjszakán, a helyiség szellőztetése mellett, azt leadják, hogy aztán a következő napsütötte nappalon megújult tárolóképességükkel ismét kiegyenlítő hatást tudjanak gyakorolni. A belső helyiség azon épületelemei, amelyeket közvetlen napsugárzás ér, ötször annyi hőt tudnak tárolni, mint a közvetett melegítésben részesülő falak. A szolárenergia hasznosításával energiát is megtakaríthatunk, ha a fűtőtesteket termosztátokkal úgy lehet szabályozni, hogy a járulékos hőbevitelt érzékelni tudják.
- (1) időjárás ellen védő burok
- (2) szigetelőréteg
- (3) tárolótömeg
- (4) sugárzási hő
- (5) üveg
- (6) mozgatható árnyékoló
- (7) mozgatható hőszigetelő réteg
- (8) szellőzőnyílás
Mi a helyzet az úgynevezett szakaszos fűtésnél, tehát akkor, amikor az üres lakásban a hőmérséklet átmenetileg csökken, vagy ha éjszakára a belső levegő hőmérsékletét kis értékre állítjuk?
Falazott épületekben a belső levegő hőmérséklete nappal és éjszaka között kevésbé ingadozik, mint az előre gyártott faházakban. Ezekben a könnyűszerkezetes házakban a fűtés éjszakai csökkentése során a felületek hőmérséklete általában jobban csökken, mint a falazott épületekben. Ez növeli annak a veszélyét, hogy a hőhidak mentén kondenzvíz képződik. A könnyűszerkezetes házak előnye viszont, hogy gyorsabban felfűthetők. A hőmérséklet átmeneti csökkentése azonban lehetőleg ne legyen több, mint 3 °C, különben télen a falak túlzottan lehűlnek és a következő felfűtésnél kondenzvíz képződhet.
- Hővédelem – mennyit?
- A napenergia passzív hasznosítása
- Hogyan lehet növelni a falak hőtároló képességét?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A napvédelem is szabályozza a belső mikroklímát
A kellemes hőérzetet a túl nagy hőmérsékletek éppen úgy megzavarhatják, mint a túl kicsik. Az árnyékolást ezért gondosan meg kell tervezni, nem utolsósorban az esztétikai szempontokat is szem előtt tartva. A tervezés akkor sikeres, ha azáltal a homlokzat előnyösebbé válik. Árnyékolásra alkalmazhatunk szálban sajtolt alumínium profilokból vagy műanyagból készített, egyszerű redőnyöket is, de a zsalugáterjellegű redőnyökkel a fény pontosabban adagolható. A lamellákat zárt vagy nyitott helyzetbe lehet állítani. A finom beállításokra elsősorban a külső zsalugáterek alkalmasak, ezek hatásosan távol tartják a meleget.
A belső levegőállapot szempontjából fontos:
- A belső hőmérsékleteket, az ajánlott hőmérsékleteken belül, a helyiség rendeltetésétől, a lakók életkorától és a tevékenységétől függően, egyénileg lehessen beállítani.
- A külső falak belső felületeinek hőmérsékletei a belső levegő hőmérsékleténél legfeljebb 2.. .3 °C-kal legyenek kisebbek.
- A helyiségnek olyan határolófelületei vannak, amelyeknek az emberi test hőt ad át, és amelyekkel sugárzásos hőcserét bonyolít le, ezért azok hőmérsékletének a jó közérzetre és a test hőegyensúlyára nagyobb hatásuk van, mint a belső levegő hőmérsékletének.