Lakás a tetőtérben

Tetősík ablakok és beépítésük

A tetősík ablakok általában a tetőfelü­let síkjával egybeeső, illetve abból 10-12 cm-t kiemelkedő, párhuza­mos üvegfelülettel biztosítják a pad­lástér belsőjének természetes megvi­lágítását és benapozását. A tetősík ablakok készülnek billenő, emelkedő és csuklósan emelkedő szárnyakkal, Európában és hazánkban egyaránt.

A tetősík ablakokat függetlenül a tetősík hajlásszögétől – függőleges és vízszintes (alsó-felső) káva kimetsződéssel kell elhelyezni. Az alsó ká­va alakítását befolyásolja a mellvéd­fal törése és/vagy az alatta elhelye­zett fűtőtest beépítési módja. A felső káva vízszintes kimetsződését úgy kell megoldani, hogy a kialakuló legkisebb vastagsági méret, illetve a tetőrétegekben helyezett hőszigete­lés megakadályozza a belső felületen a párakicsapódást.

A tetősík ablakok típusait, illetve azok alkalmazását – beépítésükkel együtt – a VELUX ablakcsaládon ke­resztül mutatjuk be. A tetősíkba helyezhető tetőabla­kok között a hazai gyártású VELUX alaptípusok között a GZL, a GGL és a GHL kapható kereskedelmi for­galomban.

Az anyacég (külföldön) gyárt elté­rő rendszerű, alakú és funkciójú ab­lakokat is, ezek azonban még nem igazán kerültek be a hazai piacra, legfeljebb az előbbi alaptípusnak számító ablakok soroló kereteiként fordulnak elő.

A hazai forgalomban kapható ab­lakokjellemzői a következők:

  • a tok- és a szárnykeret minőségi lucfenyőből, impregnált, színtelen kivitelben készül;
  • az üvegezés 3 mm és 4 mm vas­tagságú minőségi síküvegből készí­tett, gáztöltéses hőszigetelő üveg;
  • a billenőszerkezet dörzsfékes forgópontjai több állásban is lehető­vé teszik a billenő szárny rögzítését;
  • az eloxált felületű alumínium ki­lincsrudazatot azzal összeépített zár­szerkezet működteti, amely vagyonvé­delmi szempontból tökéletes, a zárás biztonságát a szárny- és tokkeretbe épí­tett rögzítő retesz biztosítja. A retesz el­térő beállításával a billenő szárny spe­ciális szellőző állapotba is hozható.

A tetősík ablakok mögötti helyisé­gek benapozása a homlokzati ablakokkal ellátott helyiségekhez képest legalább 10-20%-kal jobb. Érdekes­ségként említjük, hogy vannak or­szágok, ahol bizonyos tetőhajlás­szögnél a benapozásra előírt norma 20%-kal csökkenthető tetősík ablakok beépítése esetén.

A tetőablakok beépítéséhez a mé­rettáblázatokban meghatározott fo­gadószerkezeten kívül és felül, a tető héjalásának megfelelő EDH és EDS jelű burkolókeret, illetve -keretek szükségesek. A burkolókeretek bizto­sítják a vízhatlan csatlakozást a tető­fedéshez.

A burkolókeretek közül

  • az EDH nagyhullámú;
  • az EDS pedig síkelemes tetőfe­déshez használható.

A szegőlemez megakadályozza a csa­padék bejutását, valamint véd a mada­rak és rovarok ellen is. Az alsó elem a tetőhéjalásra takar, az oldalsó elemet pedig a héjalás alá kell elhelyezni, úgy, hogy a felső keretrész a fölötte levő te­tőfelület csapadékvizét két oldalra ve­zesse el, továbbítva azt a tető felületére.

Sorolt ablakok esetén néhány év­vel ezelőtt még egyedi bádogszerke­zetet kellett készíteni. Ennek több hátránya is volt, például az esztétikai összhang hiánya, a vízmentesség nem volt tökéletes, de felmerültek egyéb problémák is. Ez mára szeren­csére már a múlté, mivel a VELUX cég kifejlesztette a komplett, úgyne­vezett „KOMBI” burkolókeretet.

A KOMBI burkolókeretek elhelyezé­séhez a GZL és GHL ablaktípus egy­más mellé sorolásánál a keretek közötti távolságnak 120 mm-nek kell lennie, de 100, 140 vagy 160 mm is, ezt azonban megrendelésnél külön közölni kell. 120 mm általában ele­gendő a tetőablak tokkeretének alsó része alatti 10-12 cm széles szarufa beépítéséhez és körülburkolásához. A felső, 10 cm széles csatorna (mint vízgyűjtő) 40-50 m2 tetőfelület vizét képes levezetni. Az egymás fölötti sorolásnál ugyancsak 100 mm szük­séges, amely elegendő a szarufák kö­zötti keresztborda beépítéséhez. E keresztborda elsősorban a szarufák távtartó szerepét tölti be, és az ablakke­ret terheit átadja a tetőszerkezetnek.

Átmenő tetőfedés

(Kép fent) Átmenő tetőfedés tetősík feletti ablakozásnál: a) hornyolt cserép; b) hódfarkú cserép.

Tetőablakok működése:

(Kép fent) Tetőablakok működése: A. billenő; B. emelkedő; C. csuklósan emelkedő szárnyú.

Tetőablak-tetőzet tökéletesen hőszigetelt kapcsolata

(Kép fent) Tetőablak-tetőzet tökéletesen hőszigetelt kapcsolata.

Az optimális magasságban beépített tetőablak

(Kép fent) Az optimális magasságban beépített tetőablak a megfelelő benapozáson túl biztosítja a kilátást és az ablak egyszerű kezelhetőségét.

Sorolt tetősík ablakok

(Kép fent) Sorolt tetősík ablakok: a) egyetemes, egymás mellé sorolt; b) egymás feletti, egy-, kettő- stb. sorolású.

Ablakmagasság

(Kép fent) Eltérő típusú és magassági méretű tetőablakok („B”) álló ember (1,90 m) szemöldök magasságú esetben eltérő („A”) alsó mellvéd magassággal akadályozhatják a kilátást, viszont növelik a bevilágított helyiségek intimitását.

Tetősík ablakok beépítése

Tetősík ablakok beépítéséhez részlete­sen ismerni kell minden méretet. Lé­nyeges és elsődleges a szarufaközök méreteinek pontos megállapítása. A szarufák között szükséges belső mé­retet a belső burkolat vagy burkolati keretbélés határozza meg. Megfelelő a szarufaköz mérete, ha egyenlő az ablakok szélességi méretével vagy annál néhány cm-rel bővebb, az ennél na­gyobb méreteltérést azonban kerülni kell, mert ez esetben a lécezés alatt úgynevezett alsó teherelosztó-kiváltó keretheveder is szükséges, a rögzítő vasak kapcsolhatósága érdekében.

Sorolt ablakok esetén a mérettűrés legfeljebb 1-1 cm lehet a szarufák és a keresztbordázat kiosztásakor. A so­rolásnál a szarufák – mint teherhordó hosszbordák – tengelytávolsága (100 mm szaruközméret esetén) az ablak­szélesség + 10 cm, a keresztbordázat tengelymérete pedig az ablakkeret magassági mérete + 10 cm. Ebbe a „hálóba” helyezhetők be az ablakke­retek, majd a megfelelő burkolókere­tek. Az elhelyezést vagy beépítést mindig alulról kell kezdeni.

Fekvő VELUX

(Kép fent) Fekvő VELUX ablak beépítése EDH jelű burkolókerettel, hullámos profilú cserépfedéshez: 1 tetőab­lak; 2 burkolókeret alsó ólomlemez gallérral; 3 oldalkeret; 4 felső víz­terelő keretelem; 5 cserép alátét; 6 vízelvezető csatorna; 7 szivacssáv; 8 fölső lezáró szivacs; 9 kiegészítő tetőfóliacsík; 10 alátétfólia; 11 cserépfedés; 12 légrés.

Tetősík ablakok szerelése

A tetősík ablakok szerelése előtt vé­gig kell gondolni, illetve ellenőrizni kell bizonyos dolgokat.

Az ablakke­retek beépítését, valamint a próba­üzemet a következők szerint kell el­végezni:

  • ki kell választani a tetőhéjalásnak megfelelő típusú burkolókere­tet és tetőablakot;
  • ellenőrizni kell a tetőszerkezet szaruzatát;
  • ha a szarufák köze tágabb az ab­lak szélességénél, akkor vagy a sza­rufát kell megszélesíteni egy rásze­gezett deszkával, vagy a lécezés alá hevedert kell szegezni, és az ablak szélességi méretének megfelelő sza­rufakiváltást kell készíteni
  • ha a tetőablak terv szerinti he­lyén szarufa halad át, szarufakivál­tást kell készíteni;

Ezután elő kell készíteni a tokkere­tet és a szárnyat kell levenni a tokról. A rögzítővasakat a tok megfelelő ol­dalsó horonyrészéhez kell helyezni, úgy, hogy a tokkereten lévő hornyok közül a piros színű a mindenkori tetőhéjazat alatti tetőléc síkjával egy magasságban tartsa az ablakot. A rögzítővasak helyét úgy kell meg­határozni, hogy a tetőlécek közé es­sen, ablakoldalanként 2-2, illetve 3-3 db-ot számítva. A vasakat facsa­varokkal kell a tokkerethez erősíteni.

A rögzítővasakkal felszerelt ablakke­retet a tetősík fölé helyezzük, úgy, hogy annak alsó éle az alatta lévő tetőléccel felhelyezett tetőfedő elem sorától a kö­vetkező távolságra legyen.

Távolságok:

  • nagyhullámú cserépnél 7-10 cm-re;
  • közepes hullámú cserépnél 6-8 cm-re;
  • kishullámú cserépnél 4-6 cm-re;
  • hódfarkú cserépnél 2-4 cm-re;
  • síkpalánál (zsindely- és bádogfedésnél) 0-2 cm-re.

Sorolásnál az elhelyezést a közép-rész felől kezdve, haladjunk jobb, illetve bal oldalra. A keretközök 10 cm-esek legyenek. Egymás feletti sorolásnál alulról felfelé haladva végezzük a műveleteket, ugyancsak 10 cm keretközzel.

A felhelyezett és zsinórral vonalba állított ablaknál a 4 vagy 6 rögzítő­vasat – mint talpat – a szarufához szegezzük, úgy, hogy abban csavaro­dás és a tokkeret-átlóban 1 mm-nél több eltérés ne legyen. Amennyiben valamelyik talp nem éri el a szaruzatot, ne feszítsük, hanem a talp és szaruzat közötti részt rétegelt lemez-alátétekkel töltsük ki, majd így sze­gezzük le. A szárny felhelyezése után elvégez­zük az ablak működési próbáját. Kor­rekció esetén nem szabad a szárnyat feszíteni, hanem csak a tokkeretet.

Sorolt ablakok tetőben

(Kép fent) Sorolt tetősík ablakok csomópontja EDS keretelemekkel: 1 VELUX tetőablak; 2 fekvő belső (100 vagy 250 mm) csatornaszegő; 3 felső, sorolt vízterelő elem; 4 alsó sorolt kezdőelem; 5 piros színezetű horony; 6 keresztbordázat; 7 támasztó-kiegyenlítő-magasító célprofil; 8 hőszigetelés; 9 belső keretburkolat; 10 párazáró fólia; 11 burkolati váz; 12 szarufa; 13 kiegyenlítő sarokléc (* lehet 100, és akár 250 is).

Tetőablak beépítése

(Kép fent) Tetőablak beépítése elemes fedésű tetőhöz, szegletes kávabéléssel.

Tetősík ablak alá helyezett fűtőtes

(Kép fent) Tetősík ablak alá helyezett fűtőtest esetén célszerű, ha a fűtési légjáratot az ablakozás – mint intenzív lehűlő felület – elé vezetni egy terelőlemezzel, kiemelt ablakkönyöklővel.

Tetőablak beépítése szegletes kávabéléssel

(Kép fent) Tetőablak beépítése szegletes kávabéléssel: a) keresztmetszet; b) magassági metszet; c) tetőzet, szarufa kiváltással.

Tetőablak beépítése elemes fedésű tetőhöz

(Kép fent) Tetőablak beépítése elemes fedésű tetőhöz „kimetszett” kávabéléssel (a benapozás tökéletesebb).

Burkolókeretek elhelyezése

A beépített tetősík ablak keretei kö­zül el kell készíteni a héjaláshoz való csatlakozást; a következők szerint:

  • a rétegelt határoló szerkezet fólia­rétegét helyre kell állítani, ha szüksé­ges, kiegészítő sávot kell beépíteni, hogy a belső csurgalékvíz tökéletes el­vezetése biztosítható legyen az ablak „okozta”nyílás körül. A felső vízelvezetőcsatornával a vizet az ablak mel­letti szarufaközhöz kell vezetni;
  • az alsó burkolókerettel (vagy an­nak ólomlemez gallérjával) takart nagyhullámú cseréprész hullámcsú­csait vágókoronggal le kell vágni;
  • az alsó burkolókeret beépítése és lemezkapcsokkal való rögzítése után a redőzött ólomlemez gallért gumikalapáccsal a hullámmérethez alakítjuk, majd a tokkeret alsó sze­gőelemét is felcsavarozzuk;
  • becsúsztatjuk az oldalsó szegőt, majd lemezkapcsokkal a tetőhöz rögzítjük, felülről pedig a tokkerethez szegezzük;
  • oldalirányú sorolásnál a szarufa feletti csatornaelemet előkészítjük és behelyezzük úgy, hogy a kezdő­elem kiálló „fül” elemrészei ráhajt­hatók legyenek;
  • egymás feletti sorolásnál az alsó három oldal kereteinek rögzítése után a fekvő csatornaelemet úgy kell behelyezni, hogy a vizet teljes biz­tonsággal elvezesse;
  • el kell készíteni a sorolt ablakok felső lezárását és ellenőrizni kell a tömítettséget;
  • fel kell helyezni a tetősík ablakok nyílószárnyait;
  • végül el kell készíteni a tetőfedés körüldolgozását (figyelem: hullámos fedés esetén a tetőfedő elemeket oldalirányban 2-4 cm réssel kell a burkolókerethez képest elhelyezni, hogy a téli hóolvadék akadálytalanul lecsúszhasson).

Tetőablak beépítése ferde kávabéléssel

(Kép fent) Tetőablak beépítése ferde kávabéléssel: a) keresztmetszet; b) magassági metszet; c) tetőzet, szarufa kiváltással.