Tetőszerkezetek kialakítása, kiegészítő elemek
A magastetők szerkezeti kialakításának és csomóponti megoldásainak ugyanolyan kötöttségei vannak, mint az egyéb épületszerkezeteknek és épületrészeknek, és ugyanolyan szigorúak a velük szemben támasztott követelmények is. Nagyon nehéz ezeket a szempontokat valamiféle fontossági sorrendbe állítani, mert sorolásuk, összetételük jelentős mértékben függ az adott feladattól. A magastető formai kialakítása mindig szorosan összefügg a lefedni kívánt épület alaprajzi méreteivel, formájával és tömegével. Függ továbbá a tervező építész által elérni kívánt építészeti hatástól és a tetőfedés módjától, mivel ez utóbbi meghatározza a tető lejtését.
Egy magastető formai és szerkezeti kialakítását – az előzőeken túl – az is befolyásolja, hogy mire kívánjuk használni az épület padlásfödémjét, padlásterét. Egyszerű tárolásra elég a kis belmagasságú, és a széleinél közlekedésre alkalmatlan magasságú fedélszék, lakás céljára viszont olyan geometriát és szerkezeti rendszert kell választani, hogy a padlás minél nagyobb területe hasznosítható legyen.
A magastetővel lefedni kívánt épület szerkezeti rendszerét össze kell hangolni a fedélszék szerkezeti megoldásaival, mert így a tetőszerkezet nemcsak egyszerűbb lesz, hanem gazdaságosabb is. Elég csak arra gondolnunk, hogy ha egy épület középső főfala a magastető gerincével párhuzamos, egészen más tetőszerkezet alkalmazható, mint ha a középső főfal a tetőgerincre merőleges. Megfelelően összehangolt rendszerekkel mintegy 15-20%-os megtakarítást lehet elérni. A sokféle fedélszékrendszer közül mindig ki lehet választani a hasznosításnak, az épület geometriájának és a fedési módjának leginkább megfelelő, vagy ha úgy tetszik: a leginkább gazdaságos megoldást.
- Háztető – Sérült cserepek és palák cseréje
- Háztető javítása és munkák elvégzése, tippek!
- Építkezés – Hogyan, miből épült a lakás?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A felépítendő épület környezetét mindenkor vegyük figyelembe, ez akár meghatározhatja a tető szerkezetének kialakítását, sőt, fedési módját is. Ilyen esetekben fordított gondolatmenetet kell követni. Ha környezeti-esztétikai okokból csak nagy padlásterű magastető jöhet szóba, akkor a kialakuló padlásteret kell megfelelően hasznosítani. Ha pedig fordított a helyzet, alacsony hajlásszögű tető építhető, akkor az épületet kell úgy kialakítani -pl. megemelve a fedélszerkezetet -, hogy a beépítéshez szükséges padlástér méretei megfelelőek legyenek, de az épület is arányos maradjon.
Kiegészítő elemek
Az épületek tetőszerkezetet és fedést befolyásoló lényeges eleme a kémény, mert a kéményektől függetleníteni kell a teljes fedélszerkezetet. Ha a fedélszerkezet éghető anyagból készül, gondoskodni kell a kémény és a tetőszerkezeti elemek közötti hőszigetelésről és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott távolságról is. A fedést áttörő kémények környezetét mindig nagyon gondosan kell kialakítani, mert ennek a csomópontnak nemcsak a beázást kell megakadályoznia, hanem a kémények és tetőszerkezet közötti mozgáskülönbségeket is sérülés nélkül fel kell vennie.
Ma már ritka az olyan magastetős ház, amelyre nem kerül antenna. Az egyik elhelyezési mód szerint az antenna tartószerkezetét a fedésen átvezetve, a fedélszék szerkezeti elemeihez rögzítik, és a csatlakozást is az áttörési ponton vezetik le. A másik esetben az antenna tartószerkezetét a fedélszerkezetre állítják és kikötésekkel teszik állékonnyá a szerkezetet. Ez a megoldás az előzőnél több hibaforrást jelent, mert a tető nemcsak a letámasztási, hanem valamennyi kikötési pontnál beázhat. A beázások mindkét esetben csak igen gondos munkával kerülhetők el.
Villámhárító
Csaknem azonos a helyzet a villámhárítók elhelyezésével is. Az árbocos villámhárító elhelyezése azonos az antennánál leírtakkal. A vezetékes villámhárítóhoz – amely rendszerint a fedélszék taréján halad végig – olyan speciális tetőfedő elemeket kell alkalmazni, amelyek beázás mentesen rögzítik a tartószerkezetet.
Külön meg kell említenünk, hogy ha a fedélszerkezet vagy a tető héjalása fémlemezből készül, akkor – a tűzvédelmi előírásoktól függetlenül – a szerkezet, illetve héjalás védőföldeléséről feltétlenül gondoskodni kell.
Hófogók
Hófogók elhelyezése kötelező a 25-75°-os hajlásszögű tetősíkokon, ha az eresz élvonala közlekedési területtel határos (vagy ilyen fölé nyúlik), és az épület homlokzatmagassága 7,50 m-nél nagyobb. Ha a tetősík esésvonala 10,00 m-nél hosszabb, más szóval, ha az azonos irányban lejtő tetősík lejtőirányú szélessége 10,00 m-nél nagyobb, akkor egymás felett több hófogósort kell kialakítani.
Ez elsősorban hófogó rács vagy hófogó horog lehet, mert a hófogó cserepek kiálló részei csak felületi fékezőhatást fejtenek ki, a havat nem képesek megtartani. Hófogó cserepek hazánkban csak kisebb hajlásszögű tetőkhöz alkalmazhatók. Olyan országokban, ahol általánosak a hóban gazdag telek, az egész tetőfelületen egyenletesen elhelyezett hófogó cserepekkel fogják meg a havat, így az nem csúszhat le.
Mászólétrák, kémény, kollektorok
A fedések javítására, a kémények megközelítésére, a padlásterek szellőztetésére és természetes megvilágítására tetőkibúvók, mászólétrák és üvegezett tetőablakok kerülnek a fedésre vagy fedésbe. A tetőkibúvók és az üvegezett tetőkibúvók, azaz a padlásvilágító ablakok beépítése sokban hasonlít a tetősík ablakokéhoz.
A napenergia hőjét hasznosító kollektorok hazánkban még nem terjedtek el széles körben. Magastetőn elhelyezhetők a fedés fölött, elemenként általában négy ponton alátámasztva. Az alátámasztásokat a fix fedélszerkezethez rögzítik és – a hófogó horgokhoz hasonlóan – beázásmentesen vezetik át a rögzítő lábakat. Másik megoldás, hogy a kollektort a fedésbe építik be, a tetőablakokhoz hasonlóan. Harmadik megoldás, hogy a kollektort saját tartószerkezettel, a tetősík alatt helyezik el, és felette légzáró műanyag vagy üvegfedést készítenek, amely megakadályozza a kollektor feletti légáramlást.