Lakberendezés

Ami kívülről látszik – Falak

Ne felejtsük el, hogy a külső festés növeli a ház értékét. A kontár munka könnyen felfedi a csúf részleteket, illetve elnyomja a kedvező építészeti megoldásokat. Az 1930-as évek modernista mozgalmának sok mesterdarabja veszített hatásából, mert elhagyták azokat a színeket, amelye­ket az építészek az épületek síkjainak és mélyedéseinek hangsúlyozására válasz­tottak.

A kiegyensúlyozott hatás érdekében ak­kor is ismernünk kell házunk eredeti festé­sét, ha az épület nem túl régi. Az eredeti állapot visszaállítá­sával meglepetést szerezhetünk magunk­nak: a jellegtelen ház kellemes otthonná alakulhat át.

Festékek védő hatása

De nemcsak a színek és a textúrák eszté­tikai szerepét kell szem előtt tartanunk; fontos a festékek védő és tartósító hatása, az anyagok – például a védődeszkák és a vakolat – szigetelőképessége is.

Szinte minden környéknek megvan a maga hangulata. Érdemes ehhez alkalmaz­kodni, hacsak a környéket nem hagyták nagyon lepusztulni, és nem kerül óriási erőfeszítésbe a felvirágoztatása.

A hasonló típusú épületek, az iker- és sorházak valósággal kínálkoznak az egy­séges kép kialakításához. Célszerű az iker­házat a szomszédokkal egyszerre festeni, de az sem rossz módszer, ha a miénket olyan szépre festjük, hogy a szomszédok kedvet kapnak az utánzásra. Mindenütt ugyanazt a színt, anyagot és textúrát hasz­náljuk, de a bejáratot fessük eltérőre. Az elütő festés is szép lehet, különösen akkor, ha a házak nem egyformák, de ilyenkor is kell „illeszkedési pontokat” találnunk.

A sorházak érdekessége a ritmusukban rejlik, ezt pedig egyénieskedő festéssel igen könnyű tönkretenni. A tégla- és kő-borítású sorházak akkor mutatósak, ha az összes fa- és fémelemet egyformára festik, s csak a bejárat és a kisebb részletek kap­nak eltérő árnyalatot. A falak festésekor egyetlen színt érdemes végigvinni az egész házsoron. A különböző színű, de azonos tónusú házak is jó hatást keltenek.

Ha a ház fák vagy fal mögött rejtőzik, vagy ha a környék építészeti szempontból nem egységes, természetesen úgy festhet­jük ki a falakat, hogy a kedvező tulajdon­ságokat hangsúlyozzuk, a rosszakat palás­toljuk.

George Woo épülete jól hasznosítja a mexikói Acumal-öböl lélegzetelállító látványát

George Woo épülete jól hasznosítja a mexikói Acumal-öböl lélegzetelállító látványát. A pompás környezetben álló házat még izgalmasabbá teszi a természetes fény színpadias hatása. A szokatlan méretű ablakok és a ház eltérő magasságú, tömör blokkjai változatos felületet hoznak létre, amit az építész vakítóan fehér falakkal komponált egységbe.

Falak

A ház külső falait általában esztétikai okokból, illetve azért festik be, hogy meg­védjék az időjárás viszontagságaitól. Mi­előtt munkához látnánk, feltétlenül győ­ződjünk meg róla, hogy a falak jó állapotban vannak-e.

A festékek ma már könnyebben kezel­hetők és tartósabbak is, mint régen. Körül­belül hétévenként azonban újra kell feste­nünk, ezért érdemes más megoldásokat is számba venni a munka előtt. Ahelyett, hogy megpróbálnánk festéssel felélénkíte­ni a természetes anyagból épült, unalmas­nak ható falakat, érdemes az ablakokat, ajtókat, kisebb elemeket kiemelni, hogy eltereljük a figyelmet a falakról. A túl hangsúlyos vagy egyenetlen téglafalat, amely az idő múlásával sem lesz kelleme­sebb hatású, kúszónövényekkel takarhat­juk el.

FalakÁltalában azt tanácsolják, hogy a homlokzatok legyenek egységesek, de a különböző ízlések merész párosítása is hatásos lehet. Ezek a XIX. század végi kaliforniai házak mind egyéniek és szellemesek.

Erre a célra válasszunk örökzöldeket: loncot, iszalagot vagy épp futórózsát. A növényeket hagyhatjuk szabadon nőni, de ha rendezettebb képre vágyunk, futtas­suk fel őket rácsra. A rács maga is remek „szépségflastrom”; a franciák nagyon talá­lékonyan alkalmazzák.

Tégla- és kőfal

Ha a tégla- és kőfalat újra kell fugázni, ügyeljünk rá, hogy a habarcs színe és álla­ga megfelelő legyen. Hacsak nem alkal­mazunk különleges eljárást – például két­féle színnel rakunk ki egy mintát- a falnak ne a mintája, hanem a textúrája legyen érdekes.

Általában az a habarcs a legjobb, amely­nek a tónusa megegyezik a tégláéval vagy a kőével; próbáljunk ki egy keveset egy félreeső helyen, és hagyjuk kiszáradni. Idővel minden habarcs megszürkül.

Néha az újrafugázás sem segít a falon

Ha nagy felületek váltak le, valószínűleg az újravakolás az egyetlen megoldás, de en­nek nem kell az egész házra kiterjednie. Általában a földszintet és az alagsort va­kolják be; ez nemcsak felélénkíti az unal­mas házat, hanem szélesebbnek láttatja a keskeny épületeket. A világos falak vissza­verik a fényt. A vakolás azért is előnyös, mert könnyű felújítani.

Használhatunk színes vakolóanyagot, de a festést hagyhatjuk a vakolás utánra is. A festékek és vakolatok textúrája nagyon változatos. A sima felület kevésbé poroso­dik és kormosodik, a durvább textúra vi­szont elrejti az egyenetlenségeket.

Ha a tégla festése mellett döntünk, légát­eresztő festéket használjunk; ez hagyja eltá­vozni a falba bekerülő nedvességet, és óvja az épületet. A nem áteresztő festék mögött pangó nedvesség buborékokat, repedéseket hoz létre, ami végül a festékréteg leválásához vezet.

Burkolás

A külső falak megóvásának többi módsze­re – védődeszka és cserép- vagy palabur­kolat elhelyezése – drágább, de tartósabb. Ezek az anyagok többé-kevésbé szigetel­nek is. A burkolás a homlokzat vízszintes vonalait hangsúlyozza: alacsonyabbnak és hosszabbnak láttatja a házat. A foltokat is elrejti.

A védődeszkát nem kell mindig befesteni vagy konzerválószerrel kezelni; vannak olyan fák, például a szilfa és a cédrus, ame­lyeknek egyre szebb lesz a színük, ahogy öregednek. A pác nem fedi el a fa erezetét. Kapható légáteresztő, konzerváló anyagot tartalmazó változat is. Ha a védődeszkát mégis befestjük, a hagyományos olajfesték helyett használjunk konzerváló festéket. Ez hasonlít a tompa fényű olajfestékre, de be­hatol a fa rostjai közé, ezért a festett felület nem repedezik meg, nem hámlik le, hanem idővel egyszerűen szétporlad.

A cserép- vagy palaburkolat nem igé­nyel rendszeres karbantartást, de a rossz burkolat a szép házat is könnyen tönkrete­heti. A cserép színének és textúrájának összhangban kell lennie a tetőcserépével, ha ugyan nem egyforma a kettő. Palával csak olyan környéken borítják a falat, ahol palatetőt használnak.

Néha fautánzat, vakolat, kavicsos vako­lat, sőt még cserép és védődeszka is meg­jelenik ugyanazon a házon. Megnyugta­tóbb hatást érünk el, ha a cserepet és a fal domináns anyagát meghagyjuk eredeti ál­lapotában, a többi elemet pedig egyszínű­re festjük.

Szín

A szín kiválasztásakor ne feledkezzünk meg a ház koráról, jellegéről és a helyi hagyományokról. Ha a ház felnagyított fo­tóját átmásoljuk egy papírra, kipróbálhat­juk a színeket. A legelképesztőbb sárgászöld, élénk kék, teltbarna és sárga is felke­rülhet a házfalakra, csakúgy, mint a vakító rózsaszín, az okker, a krémszín vagy a hal­vány rózsaszín.

A színt a környékhez igazodva kell meg­választani. Ha árnyékos helyen vagy ma­gányosan álló villában lakunk, vagy azt akarjuk, hogy a ház kiemelkedjen a kör­nyezetéből, világos, fényvisszaverő színt érdemes használni. Az élénk szín napos helyen érvényesül igazán jól.

Gyönyörű deszkaburkolata ház a kanadai Prince Edward-szigeten.

Gyönyörű deszkaburkolata ház a kanadai Prince Edward-szigeten. A helyi szokás szerint a kellemetlen téli időjárás ellen színes falakkal „védekeznek”.

Ezeket az olcsó, városszéli házakat a franciaországi Lille-ben a tervezők a rikító színekkel tették egyedivé

Ezeket az olcsó, városszéli házakat a franciaországi Lille-ben a tervezők a rikító színekkel tették egyedivé. Egy új negyedet így varázsolhatunk vidámabbá, jellegzetesebbé.