• építés
• lépcsők

Előírások és szabványok lépcsők építésénél

Használat

A lépcsők feladata különböző magas­ságú síkok összekötése. Legalább há­rom lépcsőfokra van szükség ahhoz, hogy lépcsőről beszéljünk. Függőle­ges közlekedési útvonalakról van szó, ezért fontos, hogy minél kisebb erőki­fejtéssel lehessen azokon közlekedni és használatuk biztonságos legyen. A belső lépcső alakjában és kialakítá­sában a belsőépítészet része. A lépcső anyaga fa, vasbeton, fém és üveg lehet.

Lépcsőformák

A leggyakrabban használt alaprajzi formák: egyenes karú lépcsők, húzott fokú lépcsők, körlépcsők és csigalép­csők. Ha az egymásra következő lép­csőfokok sorozatát pihenő szakítja meg, kétkarú lépcsőről beszélünk. A karok és pihenők számától függően a lépcső há­rom-, négy- vagy még több karú is lehet.

A negyedívelt lépcső 90°-ban fordul (ívelődik), egyszeresen vagy többszö­rösen ívelt (tört) lehet. A félfordulós lép­cső iránytörése 180°-os. A körlépcső kör alakú és középen orsótere van. A csigalépcső olyan körlépcső, amely­nek középen egyetlen pillére (orsó) van, erre vannak felfűzve a fokok.

Méretek

A lépcső kényelmességét a meredekségi arány határozza meg, amelyet a francia építész, François Blondel több mint 300 éve állapított meg, és még ma is érvényes. Az ember lépéstávol­sága az emelkedőn 60-65 cm, átla­gosan 63 cm. A belépési szélesség (sz) az egyik lépcsőfok első élétől a következő lépcsőfok első éléig mért távolság (a járóvonalon mérve). A fel­lépési magasság (m) az egyik lépcső­fok fellépő felületétől a következő lép­csőfok fellépő felületéig tartó függő­leges méret (2m + sz = 63 cm).

A DIN 18 065 „Épületek lépcsői; Főméretek” szabvány szerint a lép­csőméretek szempontjából az épület­típusokat három csoportba soroljuk:

• 1.1 csoport: lakóépület legfeljebb két lakással: m = 20 cm, sz = 23 cm, karszélesség = 80 cm.
• 1.2 csoport: pince- és hobbicélú helyiségek lépcsői: m = 21 cm, sz = 21 cm, karszélesség = 80 cm.
• 1.3 csoport: padláslépcsők: m = 21 cm, sz = 21 cm, karszéles­ség = 50 cm.
• 2. csoport: épületek több mint két lakással: m = 19 cm, sz = 26 cm, karszélesség = 100 cm.
• 3. csoport: kiegészítő lépcsők (padláslépcsők is): m = 21 cm, sz = 21 cm, karszélesség = 50 cm.

A magyar előírások a következők (az OTÉK65. § szerint):

1. A lépcsőfok méreteit a 2m + sz = 60-64 cm összefüggés alapján kell meghatározni [m = fokmagas­ság, cm; sz = fokszélesség (belé­pőszélesség) cm-ben, a járóvona­lon mérve].
2. A lépcsőfok magassága (m):
   a) általános esetben 17 cm-nél,
   b) akadálymentes közlekedéshez 15 cm-nél nagyobb nem lehet.
3. A lakásban vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér) megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet.

Követelmények a szerkezeti anyagokkal szemben

Tűzvédelem

Ezt Németországban az egyes szövet­ségi tartományok építési előírásai némileg eltérő módon szabályozzák.

Olyan lakóépületekre, amelyeknél va­lamelyik állandó tartózkodásra hasz­nált helyiség padlója a terepszint felett legfeljebb 5,85 m magasan helyezke­dik el, semmilyen előírás nincsen.

Azoknál a lakóépületeknél, amelyeknél valamelyik állandó tartózkodásra hasz­nált helyiség padlója a terepszint felett legfeljebb 7 m magasan helyezkedik el, az F 30-B* fokozat a követelmény. Az ennél magasabb lakóépületeknél a belső lépcsőknek rendszerint az F 90-A** fokozatnak kell megfelelniük.

* Szerkezeti elem legalább 30 perc tűzállósággal, éghető anyag.
** Szerkezeti elem legalább 90 perc tűzállósággal, nem éghető anyag.

Kivételek természetesen vannak: A te­tőtér utólagos beépítése esetén a belső lépcsők három oldalának tűzvédelmi lapokkal való burkolása is megenge­dett. Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat az irányadó. A tűzvédelemmel kapcsolatban Iásd. még a Tűzvédelem c. részt.

Zajvédelem

A DIN 4109-10 a lépéshang elleni vé­delem szintjére többlakásos házakban és egy lakásos sorházakban, a lakások állandó tartózkodásra használt helyi­ségei és szomszédos lépcsőházak között 46 dB értéket ír elő. A szerkezeti elemek pl. gumival vagy hasonló módon való elválasztása csökkenti a hangátvitelt.

A Magyarországon irányadó szab­vány: MSZ-04-601. 1, 2, 3, 4, 5. 1988. Épületakusztika. Érdemes azonban a német (DIN) szabvány szerint tervezni, mert ezek szigorúbbak, naprakészeb­bek, és az európai szabványosítás (EN) elkészülte után is érvényben maradnak.

Teherbírás

A DIN 1055 szerint lépcsőkre a következő forgalmi terheléseket kell figyelembe venni: lakóépületekben 3,5 kN/m², középületekben 5,0 kN/m². A fokbélés nélküli járólapokat a legkedvezőtlenebb helyen ható egyedi terhelésre kell méretezni: ez lakóépü­letekben 1,5 kN/m², középületekben 2,0 kN/m².

A korlátok karfáinak a következő víz­szintes terheléseket kell felvenniük: lakóépületekben 0,5 kN/m², középüle­tekben 1,0 kN/m².

A lépcsők szerkezete

Követelmények

Belső lépcsőket minden egymással csatlakozó szinthez készíteni kell. Lép­cső nem kezdődhet közvetlenül ajtó mögött. A pihenő mélysége a karszé­lességgel legyen azonos. 18 fok után pihenőt kell beiktatni. A lépcsőfokok faltól való távolságára német terü­leteken Bajorországban, Berlinben, Hessenben és Schleswig-Holsteinben 4 cm-t írnak elő, a többi szövetségi tartományban ez az érték 6 cm. A fej­magasságot 2 m-ben állapítják meg.

A magyar előírások az OTÉK 64. § szerint:

6. A lépcsősor legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. Kivétel lehet a lakáson, üdülőegységen belüli lépcső. Aka­dálymentes építményben a lépcső­sor 1,80 m-nél nagyobb szintkülönb­séget nem hidalhat át.
7. A lépcsősor és a lépcsőpihenő fe­letti szabad belmagasságnak lega­lább 2,20 m-nek kell lennie. A lép­csősor feletti szabad belmagassá­got a lépcső járóvonalán, a lépcső­fokok élére illesztett érintővonaltól függőlegesen kell mérni.
8. Egy lakáson vagy üdülőegységen belül, továbbá az időszakos hasz­nálatú építményszintre vezető lép­cső feletti szabad belmagasság indokolt esetben 1,90 m lehet.

Járóvonal

A járóvonal általában a lépcsőfokok közepén, azonban a fogódzótól legfel­jebb 60 cm távolságban húzódó se­gédvonal. A húzott lépcsőfokok ennek a vonalnak a mentén vannak elhúzva.

A magyar előírások az OTÉK 64. § szerint:

1. A lépcső járóvonalán csak azonos lépcsőfokméret lehet. Kivétel lehet az időszakos használatú építmény­szintre (pinceszintre, tetőtérre) és az utólag létesülő szintre (emeletrá­építés, tetőtér-beépítés) vezető lép­csőkar.
2. A lépcső járóvonala a lépcső sza­bad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet.

Pillangólépcsők

Az 1.3 csoportba tartozó lakó­épületeknél a betolható padláslépcsők helyett eltolt fellépő felülettel készített pillangólépcsőket is lehet alkalmazni.

Alámetszés

Az 1.1 csoportba tartozó lakóépüle­teknél (besorolás I. Méretek c. rész) a fokbéléssel rendelkező vagy nem rendelkező lépcsőket úgy kell kialakítani, hogy a belépési szélesség + alámetszés = 26 cm legyen. Azok­nál a lépcsőknél, amelyek belépési szé­lessége kisebb, mint 24 cm (pl. pincé­es padláslépcsőknél) a belépési szé­lesség + alámetszés = 24 cm legyen. Fokbélés nélküli lépcsőknél a fokokat 3 cm alámetszéssel kell kialakítani.

Húzott fokú lépcsők

A húzott lépcsőfokok belépési széles­sége a legkeskenyebb helyen, azaz a korlát belső oldalánál legalább 10 cm legyen. Az 1.1 csoportba tartozó épü­leteknél ezt a mé­retet a fogódzó belső oldalától számí­tott 15 cm távolságban kell mérni.

Mérettűrések

A belépési szélesség a járóvonal kör­nyékén legfeljebb 0,5 cm-t térhet el a kívánt értéktől. Az induló lépcsőfok ettől legfeljebb 1,5 cm-t térhet el.

Korlátok

A lépcsőkarokat szegélyező korlátok és a mellvédek legalább 90 cm maga­sak legyenek (újabban egyre inkább 100 cm a megkívánt magasság), ha azonban a lezuhanási magasság több mint 12 m, akkor legalább 110 cm magasnak kell lenniük, mindenkor a lépcsőfok felső élétől mérve. Ez nem vonatkozik a 20 cm-nél kisebb méretű orsóterekre. Olyan épületekben, ame­lyekben gyermekek jelenlétére is szá­mítani kell, a korlátokat úgy kell kialakí­tani, hogy azon a gyermekek ne tudják átdugni a fejüket.

Ez nem vonatkozik az 1. csoportba tartozó lakóépületekre és szabályozása Németországban az egyes tartományok építési előírásaiban eltérő. A fogódzókat olyan ma­gasan kell elhelyezni, hogy azokat kényelmesen használni lehessen (legalább 75 cm, legfeljebb 110 cm magasan). A fogódzó és a legköze­lebbi épületrész közti szabad távolság legalább 5 cm legyen.

Műszaki szabványgyűjtemények

A Német Ácsmesterek Szövetsége és az Asztalos Kisiparosok Szakmai Egyesülése 1998-ban megjelentette a Kisipari gyártású falépcsők szabvány­gyűjteménye 1998 (Regelwerk hand-werklicher Holztreppen 1998) című kiadványt. Ennek megfelelően azok a falépcsők, amelyeket a szabványgyűjteményben foglalt követelmények­nek megfelelően készítettek el és szereltek fel, stabilnak tekintendők és ennek további bizonyítására nincs szükség.

Ezen túlmenően érvényesek a következő szabványok:

• DIN 1045 Vasbeton elemek mére­tezése és kivitelezése
• DIN 1052 Faszerkezetek kivitelezése
• DIN 1055 Építmények terhelésének felvétele, 3. rész
• DIN 4109 Zajvédelem a magasépí­tészetben; Követelmények és bizonyítások
• DIN 4113 Túlnyomórészt nyugvó ter­helésnek kitett alumínium­szerkezetek
• DIN 18 800 Acélszerkezetek, 1-3. rész
• DIN 18 065 Épületek lépcsői, Megha­tározások, mérési szabá­lyok, főméretek
• DIN 18 069 Csapos lépcsők lakóépü­letek számára

Magyarországon nincsen külön szab­ványgyűjtemény, figyelembe veendők az OTÉK előírásai, illetve az adott tartószerkezetre vonatkozó szabványok.

A járható üvegekre vonatkozóan ma­gánjellegű alkalmazások esetén a gyár­tó bizonylatai a mértékadók, közületi célú használathoz viszont az illetékes minisztérium előírásai alapján kell átvenni. Magyarországon az engedélyezési eljárás során statikus számítások­kal és a gyártó bizonylataival kell iga­zolni az üvegszerkezet megfelelőségét.