A fa, mint építőanyag. Az építőfák makroszkopikus tulajdonságai
A la mint építőanyag általában. A fa könnyen alakítható, egyszerű eszközökkel megmunkálható, bizonyos – később ismertetendő – körülmények között igen tartós építőanyag. A fát a köveknél és a fémeknél könnyebben lehet megdolgozni; könnyen fűrészelhető, gyalulható, fúrható, véshető, faragható, esztergályozható, szegezhető, csavarozható, enyvezhető stb. Az elsorolt tulajdonságai miatt a fa – különösen a fatermelő országokban – ősidők óta kedvelt építőanyag.
A fa mint építőanyag az utóbbi időben minden jó tulajdonsága dacára világszerte vesztett jelentőségéből, mert a két világháború oly mértékig pusztította a faállományt, hogy ma már nem lehet az építőipar részéről jelentkező faigényeket kielégíteni. Ehhez járul még az, hogy a kémiai ipar rohamos fejlődése folytán a fát sokkal jobban lehet hasznosítani a vegyiparban, mint az építőiparban.
A fa alkalmazási köre
A fa az építészetben igen sok területen kerül alkalmazásra; teherhordó és felszerelő szerkezetek egyaránt készülnek belőle. A fát az építőiparban több iparág, így a) az ács-, b) az asztalos-, c) a fapadlózó- és d) a redőny ipar dolgozza fel.
A teherhordó szerkezeteket az ácsipar állítja elő; ilyenek a cölöpalapozások, süllyesztő kútszekrények, falak, oszlopok és gerendák, a különböző tarló szerkezetek, födémek, vázas épületek, fedélszerkezetek, lépcsők, kerítések, padlóburkolatok stb.
Az asztalosmunka keretében készülnek a kapuk, ajtók, ablakok, fafalak, faburkolatok stb. Megjegyezzük, hogy az asztalosmunka alapvető ismereteit nem itt, hanem az „Épületasztalos munka” című részben tárgyaljuk. Az építőipar azonkívül a fát mint kisegítő építőanyagot is kiterjedten használja: munkaállványok, alátámasztó és mintaállványzatok, valamint beton és vasbeton szerkezetek zsaluzata részére.
- Parketta a fürdőszobában? Ismerd meg hogyan!
- Előzze meg a fa károsodását!
- Fatüzelésű vaskályhák veszélyei és használata
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az építőfa előnyei és hátrányai
A fának, mint építőanyagnak sok előnyös tulajdonsága van, ilyenek : a) kis súlya, b) könnyű megmunkálhatósága, c) jelentős nyomó, húzó és hajlító szilárdsága, d) rossz hővezető, tehát jó hőszigetelő, e) hőtágulása csekély, f) felülete tetszetős, ezért fedőmázolás nélküli kivitel esetén is jó építészeti hatás érhető el vele, g) bizonyos szerkezetek előállítására a legolcsóbb építőanyag,
A hátrányos tulajdonságai: a) a fa dolgozik (alakját változtatja), b) gombásodhat (ebből kifolyólag korhad), c) az állatok (rovarok) is kárt okozhatnak benne és d) egyéb építőanyagokhoz viszonyítva kevésbe tűzbiztos, a szabadon mutatkozó nagy felületek gyúlékonyak.
Az elsorolt hátrányos körülményeket és azok kiküszöbölésének módjait a későbbiekben részletesen tárgyalni fogjuk.
Az építőfák makroszkopikus tulajdonságai
A fa részei. A fa mikroszkopikus felépítésének tárgyalása az építőanyagok tárgykörébe tartozik. Bizonyos alábbi makroszkopikus jellemzőit itt is tárgyaljuk. A fa szerkezete, felépítése ábrákkal.
Az építőanyaggá feldolgozott fát makroszkopikus vonatkozásban három metszete jellemzi, ezek:
- a bütümetszet, amely a fa tengelyére merőleges,
- a sugaras metszet, amely a fa tengelyén megy át,
- az (évgyűrűibe) érintőleges metszet, amely a fa tengelyével párhuzamos.
A bütümetszet (96 a ábra) közepén találjuk a sötétebb színű bélt, amelyet az évgyűrűk vesznek körül. Az évgyűrűkön áthaladó, sugár irányú vonalakat bélsugaraknak nevezzük. A bélt körülvevő, sötétebb árnyalatú geszt a fa legrégibb, legértékesebb része.
96. ábra. A fa metszetben mutatkozó sajátosságai: a) bütü-, b) sugaras-, c) érintőleges metszet; 1 – bél; 2 – geszt; 3 – szijács ; 4 – kambiumgyűrű; 5 – háncs-; 6 – kéregréteg
A geszt után következő világosabb szijács-rész fiatal, nedvdús sejtekből áll, ez az oka annak, hogy a száradás alkalmával – mint azt a 97. ábrán láthatjuk – a szijács-részek nagyobb mértékben zsugorodnak (deszkák, pallók esetében vékonyodnak), mint a gesztrészek. A fa külső részén helyezkedik el a szaporodásra (osztódásra) képes sejtekből álló kambiumgyűrű, amelyet a háncs-, ezt pedig a kéregréteg veszi körül.
97. ábra. Deszkák és pallók zsugorodása; 1-közép; 2-szélső deszka, illetőleg palló
A sugaras metszeten (96 b ábra) a fa évgyűrűi hosszában futó egyenes vonalak alakjában jelentkeznek, a bélsugarak pedig a fa tengelyére merőleges vonalkáknak, más esetben pedig fényes foltoknak mutatkoznak. Az utóbbi fényes foltok a tükörre emlékeztetőek, ezért az ilyen metszeteket tükrös metszetnek is nevezzük.
Az érintőleges metszetben (96 c ábra) az évgyűrűk parabolaszerű görbe vonalaknak, a bélsugarak pedig a középen kiszélesedő, a két végén elvékonyodó vonalkáknak mutatkoznak. Az évgyűrűk parabolikus vagy önmagába visszatérő vonalú rajza a fa kúpos voltából, másrészt a fa tengelyének, ebből kifolyólag a rostoknak görbeségéből adódik.
A sugaras és az érintőleges metszetben jelentkező faerezés (a fa rajza) a nyersen maradó fafelületek szempontjából fontos. A fa rostjainak ezt az érdekes rajzát az asztalosipar gyakran esztétikai célok elérésére használja ki. A fa rajza meglehetősen állandó és az egyes fafajtákra igen jellemző. A fa véget bütünek vagy végfának nevezzük.