• alapozás
• anyagok

A sávalapok anyaga és szerkezete

A sávalapok készülhetnek téglából, terméskőből, betonból és vasbetonból. Régebben készültek faanyagú, gerenda-és pallórács alapok is.

Az egyes anyagokból előállítható sávalapok különböző szerkezetűek lehetnek. Azt, hogy adott esetben milyen anyagú, illetőleg szerkezetű sáv­alapot célszerű alkalmazni, egyrészt műszaki, másrészt anyaggazdálkodási szempontok szabják meg.

Téglaalapok

Téglaalapoknál a pincefal vastagsága és az alap szélessége közt szükséges kiszélesítést lépcsőzetesen, magassági irányban a téglaréteg magassá­gának, vízszintes irányban pedig a fel téglaméret egésszámú többszörösének megfelelően kell kiala­kítani (164. ábra).

164. ábra. Tégla sávalapok; a) négy sor magas 1/2 tégla kiülésű, b) két sor magas 1/4 tégla kiülésű lépcsőzettel; m/k = tg a ≥ 1,7

Hazai gyakorlatunkban általá­ban négy téglaréteg magasságú, külföldön sok helyen két réteg magasságú lépcsőzettel szélesítik ki az alapokat. Az utóbbi megoldás anyagtakaré­kosságra vezet. A lépcsők szélessége ½ vagy ¼ tégla méretű lehet.

Az alapárok fenekén homokterítést vagy mész­habarcs réteget kell alkalmazni. Utóbbi vastagsága földnedves talajon 6 cm, tömör és száraz homokos kavics vagy sziklás talajon 3 cm legyen. (Ugyanezek vonatkoznak a kő alapokra is). A téglaalapok készítésénél legalább H 6 jelű javított falazó mész­habarcsot kell használni, egyébként a falazat a III. osztályú téglafalazat minőségében (lásd később) készüljön.

Téglaalapot csak indokolt esetben szabad létesíteni, akkor, ha valamilyen ok folytán terméskő- vagy beton­alap nem készíthető.

Terméskőalapok

Terméskőalapokat a 165. ábra szerinti lépcsős kiszélesítéssel, legalább H 6 jelű javított falazó mészhabarcsba rakott, megfelelő saját szilárdságú, fagyálló kövekből kell készíteni. A legfeljebb 50 kg súlyú köveket idomított fekvőlappal, elmozdulás­mentesen kell beépíteni; 1-m-enként átkötő köve­ket és soronként 2 cm vastag habarcsterítést kell alkalmazni. A vastagabb hézagokba kőékeket kell helyezni.

165. ábra. Terméskő sávalap; m/k = tg a ≥ 1,5

A terméskőalapnak újab­ban fokozott jelentősége van, mert az 1951. évi 8. sz. Építőipari Rendelet előírja, hogy talajvízmentes helyeken csak terméskő alapfalazato­kat szabad létesíteni.

Görgetegkő alapok. Az Építőipari Kiviteli Szabály­zat szerint az egyszintű – földszintes – épületek alap­jait kötött talajú földpar­tok közötti alapárokban a közelből beszerezhető görgeteghőből² is szabad készíteni. A köveket úgy kell alkalmazni, hogy a habarccsal kitöl­tendő űr az alaptömbnek legfeljebb 35%-a legyen. A fejnagyságú vagy nagyobb köveket el kell hasítani. Az alapokba rakott kősorokat rétegenként kell terítem, és a hézagokat H 6 jelű, folyós állapotú javított falazó mészhabarccsal kitölteni., A görgetegkő szemszerkezete akkor jó, ha a 2 – 5 cm-es nagyságú apróbb rész az 5-15 cm-es durva rész közeit éppen kitölti.

Betonalapok

A betonalapok B/50, B/70 és B/100 jelű földnedves csömöszölt betonból készülnek. Bánya­kavics használata nem kifogásolható. Az alapok, ha a talaj nem omladékos, akkor földpartok, egyéb­ként zsaluzat között építhetők meg.

A betonalap kiszélesítését nemcsak lépcsőze­tesen, hanem anyagtakarékosság miatt rézsűsen is el lehet készíteni (166 a ábra). A betonalapoknál a lefelé bővülő keresztmetszetnek megfelelően mód van arra, hogy fokozatosan kisebb szilárdságú, kevesebb cementtel készülő (tehát olcsóbb) betont alkalmazzunk. A különböző minőségű rétegeket megszakítás nélkül kell egymásra betonozni; a rétegek magasságát általában közel egyenlőre kell venni.

166. ábra. Sávalapok; a) betonból, b) betonban úsztatott kőből; m/k tg a = 1-1,5; a = m/4, de min 15 cm

A betonalapok zsaluzatát a „Monolit jellegű falak” című részben ismertetjük. Ha az alap­test oldalfelülete rézsűs, és a rézsű 30°-nál me­redekebb, vagy ha az alaptest túlságosan kép­lékeny, folyós betonból készül (pl. vasbeton alap­test esetében), akkor a ferde felületeket is zsa­luzni kell.

A különböző magasságú betonalapok egymáshoz csatlakozásának helyes kialakítását mutatja a 167. ábra.

167. ábra. Különböző magasságú betonalap egymáshoz csatlakozása

A betonba lehet a helyszínen található vagy előnyösen beszerezhető termésköveket is beépíteni (168 ábra). Ilyenkor betonban úsztatott kövekről beszélünk.

168. ábra. Vasbeton sávalap elvi ábrája; a) önálló, b) közös alaptest esetén

Úsztatott kövek

A rendelet előírja az úsztatott kövek alkalmazását. Az úsztatott (ágyazott) köveket a minimális magasságú alapnak csak a magasság közbenső 2/4-nyi; a minimális magasságnál nagyobb magasságú alapnak csak a magasság közbenső 4/6-nyi sávjában szabad elhelyezni. Az úsztatott kő mennyisége a közbenső sáv térfogatának. 30%-a legyen. Az egyes kövek között, valamint a kövek és az alap­test külső síkja közt általában 8 cm betontakarásra van szükség. A kövek legnagyobb mérete az alap vastagságá­nak 1/3 lehet; minimális törő szilárdsága pedig a (28 napos) beton szilárdságánál 100 kg/cm²-rel nagyobb legyen.

Beton alapfalakat csak akkor szabad készíteni, ha az alapok akár építés közben, akár később talajvízzel közvetlen érintkezésbe kerülhetnek. Az agresszív vizeket távol kell tartani a betontól, mégpedig: alagcsövezéssel, agyagtömítéssel, a felület pórusainak víztaszító szerekkel való eltömítésével, vízzáró vakolattal vagy bitumenes védőrétegekkel.

Az előbbi táblázat III. osztályában foglaltaknál agresszívebb talajvíz vagy talaj esetén a betonszerkezeteket bitumen habarcsba falazott kongó­tégla aljzatra ragasztott bitumenes szigeteléssel kell megvédeni.

Vasbeton

Vasbeton alapokat akkor alkalmazunk: a) ha valamilyen ok (pl. talajvíz) miatt nem lehet az alapfenék-síkot olyan melyre levinni, mint amilyen mélyre kellene a vasbetét nélküli (közönséges) betonalapot megépíteni, másrészt b) ha az igen rossz talaj miatt olyan nagyfelületű alaptestre van szükség, amely betonból készítve – nagy tömege miatt – már nem volna gazdaságos. Álta­lában a költséges vasbeton alapok készítésére csak műszakilag indokolt esetben kerül sor.

Egyenletes feszültségelosztást tételezve fel, a vasbeton sávalapokban a hajlító igénybevételnek megfelelő vasbetétek helyére és alakjára jellemző a 168. ábra. A hajlító igénybevételen kívül fontos a nyíró, illetőleg a ferde húzó erők felvétele is. A nyíró erők miatt vagy magasabb lemezt kell ter­vezni vagy alacsonyabb lemezt, és felhajlított vasa­kat kell alkalmazni.

A vasbeton alapok különböző szerkezetűek le­hetnek:

1. Lemezalapok, felhajlított vasak nélkül (169 a-b ábra), ezek a konzolos szerkezetnek megfele­lően felül rézsűs kialakítással, a lemez szóién 10-15 cm-es vastagsággal készülnek. A lemez m magasságát annak figyelembevételével kell megtervezni, hogy a betonban keletkező fő húzó feszültség ≤ legyen a szabályzat szerinti alsó húzó határfeszültséggel. A felhajlított vasak nélküli alapok bár magasak, de igen gazdaságosak.
2. Lemezalapok, felhajlított vasakkal (169 c ábra), ezekben a vasat és a betont a felső húzó határfeszültségig lehet kihasználni, ebből kifolyó­lag a fő húzó feszültség nagyobb lesz mint az 1. esetben, ezért a nyíró erőket felhajlított vasbetétek­kel és kengyelekkel kell felvenni. Az ily módon tervezett lemezalapok kevésbé gazdaságosak, de alacsonyabbak lehetnek, egy épületen belül a szélesebb és keskenyebb lemez­alapok egyforma magassággal készülnek. Ennek meg­felelően a szélesebb alapok a szükséghez képest ferdén felvezetett vasakkal, a keskenyebbek pedig csak víz­szintes vasbetétekkel készülnek.
3. A bordás lemezes alapok (170. ábra) a fal alatt végigfutó hosszanti vasbetétekkel és kengyelezéssel ellátott gerendából, valamint ebből kiálló bordás lemezből állnak. A bordáslemez alapok – nagy merevségük folytán – széles alapok eseten alkalmazhatók, aránylag alacsonyak lehetnek, ké­szítésük azonban – a vasszerelés és a zsaluzás miatt – elég körülményes.
4. A gerendás-talplemezes (szalag-) alapok (171. ábra) a pillérvázas épületeknél megfelelőek. A pillérek alatt végigfutó két- vagy többtámaszú geren­dából és abból kinyúló talplemezből állnak. A pillé­rektől a gerenda veszi át a terhet, amelyet a kon­zolos talplemez a talaj teherbírásának megfelelő szélesebb területre oszt el. A szerkezet erőjátékát legkönnyebben úgy érzékelhetjük, ha a szerkezetet fordítva – mint oszlopokon végigfutó, konzolos lemezzel ellátott gerendát – szemléljük.

Keskenyebb gerenda és vaskosabb pillér esetén a gerendát a 171 b ábra szerint lehet kiszélesíteni.

169. ábra. Vasbeton sávalapok; a)-b) felhajlított vasak nélkül, c) felhajlított vasakkal; a lemez a mérete = m/4, de min. 15 cm

170. ábra. Bordás-lemezes vasbeton sávalap

171. ábra. Gerendás talplemezes vasbeton sávalapok

172. ábra. Vasbeton sávalapok sarokkiképzése

A vasbeton sávalapok szerkezeti részletei. A két irányból találkozó sávalapoknál a vasbetétek elhelyezése a 172. ábra szerinti legyen, az alsó vas­betétekre átlós irányú pótvasakat kell alkalmazni.

Bármilyen természetű vasbetonalap alá egy vékony – kb. 4-5 cm vastag – a/120 k jelű vagy B 50-es betonból készülő, ún. szerelő beton aljzatot kell alkalmazni azért, hogy a vasak ne a csupasz talajra kerüljenek, és így a vasakat a beszennyeződéstől mentesítsük.

Az elektromos üzemű közúti vasút közelében léte­sülő vasbeton alapoknál ajánlatos a visszatérő vezetéket képező sínből származó és a nedves talaj által vezető kóbor áram hatása ellen aszfalt, illetőleg bitumen bevo­nattal védeni az alapokat.

Előregyártott vasbeton alapok

Téli építkezéseknél gyakran alkalmaznak előregyártott vasbeton egységekből álló sávalapokat (173. ábra).

173. ábra. Előregyártott elemekből készüld vasbeton sávalap

A gerendaszerű elemeket zárt helyiségben, a szükséges hőmérsékleten, kedvező munka­feltételek mellett állítják elő, és az elem súlyának megfelelő szállító, illetve emelő eszközökkel juttat­ják az alapárokban előre elhelyezett homokterítésre. Az előregyártott vasbeton alapoknak főleg a téli idényben történő építés eseten van létjogosult­ságuk.

Válaszfalak alapozása

A pincében levő válasz­falak téglaalapjait a 174. ábra szerint kell elkészí­teni. A féltegla vastag és ennél vékonyabb falak alatt azonkívül az aljzatbeton is kialakítható teher­elosztás céljára (175. ábra).

174. ábra. Válaszfalak alapozása téglával

175. ábra. Válaszfalak alapozása az aljzatbeton megvastagításával

Vasbeton alapok esetén, de egyéb anyagú alapoknál is (különösen alá nem pincézett épüle­teknél) a válaszfalak, úgyszintén a határfalak alá is vasbeton gerenda készíthető, amely a terhet nem közvetlenül az altalajra, hanem a gerenda felfekvési helyeken, levő alaptestekre adja át (176. ábra). A vasbeton alapgerenda nemcsak monolitos szerkezetű lehet, hanem előregyártott vasbeton típus födémgerendát (lásd később) is fel­használhatunk erre a célra.

Az alápincézetlen épületek válaszfalainak gyámolítására is általában nem alapfalakat építünk, hanem azokat a padlószigetelés szintjében el­helyezett gerendákra állítjuk.

Talajkicserélés

Ha a gyengébb altalaj követ­keztében túlzott alaptest méretek adódnának, akkor a szilárd alaptest alá megfelelő tömörségű (döngölt, érdes szemű) homoktöltés beiktatásával lehet a terhet nagyobb felületre átadni és ennek következtében jelentős mennyiségű (költségesebb) építőanyagot megtakarítani. A homoktöltés a terhet 60°-os szög mentén osztja el. A homoktöltés alá lehet alagcsövet is elhelyezni, és a talajkitérés ellen bennmaradó szádfallal kell védekezni (177. ábra).

176. ábra. Válaszfalak alapozása vasbetongerendával.

177. ábra. Alapozás talajkicseréléssel, homoktöltésre: 1 – homoktöltés; 2 – alagcső ; 3 – szádfal

A talajkicserélésnél alkalmazott homoktöltés tömö­rítésére nagy gondot kell fordítani. Jelentősebb pillé­rek alapjainál nem elégedhetünk meg a kézi vagy gépi döngöléssel, hanem talaj vibrátorral kell elérni a szük­séges tömörséget. Kellő tömörítés hiányában az eredeti állapotnál rosszabb helyzetet teremthetünk. Ennek a gondolatnak figyelmen kívül hagyásából már igen sok kellemetlen következménnyel járó meghibásodás (tá­maszpontsüllyedés stb.) keletkezett.

Megjegyzés. Az alapozási sík megválasztásánál mérlegelni kell azt a körülményt, hogy a leg­felső teherbíró réteg alatt nem található-e bár mélyebben fekvő, de nagyobb teherbírású olyan talajréteg, amelyen az alapozás gazdaságosabb volna.