Falazatok hagyományos jellegű téglakötései
A különböző vastagságú falak téglakötésére a gyakorlatban határozott szabályok alakultak ki. A következőkben a téglakötéseket szemléltető ábrák alaprajzban mutatják a kötés elvét; felettük izometrikus képek ábrázolják a falat, egyik végén fogas, másik végén lépcsős csorbázattal. Alaprajzi ábrázolásban az egyik réteget teljes vonallal, a másikat szaggatott vonallal szokás jelölni.
Féltégla vastag fal téglakötése csak egyféle lehet, mégpedig csupán futó téglákból állhat, ezért a kötést külföldön futó kötésnek hívják. Két egymás feletti téglaréteg egymáshoz képest fél téglával van eltolva, ezáltal az egyik téglasor álló hézagai az alatta és felette levő sornak a közepére kerülnek (20. ábra).
20. ábra. Féltégla vastag fal futó-kötése
Egy tégla vastag fal téglakötése. Ennél már többféle kötés alkalmazható. Nálunk a gyakorlatban az ún. bekötő és a blokk kötés használatos.
- Mesterséges falazóanyagok
- Klinkertéglával borított felület tömítése
- Téglák közti fuga javítása
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A bekötő kötés (21. ábra) csupa kötő téglából, a két egymás feletti sor ¼ téglával való eltolásával készül. Az egyes sorok álló hézagai féltégla középre esnek. A blokk kötés (22. ábra) egyik rétege kötő téglából, másik rétege két sor futó téglából áll, a rétegek egymáshoz mérten szintén ¼ téglával el vannak tolva.
21. ábra. Egy tégla vastag fal bekötő-kötése
22. ábra. Egy tégla vastag fal blokk-kötése
A blokk téglakötési módot – a homlokzaton láncszerűen mutatkozó rajza miatt – láncos kötésnek nevezik. A láncos kötési mód hátránya, hogy a munkálatok elvégzése, különösen a sarkoknál bonyolult; ezeken a helyeken, mint később látni fogjuk, sok a háromnegyed tégla; azonkívül láncos kötés esetén az ésszerű termelési folyamatok (lásd később) nehezen alkalmazhatók.
Jobb kötést érhetünk el az ún. keresztkötéssel (23. ábra), melynél minden második futó réteg álló hézagai egymáshoz merten egy féltégla szélességgel eltolódnak.
23. ábra. Egy tégla vastag fal kereszt-kötése
A blokk- és a keresztkötést abból a sajátosságukból kifolyólag, hogy bennük a futó és kötő sorok rétegenként váltják egymást, találóan kétsorú kötéseknek lehet nevezni, szemben a később ismertetendő ún. többsoros kötésekkel.
Másfél tégla vastag fal téglakötése. Magyarországon a legnagyobb tömegű falazási munkát, az épületeink főfalainak legnagyobb részét másfél tégla vastag falazat teszi ki. Egy sor futó és egy sor kötő téglából építjük össze, melyeknek helyzete rétegenként fel van cserélve, és egymástól ¼ téglával el van tolva (24. ábra). A falazás egyébként akár a láncos, akár a keresztkötésnek megfelelően hajtható végre.
24. ábra. Másfél tégla vastag fal kereszt-kötése
Két tégla vastag fal téglakötése. Egyik réteg két sor kötő téglából, másik réteg ¼ tégla eltolással, középen egy kötő rétegből és kétoldalt egy-egy futó rétegből áll (25. ábra). A falazás egyébként akár a láncos, akár a keresztkötésnek megfelelően hajtható végre.
25. ábra. Két tégla vastag fal kereszt-kötése
Két téglánál vastagabb fal építésére nálunk ritkán kerül sor. Egyébként ezek téglakötését az alábbi elvek szerint kell megoldani. A féltégla méret páros többszörösét kiadó vastagságú falak egy rétege csak kötő a másik rétege egy-egy szélső futó sorból és köztük elhelyezett kötő téglasorozatból áll. A féltégla méret páratlan többszöröséből adódó vastagságú falak minden rétegében egy szélső futó sorhoz csatlakoznak a kötő téglasorozatok, a futó sorok helyzete soronként felcserélődik.
Megjegyzés. A történelmi idők folyamán a kétsorú és a keresztkötésen kívül még többféle jellegzetes téglakötés alakult ki, amelyek közül egyeseket külföldön még ma is alkalmaznak. Ilyenek: a lengyel vagy gót (28. ábra), a holland (27. ábra), az angol, az átlós stb. kötés. A lengyel, illetőleg gót kötés ismerete abból a szempontból fontos, mivel az ikertéglákból, valamint a faragott kövekből (kváderkövekből) sok esetben hasonló kötéssel készülnek falazatok.
26. ábra. Egy tégla vastag fal gót-kötése
27. ábra. Egy tégla vastag fal holland-kötése
28. ábra. Íves alaprajzú, falak téglakötése; a) ék alakú hézagokkal, b) a téglák ék alakúra faragásával
Az íves alaprajzú falakat a nagyobb vagy kisebb görbületnek megfelelően : a) az álló hézagok ék alakú kialakításával (28 a ábra) vagy b) a szükségnek megfelelően a téglák ék alakúra való faragásával és a futó téglák helyett ½ téglák alkalmazásával állítjuk elő (28 b ábra).