Magasépítészet

Falazatok hagyományos jellegű téglakötései

A különböző vastagságú falak téglakötésére a gyakorlatban határozott szabályok alakultak ki. A következőkben a téglakötéseket szemléltető ábrák alaprajzban mutatják a kötés elvét; felettük izometrikus képek ábrázolják a falat, egyik végén fogas, másik végén lépcsős csorbázattal. Alaprajzi ábrázolásban az egyik réteget teljes vonallal, a másikat szaggatott vonallal szokás jelölni.

Féltégla vastag fal téglakötése csak egyféle lehet, mégpedig csupán futó téglákból állhat, ezért a kötést külföldön futó kötésnek hívják. Két egymás feletti téglaréteg egymáshoz képest fél téglával van eltolva, ezáltal az egyik téglasor álló hézagai az alatta és felette levő sornak a közepére kerülnek (20. ábra).

Féltégla vastag fal futó-kötése

20. ábra. Féltégla vastag fal futó-kötése

Egy tégla vastag fal téglakötése. Ennél már többféle kötés alkalmazható. Nálunk a gyakorlat­ban az ún. bekötő és a blokk kötés használatos.

A bekötő kötés (21. ábra) csupa kötő téglából, a két egymás feletti sor ¼ téglával való eltolásával készül. Az egyes sorok álló hézagai féltégla középre esnek. A blokk kötés (22. ábra) egyik rétege kötő téglából, másik rétege két sor futó téglából áll, a rétegek egymáshoz mérten szintén ¼ téglával el vannak tolva.

Egy tégla vastag fal blokk-kötése

21. ábra. Egy tégla vastag fal bekötő-kötése

Egy tégla vastag fal bekötő-kötése

 

22. ábra. Egy tégla vastag fal blokk-kötése

A blokk téglakötési módot – a homlokzaton láncszerűen mutatkozó rajza miatt – láncos kötésnek nevezik. A láncos kötési mód hátránya, hogy a munkálatok elvégzése, különösen a sarkoknál bonyolult; ezeken a helye­ken, mint később látni fogjuk, sok a háromnegyed tégla; azonkívül láncos kötés esetén az ésszerű termelési folyamatok (lásd később) nehezen alkal­mazhatók.

Jobb kötést érhetünk el az ún. keresztkötéssel (23. ábra), melynél minden második futó réteg álló hézagai egymáshoz merten egy féltégla széles­séggel eltolódnak.

Egy tégla vastag fal kereszt-kötése

23. ábra. Egy tégla vastag fal kereszt-kötése

A blokk- és a keresztkötést abból a sajátosságuk­ból kifolyólag, hogy bennük a futó és kötő sorok rétegenként váltják egymást, találóan kétsorú kötéseknek lehet nevezni, szemben a később ismertetendő ún. többsoros kötésekkel.

Másfél tégla vastag fal téglakötése. Magyar­országon a legnagyobb tömegű falazási munkát, az épületeink főfalainak legnagyobb részét másfél­ tégla vastag falazat teszi ki. Egy sor futó és egy sor kötő téglából építjük össze, melyeknek hely­zete rétegenként fel van cserélve, és egymástól ¼  téglával el van tolva (24. ábra). A falazás egyébként akár a láncos, akár a keresztkötésnek megfelelően hajtható végre.

Másfél tégla vastag fal kereszt-kötése

24. ábra. Másfél tégla vastag fal kereszt-kötése

Két tégla vastag fal téglakötése. Egyik réteg két sor kötő téglából, másik réteg ¼ tégla eltolás­sal, középen egy kötő rétegből és kétoldalt egy-egy futó rétegből áll (25. ábra). A falazás egyébk­ént akár a láncos, akár a keresztkötésnek meg­felelően hajtható végre.

Két tégla vastag fal kereszt-kötése

25. ábra. Két tégla vastag fal kereszt-kötése

Két téglánál vastagabb fal építésére nálunk ritkán kerül sor. Egyébként ezek téglakötését az alábbi elvek szerint kell megoldani. A féltégla ­méret páros többszörösét kiadó vastagságú falak egy rétege csak kötő a másik rétege egy-egy szélső futó sorból és köztük elhelyezett kötő téglasoro­zatból áll. A féltégla méret páratlan többszöröséből adódó vastagságú falak minden rétegében egy szél­ső futó sorhoz csatlakoznak a kötő téglasorozatok, a futó sorok helyzete soronként felcserélődik.

Megjegyzés. A történelmi idők folyamán a kétsorú és a keresztkötésen kívül még többféle jellegzetes tégla­kötés alakult ki, amelyek közül egyeseket külföldön még ma is alkalmaznak. Ilyenek: a lengyel vagy gót (28. ábra), a holland (27. ábra), az angol, az átlós stb. kötés. A lengyel, illetőleg gót kötés ismerete abból a szempontból fontos, mivel az ikertéglákból, valamint a faragott kövekből (kváderkövekből) sok esetben hasonló kötéssel készülnek falazatok.

Egy tégla vastag fal gót-kötése

26. ábra. Egy tégla vastag fal gót-kötése

Egy tégla vastag fal holland-kötése

27. ábra. Egy tégla vastag fal holland-kötése

Íves alaprajzú, falak téglakötése

28. ábra. Íves alaprajzú, falak téglakötése; a) ék alakú hézagokkal, b) a téglák ék alakúra faragásával

Az íves alaprajzú falakat a nagyobb vagy kisebb görbületnek megfelelően : a) az álló héza­gok ék alakú kialakításával (28 a ábra) vagy b) a szükségnek megfelelően a téglák ék alakúra való faragásával és a futó téglák helyett ½ téglák alkalmazásával állítjuk elő (28 b ábra).