Kőfalazatok és terméskőből készült falak
A kőfalazatok lehetnek: a) faragott kő- és b) terméskőfalázatok. A faragottkő- és terméskő szerkezet fogalmát a „Kő mint építőanyag” című cikkben tisztáztuk.
Faragottkő-falazatok jelenleg már csak ritkán használatosak. Nem nagy vastagságú, tömör terasz- és mellvéd-, valamint kerítésfalak még ma is sok esetben faragott kőből készülnék. Egyébként a faragott kőnek a falazatok terén inkább mint burkolatnak van jelentősége, akár egy, akár kétoldali burkolatról van szó.
A mellvédek és kerítések céljára alkalmas faragottkő-falak a téglakötésre emlékeztető a) futó, b) kétsoros és ej gót kötési móddal készülnek. A kövek hosszúsági mérete (h) és magassági mérete (m) között m ≤ 5 h viszony legyen. Egyébként a „Kő mint építőanyag” című cikkben kőanyagokból az ott részletezett hézagosztással és hézagkiképzéssel, felületmegdolgozási módokkal és egyéb szerkezeti vonatkozások alapján tervezendők és kivitelezendők.
Terméskő falazatok viszont jelenleg is igen gyakran épülnek. Főleg kőlelőhelyek közelében, pl. hegyvidéken gyakoriak, ahol a kőanyag olcsóbb, mint az odaszállítandó tégla vagy egyéb falazati anyag. Nem vonatkozik azonban ez a megállapítás a beton vagy tégla anyagú falak terméskő anyagú burkolatára, amiről később lesz szó. Ilyen burkolatokat a lelőhelytől távolabbi építkezéseknél is kiterjedten alkalmaznak.
Említést kell tenni a terméskő falazat hátrányáról, hogy – mint a továbbiakban látni fogjuk – sok kőműves munkát és sok habarcsot igényelnek.
A terméskő
A teherhordó szerkezetek építéséhez használandó kövek repedéstől, a kő szilárdságát csökkentő (káros) értől és zárványtól mentesek legyenek. A kövek átlagos nyomó szilárdságuk alapján a 36. táblázat szerinti osztályokba sorolhatók.
Kövek nyomószilárdságuk alapján való osztályozása
| Osztály | Átlagos nyomószilárdság kg/cm2 |
|---|---|
| K 50 | 50-100 |
| K 100 | 100-140 |
| K 140 | 140-200 |
| K 200 | 200-280 |
| K 280 | 280-400 |
| K 400 | 400-560 |
| K 580 | 560-on felül |
Az időjárási behatásoknak kitett (külső) helyekre, valamint a vizes vagy nyirkos helyekre kerülő köveknek fagyállóaknak kell lenniük. Puhább kövek csak vakolva, alkalmazhatók.
A vízgőzdiffúzió harmonikus lefolyása szempontjából kívánatos volna, hogy a helyiségeket határoló terméskő falazatok céljára lehetőleg porózus, gőzáteresztő követ válasszanak. A gyakorlatban többnyire ennek az ellenkezője történik. Pedig a porózusságra szükség van azért, hogy a lecsapódó vizet a kő hajszálcsövei gyorsan felszívják és továbbadják; a keletkező gőz a falon gyorsan tudjon átvándorolni; a falnak mind a két felülete képes legyen a párolgásra; a víz gyorsan érhesse el a párolgási felületeket; az átnedvesedett fal hamar száradhasson meg.
Ama falak számára, ahol gőzdiffúzióról nincsen szó, így pl. lábazati- és támfalak, kerítés- és mellvédfalak stb. részére inkább megfelelnek a nem nedvszívó, tömöttebb szövetű kövek, abból a meggondolásból, hogy a felületekről befelé irányuló kapilláris vízmozgást minél inkább elkerüljük, és így a fagykároktól mentesüljünk.
Terméskő forrása
A terméskő fal építéséhez szükséges köveket a bányában ékek segítségével, kalapáccsal repesztik szét a közel megfelelő méretre. A keményebb köveket a helyszínen először rövid nyelű kalapáccsal vagy hegyes vésővel, utána, ha szükséges, fogas baltával, idomítják. A puhább köveket csákánnyal vagy hosszabb nyelű kalapáccsal, illetőleg kőbaltával idomítják. A köveknek az egyszerű idomításon túlmenő alaki és felületi megdolgozását a „Kövek megmunkálása” című részben megismert módon keli végrehajtani.
A kőműves a kődarabokat úgy válogatja össze, hogy a falat minél kevesebb faragás árán, jó kötésben építhesse össze. Kemény köveknél nagyobb mérvű, egyengetésről nagyrészt le kell mondani.
Terméskő falazatok alkalmazási köre. A terméskőfalazatok földszintes és többemeletes épületek számára egyaránt megfelelők. Hazánkban a 30-as években így épültek meg a Mátrában a Kékes- és a Galya-szállók; előbbi öt, utóbbi hat emeletszinttel.
Falazat vastagsága
A terméskő falazat vastagságát szerkezeti, megépíthetőségi, szilárdsági és hőtechnikai szempontok szabják meg. Mind a négy körülmény miatt a téglafalaknál nagyobb falvastagságra van szükség. A külső falak hőszigetelési szempontból általában 50 cm-nél, a belső falak pedig megépítési és legtöbbször szilárdsági okok miatt is 40 cm-nél vékonyabbak nem lehetnek.
A terméskő falazatok osztályozása. Vannak:
A különböző terméskő falazatok szerkezeti sajátosságait a falak alaprajzi és függőleges irányú metszetében, valamint a homlokzati rajzán tanulmányozhatjuk.