Magasépítészet

Kőlap homlokzatburkolatok

A homlokzati kőlap burkolatok általában 2-5 cm vastag, szabályos alakú, különböző méretű fűrészelt kőlapokból ké­szülnek, hálós vagy kötésben rakott elrendezésben, nyitott hézagokkal. A kőlapok anyaga legtöbbször tömör mészkő, gránit, esetleg márvány. Felületük csiszolt, fényezett, hasí­tott, mart stb.

Régebben a kőlap burkolatok jellemzően hőszigetelés nélkül, 2-3 cm széles zárt légréteggel készültek, pontonkén­ti merev rögzítéssel. A rögzítést kivésett fészekbe ágyazott rozsdamentes (vagy horganyzott) acélhuzal kapcsokkal, konzolos horgonyokkal képezték. A fészkekbe cementha­barcs kitöltéssel kötötték le a rögzítőelemeket (5.74. ábra). A kőlapok között kitöltés nélküli zárt hézagképzés volt a jellemző. Számos hátrányos tulajdonsága miatt ilyen hom­lokzatburkolatokat manapság már nem készítenek.

5.74. ábra. Homlokzati kőlap burkolatok hagyományos rögzítése

5.74. ábra. Homlokzati kőlap burkolatok hagyományos rögzítése
a) acél huzalkapoccsal; b) konzolos horgonnyal

Napjainkban a szigorú hőtechnikai követelményekhez igazodva rendszerint hőszigetelt, min. 3 cm széles szellőztetett légréssel képzett homlokzati kőlap burkolatokat készí­tenek, a kőlapok között 7-9 mm kitöltés nélküli hézaggal. A kőlapok merev és rugalmas rögzítését korszerű konzolos és egyéb pontszerű függesztő kapcsolóelemek biztosítják (5.75. ábra). Az ilyen burkolatok kialakítása többnyire sze­relő jellegű munka.

5.75. ábra. Homlokzati kőlap burkolatok korszerű rögzítése

5.75. ábra. Homlokzati kőlap burkolatok korszerű rögzítése

A kőlap homlokzatburkolatokat is minden esetben az előzetesen elkészített homlokzatburkolási (kőkiosztási) terv alapján készítik. Ez tartalmazza a különböző rögzíté­si pontok helyét, számát, a kőlapok kiosztását, az alkalma­zott kötőelemeket, az esetleges dilatációk helyét és kialakí­tását stb.

A terv alapján először pontosan kitűzik a különböző rög­zítések helyeit. Megkülönböztetjük a merev és a rugalmas függesztéseket. A merev (fix) függesztési helyek rendsze­rint alul, a falnyílások körül, valamint a vízszintes dilatációk vonalában helyezkednek el. A rugalmas függesztések a kőlapokat a sarokpontjai mentén kapcsolják a teherhordó falszerkezethez. A függesztő elemeket általában dűbeles csavarozással rögzítik a falszerkezethez. (A rögzítések helyén a hőszigetelést kivágják, majd visszahelyezik.

Gyenge teherhordó fal

Gyenge te­herhordó fal esetén sínes (vázas) rögzítőket kell alkalmaz­ni.) A függesztőelemek fejrésze a kőlapok közötti hézagok­ban helyezkedik el, és kétoldali rögzítőtüskével a kőlapba előfúrt furatokba kapcsolódik. Az összeépítést megelőzően a furatokat rugalmas fugázóanyaggal kell kitölteni. A kőla­ponként négy megfogási pontból kettő rögzítési pont, kettő pedig támasztási pont (távtartó).

A kőlapok közötti 7-9 mm széles nyitott hézagok, vala­mint a rugalmas kapcsolatok következtében a korszerű kő­lap homlokzatburkolatoknál általában nincs szükség külön dilatáció kialakítására.